Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-106

2P)G Az országgyűlés képviselőházának 106 gyűlés tagjait r egy olaszországi tanulmány­útra, a kezdeményező lépést téve meg ezzel az olasz-magyar baráti kapcsolatok^ kiépítése felé. Politikai pályájának betetőzése azonban az 1929., évben a Ház elnökévé történt megválasz­tatása volt. Több, mint hat esztendőn át töl­tötte be, — mint fentebb jellemeztem — pél­dás módon ezt a magas tisztet és Péchy Ta­mást kivéve, összes elődei között a leghosszabb ideig szolgálta a magyar közérdeket a Kép­viselőiház elnöki székében. Meg vagyok győződve arról, hogy a tisz­telt Ház bármelyik oldalán ülő képviselőtár­saimnak megértésével találkozik az az elhatá­rozásom, hogy Almásy Lászlót a magunk ha­lottjának tekintjük,, végtisztességéről mi gon­doskodunk, ravatalára magam helyezem elnök­társaimmal együtt a Ház koszorúját és vég­tisztességadásán pártkülönhség nélkül minél nagyobb számban veszünk részt. Indítványozom, hogy a fentieket jegyző­könyvünkben határozat formájában juttassunk kifejezésre azzal egyetemben, > hogy a nemzet számára is kivételes értéket jelentő emlékeze­tét, amelynek a magyar történelem lapjain is kell, hogy méltó hely jusson, jegyzőkönyvünk­ben örökítjük meg iránta érzett hálánknak, nem múló megbecsülésünknek és szeretetünk­nek adva kifejezést. (Általános helyeslés.) A Ház az elnöki indítványt egyhangúlag elfogadja. T. Ház! Mielőtt a napirend tárgyalására áttérnénk, a házszabályok 132. §-ának 2. be­kezdése értelmében határoznunk kell Hegedűs Kálmán képviselő úrnak azon indítványa fe­lett, hogy a hatósági orvosi szolgálatról és a közegészségügyi törvények egyéb rendelkezé­seinek módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának tartamára az ülések ideje napi 8 órában állapíttassék meg. (Helyeslés.) Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e Hege­dűs Kálmán képviselő úr indítványát elfo­gadni? (Igen!) A Ház az indítványt elfogadja. A most hozott határozat értelmében a ha­tósági orvosi szolgálatról szóló törvényjavas­lat tárgyalásának ideje alatt a Ház üléseit délután 4 órától éjjel 12 óráig fogja tartani és ez már a mai ülésünkre is vonatkozik. Napirend szerint következik a hatósági orvosi szolgálatról és a közegészségügyi tör­vények egyéb rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának folyta­tása. (Iroan. 201, 230.) Szólásra következik Csoór Lajos képviselő úr, aki beszédének elmondására tegnapi ülé­sünkben halasztást kért és kapott. Csoór Lajos képviselő urat illeti a szó. Csoór Lajos: T. Képviselőház! Tekintettel tegnapi bejelentésemre, méltóztassék megen­gedni, hogy röviden tényleg hozzá is szóljak ehhez a javaslathoz. Sokat mondani már bajo­san lehet, mert bár a t. túloldalról nem vették maguknak képviselőtársaim a fáradságot, hogy különösen az orvosképviselők megvilá­gítsák ennek a javaslatnak előnyeit, (Dinnyés Lajos: Sztrájkolnak, úgylátszik!) erről az ol­dalról már minden lehetőt elmondottunk erről a javaslatról, azt úgyszólván teljesen kicsé­peltük. Éppen ezért részemről nem is annyira a javaslatról akarok szólni, mint inkább egy­néhány olyan Összefüggő kérdést akarok fel­hozni, amely ehhez a javaslathoz tartozik. Általánosságban a javaslatra vonatkozó­lag azonosítom magamat baloldali képviselő­társaim felfogásával és úgy az alkotmányjogi ülése 1936 március 