Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-106

Az országgyűlés képviselőházának 106. ü iránt és nem maradni pusztán csak a felszínes megítélésnél és akkor meg méltóztatik győ­ződni arról, hogy az egykénél, különösen az al­sóbb rétegeknél, nincsenek ilyen szempontok. A lakáskérdésről is beszélni kell, amikor preventív intézkedésekről van szó. Azok a la­kások, azok a házak, amelyeket megfelelő szi­getelés nélkül építenek, amelyeket vályogból, sárból sokszor maguk a tulajdonosok állíta­nak össze, egészségügyi szempontból nem meg­felelőek. Ezen a téren is a kormányzat köte­lessége volna mélyreható intézkedéseket hozni, mert különben hiába lesz egészségügyi téren az a harc, amelyet megindítani szándékoznak a betegségek leküzdése érdekében. Hiába be­szélünk prevencióról, ha nem tudjuk megfelelő lakással ellátni az embereket és hiába beszé­lünk prevencióról, ha a lakosságot még jó ivó­vízzel sem tudjuk ellátni. Azokon a területe­ken, ahol az ivóvíz jó, az egyes fertőző beteg­ségek nem uralkodhatnak olyan mértékben, mint más területeken. Ha a hódmezővásár­helyi tífuszadatokat összehasonlítjuk például a debreceniekkel, akkor rá kell jönnünk, hogy a jó ivóvíz ezeknek a betegségeknek elhárításá­nál roppant nagy szerepet játszik. De ha az Országos Közegészségügyi Intézet adatait néz­zük, akkor azt látjuk, hogy 6224 közkútból 4229-nek kifogásolható, tehát egészségügyi szempontból nem megfelelő a vize. Ezen már igazán könnyen lehetne segíteni. A megfelelő munkások rendelkezésre állanak, hiszen a kút­fúrómunkásokat már évek óta nem foglalkoz­tatják s még csövek is rendelkezésre állnának. Azt is megállapították már, hogy nem is kell mélyfúrású kutakat létesíteni, vannak terüle­tek az országban, ahol 20—25 méternyire már megfelelő, jó ivóvizet lehet kapni. Igaz, még szivattyúval kell ebből a mélységből kiemelni a vizet, de az a víz egészségügyi szempontból mindenesetre teljesen kifogástalan és megfe­lelő. A prevenció kérdéséhez, amelyről szinte minden képviselőtársam megemlékezett, tarto­zik az, hogy az ország lakosságának igen nagy része nem táplálkozhatik a mai körülmények között megfelelően. A rosszul táplált emberi szervezet nem bírja a betegségeket leküzdeni. Itt van kezemben dr. Mészáros Gábor egye­temi tanár úrnak Csongrád vármegyére vo­natkozó megállapítása. Ebből az a szomorú szám derül ki, hogy Csongrád vármegyében a nép 58%-a hiányosan táplálkozik. Nem akarom ezeket az adatokat részletesen ismertetni, csak azt jegyzem még meg, hogy az egyetemi ta­nár úr a táplálkozás, az élelmezés megvizsgá­lását a tejre, húsra, zöldségfélékre és gyü­mölcsre korlátozta és az ő megállapításaiból valók az előbbi adatok. Ha tehát a kormányzatnak, szándéka, hogy valóban megelőzze a különböző népbeteg­ségeket, akkor megfelelő, jó lakásokról kell gondoskodnia. Gondoskodnia kell akkor mun­kaalkalmakról is, de nem inségmunkával és éhbérekkel kell az embereket dolgoztatnia,, ha­nem a béreket, úgy mimt az (iparban, ia mező­gazdaságban is meg kell állapítania. Ha az egészségügy terén megelőzésről beszélünk, ak­kor gondoskodnunk kell arról, hogy (mindenki hozzájusson megfelelő mennyiségű tápszerhez; a felnőttek is, de különösképpen és elsősorban a gyermekek. Mivel én a kormánnyal szemben bizalmat­lan vagyok és mivel ez a javaslat — amint ki­fejtettem •*- másfélmillió ember egészségügyi ése 1936 március 12-én, csütörtökön» 283 gondozásáról megfeledkezik, az általános tár­gyalás alapjául sem fogadhatom el. Elnök: Kíván még valaki szólani? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván,, & vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik: a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a hatósági orvosi szol­gálatról és a közegészségügyi törvények egyéb rendelkezéseinek módosításáról szóló törvény­javaslatot általánosságban, a részletes tárgya­lás alapjául elfogadni? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat,, akik a törvényja­vaslatot elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. Kimondom tehát a ha­tározatot, hogy a Ház a törvényjavaslatot ál­talánosságban,, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa a törvény­javaslat címét). Elnök: A cím meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik az 1. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakasz szövegét felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa az 1. §-t). Elnök: Az előadó úr óhajt szólni. Gergelyffy András előadó: T. Ház! Indít­ványozom az első szakasz harmadik bekezdé­sének oly értelemben való módosítását,, hogy a székesfővárosban a szakfőn ök^ jelleg csak a tisztifőorvosra nézve állapíttaasék omeg. Ehhez képest javasolom tehát, hogy az 1. § 3. bekez­désének harmadik sarából az »és tiszti orvos« szavak kihagyassanak. Bátorkodom megindo­kolni ezt a módosítást azzal „ hogy a székes­fővárosiban igen nagy számiban vannak külön­féle közegészségügyi intézmények, nem volna tehát helyes, ha ez a bizonyos szafcfőnöki ha­táskör ezekre vonatkozóan p arci áltatnék és több tisztiorvos között is megosztatnék. Ugyancsak indítványozom, hogy az 1. % 4. bekezdése iákként módosíttassék, hogy a szé­kesfővárosi kerületi orvostól he a tisztiorvosi vizsga, hanem csak a községi orvosi vizsga kí­vántassék meg. Ennek indoka röviden az» hogy a kerületi orvos működési köre körülbelül azonos a községi orvoséval, illetve a köroirvo­séval, indokolt tehát» bogy ezekre w & kerületi orvosokra nézve is csak az a minősítési álla­píttassék meg, mint a községi orvosokra nézve. (Helyeslés.) Ehhez képest javaslom, hogy az 1. § 1. bekezdésének negyedik sora (helyébe a következő szöveg vétessék fel: »és tisztiorvosi állásra«. Javasolom továbbá» hogy az ugyanennek a bekezdésnek hatodik sorában előforduló »köz­ségi« szó elé a következő szavak vétessenek fel: »székesfővárosi kerületi orvosi«. Ez a módosí­tás az előbbi módosítások következménye. (He­lyeslés.) Elnök: Szólásra jelentkezett Csilléry And­rás képviselő úr! A képviselő úr nines jelen. Cseh-Szombathy László képviselő úr! Cseh-Szombathy László: T. Ház! Az álta­lános vita során az idő rövidsége miatt nem állott módomban mindazokkal a kérdésekkel foglalkozni, amelyekkel tulajdonképpen szeret­tem volna. így nem tudtam bővebben kifejteni azt, hogy igenis én a tisztiorvosok államosítá­sát szükséges és helyes 'feladatnak tekintem (Ügy van! balfelol.) «és megfelelő jó lépésnek arra, bogy az ország közegészségügye meg­felelő módoai emeltessék. 42*

Next

/
Thumbnails
Contents