Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.
Ülésnapok - 1935-106
284 Az országgyűlés képviselőházának 106, Abból az egésizségvédelmi programmból, amelyet a belügyminiszter úr beszéde folyamán kifejtett, látom,, Ihogy a belügyminiszter úr szeretettel, hozzáértéssel iparkodik ezekhez a kérdésekhez, hozzányúlni és ha le tudja magáról rázni azokat a megkötöttségeket, amejyek, úgy látom, tervének és szándékának keresztülvitelében sokszor bizonyos mértékig akadályozzák őt, akkor mleg vagyok róla győződve, hogy tényleg olyan egészségügyi kódex alakul ki itt az idők folyamán, lamely nemcsak az ország közegészségügyi helyzetét fogja lényegesen megjavítani, hanem talán olyan formát is fog ölteni, hogy még a külföld előtt is példaképen fog állani. Ezeknek előrebocsátásával hálás köszönetet mondok a belügyminiszter úrnak azért, hogy az általam az 1. §-ra vonatkozóan beterjesztett módosítást magáévá tette. En is abból az elgondolásból kiindulva kértem a belügyminiszter úr módosítását, hogy a kerületi orvosok mjunkaköre körülbelül a községi orvosok munkakörének felel meg» feleslegesnek láttam tehát, hogy ebben az esetben ezektől az orvosoktól a tisztiorvosi vizsga letételét kívánjuk meg. En az 1. § második bekezdéséből elbagyandónak minősítettem az »és a kerületi orvasok« szavakat, abból az elgondolásból kiindulva, hogy ez azért került oda, mivel ezektől az orvosoktól a tisztiorvosi vizsga letételét követelték meg. Minthogy azonban látom, hogy az általam, betérjesztett módosításokat a szakasz későbbi részében a 'belügyniiniS'zter úr magáévá tette,, (Helyeslés a baloldalon.) ettől az első módosítástól elállók és tekintettel arra, hogy a miásik módosításom, amelyet ehhez a szakaszhoz benyújtottam, iszintén teljesen fedi azt az elgondolást, amelyre az előadó űr beszéde f or lyiamán itt kitért» ezt a módosító indítványomat is visszavonom. Elnök: Kíván még valaki az 1. §-hoz szólni. (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az 1. § felett bekezdésenként fogunk határozni. Az 1. § 1. bekezdése meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 2. bekezdés. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az 1. § 2. bekezdésének eredeti szövegét elfogadni, minthogy Cseh-Szombathy képviselő úr visszavonta indítványát? (Igen!) A Ház az.l. .§ 2. bekezdését eredeti szövegében fogadta el. Kérdem továbbá, méltóztatnak-e az 1. § 3. bekezdésének eredeti szövegét elfogadni, szemiben az előadó úr módosításával? (Nem!) A Ház az l.§ 3. bekezdését az előadó úr 'módosításával fogadta el. Miután Cseh-Szombathy képviselő úr indítványát visszavonta, kérdem, méltóztatnak-e az 1. !§ 4. (bekezdését eredeti szövegében elfogadni szemben az előadó úr módosításával? (Nem!) A Ház az 1. § 4. bekezdését az előadó úr módosításával fogadta el. Az 1. § 5. bekezdése meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 2. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a 2. §-t felolvasni. Szeder János jegyző (felolvussa a 2. §-t). Elnök: Dinnyés Lajos képviselő urat illeti a szó. Dinnyés Lajos: T. Képviselőház! A 2. § 2. ülése 1936 március 12-én, csütörtökön, bekezdéséhez módosító indítványt adtam be úgy én, mint Csilléry igen t. képviselőtársam is, amelyben kértük, hogy a tisztifőorvos, illetőleg a tisztiorvos a törvényhatóság első tisztviselőjének, illetőleg a főszolgabírónak és a megyei város polgármesterének mint mellérendelt szakközege szerepeljen. Kénytelen vagyok indítványomat ebben a kérdésben fenntartani, mert a gyakorlati élet azt mutatja, hogy szükséges ez a megjelölés és megkülönböztetés, hogy a tisztiorvos mint mellérendelt szakközeg szerepeljen. Már az általános vita során hivatkoztam arra a bizonyos belügyminiszteri rendeletre, amely ebben a kérdésben szerepel és amely kimondja, hogy a főszolgabíró és a polgármester a tisztiorvosokat megkérdezheti, tőlük véleményt kérhet. Kontroverziák állhatnak elő, azonban a gyakorlati életben ebből a lehetőleges rendelkezésből és tág tere van a különböző magyarázásoknak. Ezekben a kérdésekben a tisztiorvosok, mint szakközegek szerepelnének. Amennyiben a belügyminiszter úr ezt a módosító indítványomat nem méltóztatik elfogadni, arra kérem a belügyminiszter urat, szíveskedjék a végrehajtási utasításban olyan értelmű rendelkezést hozni, hogy ezeknek a jelentéseknek,, — lamelyeket a tisztiorvosok tesznek vagy a főszolgabírónak vagy pedig a városi polgármesternek — egy példányát feiküldjék a belügyminisztériumba, hogy ezáltal eleje vétessék annak, hogy azokat esetleg a fiókba teszik és annak, hogy az egészségügy rovására történnek intézkedések, hogy ilyenformán a belügyminiszter úrnak joga legyen kontrollálni ezeket a dolgokat, — különösen mint mondottam, szakkérdésekben és olyan helyeken, ahol esetleg a tisztiorvos és a polgármester vagy a főszolgabíró nincsenek a legjobb viszonyban egymással — azért, hogy itt a közegészségügy kárt ne szenvedjen. A második indítványomat, amely arról szól, hogy a tisztifőorvos a vármegyei kisgyűlés tagja legyen, visszavonom, mert a t. belügyminiszter úr azt mondotta, hogy a főorvos tagja a kisgyűlésnek. (vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: Nem tagja, csak szakképviselő! Bevonható! Be kell hívni!), Én úgy értettem, hogy tagja. Ha így van, akkor fenntartom indítványomat, mert én ezt így értelmeztem. Ha a közigazgatási bizottságnak tagja marad, ha mint állami tisztviselő kerül be a közigazgatási bizottságba, akkor tisztelettel kérdem: mi lesz a közigazgatási bizottságban? Nem lesz-e kevesebb a megyei tisztviselők száma és ezáltal az egyensúly meg fog-e maradni? Mert hiszen eddig mint megyei tisztviselő volt tagja a közigazgatási bizottságnak és ezután mint állami tisztviselő fog szerepelni. Miután a belügyminiszter úr azt mondta, hogy a főorvos csak bevonható, de nem tagja a kisgyűlésnek, fenntartom módosításomat. Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Vázsonyi János' Vázsonyi János: T. Ház! "A 2. § első részéhez ugyanolyan irányú módosítást nyújtottam be, mint Dinnyés Lajos és Csilléry András t. képviselőtársaim. Módosításom második része is kapcsolatos ezzel a kérdéssel. Kérem tehát, hogy a 2. § új (4) bekezdéseként a követkézéi szöveget méltóztassék felvenni (olvassa): »A magyar királyi tisztifőorvos, illetve tisztiorvos a törvényhatóság első tisztviselőjének, illetőleg a főszolgabírónak mellérendelt szakközege. A m. kir. tisztifőorvos a törvényhatóság