12-én, csütörtökön. kifogásokat, mint a tárgyi kifogásokat a ma­gam részéről is helyeslem. Az alatt az idő alatt, amíg t. képviselőtársaim a javaslatot bírálták és az alkotmányjogi kifogásokat em­legették, úgy láttam, mintha a mélyen t. kor­mány részéről nem vennék túlságosan tragi­kusan ezeket az alkotmányjogi megjegyzése­ket. Én pártokon kívül állva megpróbálom a mélyen t. belügyminiszter úrnak és a mélyen t. túloldalnak röviden megmagyarázni, hogy miért vannak nekünk ez ellen a javaslat ellen és a többi hasonló javaslat ellen is alkotmány­jogi, észrevételeink. Pártpolitikától .függetle­nül, ezeket a kérdéseket kikapcsolva, kizáró­lag magukból a tényekből leszek bátor néhány vázlatot felrajzolni, hogy ebből lássuk, meny­nyire igaza van ellenzéki képviselőtársaim­nak akkor, amikor alkotmányjogi panaszokat hangoztatnak. • T. Képviselőház! Ebiben a javaslatban is arról van szó, hogy a közigazgatást központo­sítsuk, állaniOisítsuk.. Ezzel szemben áll azon­ban az a felfogás, hogy az önkormányzatokat fenntartsuk és erősítsük. Készemről azon az állásponton vagyok, — egészen nyíltan meg­mondom — hogy a (modern állami élet alap­tételének tekintem az állami közigazgatást, bizonyos fenntartásokkal. Helyeslem tehát azt, ennél a helyeslésnél azonban a magyar viszo­nyokból vagyunk kénytelenek kiidulni.^A imti viszonyaink nem hasonlíthatók mást államok viszonyaihoz. Nálunk az állami közigazgatás kérdése egészen más jelentőséggel hír, imiint más államoknál. Ahol az állami közigazgatás kezdettől fogva fejlődött, ott ennek egészen más jelentősége van, imint ott, ahol az állam szerkezetébe az önkormányzati igazgatás van beépítve. Nekünk pedig a mi viszonyaink kö­réből kell kiindulnunk és ezeket kell figye­lembe vennünk. Ha tehát a mi történelmünket nézzük, azt látjuk, hogy a közigazgatásunk évszázadok során át az önkormányzatok felé fejlődött, de az önkormányzatok nemcsak köz­igazgatási funkciót végeztek, hanem egyúttal a nemzeti öntudat, a nemzeti érzés fejleszté­sének a tényezői is voltak. Amikor tehát ezzel a törvényjavaslattal is az önkormányzatnak ebből a kettős szerkezetéből — a közigazgatási és a nemzetvédelmi szerkezetéiből — 3d. akarjuk operálni az egyik részt, a közigazgatási részt, akkor természetes dolog, hogy az egész szer­vezetnek fáj ez az operáció, az egész önkor­mányzat érzi ennek az operációnak a fájdal­mát. T. Ház! Voltam bátor említeni, hogy én helyeslem az állaimi közigazgatást és azt •• tar­tom az ideáMiSi megoldásnak, de fenntartásofc­kal. Mit jelent ez a fenntartás 1 ? Alzt jelenti, ftiogy ha imár közérdekből, a jó közigazgatás érdekében az állami közigazgatást alkalmaz­zuk az önkormányzati helyett, akkor a jövőre nézve biztosítanunk kell azt, hogy az önkor­mányzatok a funkciójuk másik részét, a nem­zeti öntudat fejlesztését, a nemizeti érzés ápo­lását, a nemzeti érdek védelmét ugyanúgy be tudják tölteni, imint ahogyan betöltötték a múltban. Sajnos, éppen ez az a kérdés, ahol a kormányzat részéről nem kapunk megnyugta­tást, s ennek következtében (merülnek fel • al­kotmányjogi aggályaink, mert az önkormány­zatok ma túlnyomórészt a közigazgatásban lelik ki imiagukat s ha most ezt kioperáljuk be­lőlük fokozatosan, amint az egyes javaslatok­ban a kormányzat törekvése erre irányul, ak­kor attól kell tartanunk, hogy az önkormány-

Next

/
Thumbnails
Contents