Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.
Ülésnapok - 1935-106
2P)G Az országgyűlés képviselőházának 106 gyűlés tagjait r egy olaszországi tanulmányútra, a kezdeményező lépést téve meg ezzel az olasz-magyar baráti kapcsolatok^ kiépítése felé. Politikai pályájának betetőzése azonban az 1929., évben a Ház elnökévé történt megválasztatása volt. Több, mint hat esztendőn át töltötte be, — mint fentebb jellemeztem — példás módon ezt a magas tisztet és Péchy Tamást kivéve, összes elődei között a leghosszabb ideig szolgálta a magyar közérdeket a Képviselőiház elnöki székében. Meg vagyok győződve arról, hogy a tisztelt Ház bármelyik oldalán ülő képviselőtársaimnak megértésével találkozik az az elhatározásom, hogy Almásy Lászlót a magunk halottjának tekintjük,, végtisztességéről mi gondoskodunk, ravatalára magam helyezem elnöktársaimmal együtt a Ház koszorúját és végtisztességadásán pártkülönhség nélkül minél nagyobb számban veszünk részt. Indítványozom, hogy a fentieket jegyzőkönyvünkben határozat formájában juttassunk kifejezésre azzal egyetemben, > hogy a nemzet számára is kivételes értéket jelentő emlékezetét, amelynek a magyar történelem lapjain is kell, hogy méltó hely jusson, jegyzőkönyvünkben örökítjük meg iránta érzett hálánknak, nem múló megbecsülésünknek és szeretetünknek adva kifejezést. (Általános helyeslés.) A Ház az elnöki indítványt egyhangúlag elfogadja. T. Ház! Mielőtt a napirend tárgyalására áttérnénk, a házszabályok 132. §-ának 2. bekezdése értelmében határoznunk kell Hegedűs Kálmán képviselő úrnak azon indítványa felett, hogy a hatósági orvosi szolgálatról és a közegészségügyi törvények egyéb rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának tartamára az ülések ideje napi 8 órában állapíttassék meg. (Helyeslés.) Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e Hegedűs Kálmán képviselő úr indítványát elfogadni? (Igen!) A Ház az indítványt elfogadja. A most hozott határozat értelmében a hatósági orvosi szolgálatról szóló törvényjavaslat tárgyalásának ideje alatt a Ház üléseit délután 4 órától éjjel 12 óráig fogja tartani és ez már a mai ülésünkre is vonatkozik. Napirend szerint következik a hatósági orvosi szolgálatról és a közegészségügyi törvények egyéb rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. (Iroan. 201, 230.) Szólásra következik Csoór Lajos képviselő úr, aki beszédének elmondására tegnapi ülésünkben halasztást kért és kapott. Csoór Lajos képviselő urat illeti a szó. Csoór Lajos: T. Képviselőház! Tekintettel tegnapi bejelentésemre, méltóztassék megengedni, hogy röviden tényleg hozzá is szóljak ehhez a javaslathoz. Sokat mondani már bajosan lehet, mert bár a t. túloldalról nem vették maguknak képviselőtársaim a fáradságot, hogy különösen az orvosképviselők megvilágítsák ennek a javaslatnak előnyeit, (Dinnyés Lajos: Sztrájkolnak, úgylátszik!) erről az oldalról már minden lehetőt elmondottunk erről a javaslatról, azt úgyszólván teljesen kicsépeltük. Éppen ezért részemről nem is annyira a javaslatról akarok szólni, mint inkább egynéhány olyan Összefüggő kérdést akarok felhozni, amely ehhez a javaslathoz tartozik. Általánosságban a javaslatra vonatkozólag azonosítom magamat baloldali képviselőtársaim felfogásával és úgy az alkotmányjogi ülése 1936 március 12-én, csütörtökön. kifogásokat, mint a tárgyi kifogásokat a magam részéről is helyeslem. Az alatt az idő alatt, amíg t. képviselőtársaim a javaslatot bírálták és az alkotmányjogi kifogásokat emlegették, úgy láttam, mintha a mélyen t. kormány részéről nem vennék túlságosan tragikusan ezeket az alkotmányjogi megjegyzéseket. Én pártokon kívül állva megpróbálom a mélyen t. belügyminiszter úrnak és a mélyen t. túloldalnak röviden megmagyarázni, hogy miért vannak nekünk ez ellen a javaslat ellen és a többi hasonló javaslat ellen is alkotmányjogi, észrevételeink. Pártpolitikától .függetlenül, ezeket a kérdéseket kikapcsolva, kizárólag magukból a tényekből leszek bátor néhány vázlatot felrajzolni, hogy ebből lássuk, menynyire igaza van ellenzéki képviselőtársaimnak akkor, amikor alkotmányjogi panaszokat hangoztatnak. • T. Képviselőház! Ebiben a javaslatban is arról van szó, hogy a közigazgatást központosítsuk, állaniOisítsuk.. Ezzel szemben áll azonban az a felfogás, hogy az önkormányzatokat fenntartsuk és erősítsük. Készemről azon az állásponton vagyok, — egészen nyíltan megmondom — hogy a (modern állami élet alaptételének tekintem az állami közigazgatást, bizonyos fenntartásokkal. Helyeslem tehát azt, ennél a helyeslésnél azonban a magyar viszonyokból vagyunk kénytelenek kiidulni.^A imti viszonyaink nem hasonlíthatók mást államok viszonyaihoz. Nálunk az állami közigazgatás kérdése egészen más jelentőséggel hír, imiint más államoknál. Ahol az állami közigazgatás kezdettől fogva fejlődött, ott ennek egészen más jelentősége van, imint ott, ahol az állam szerkezetébe az önkormányzati igazgatás van beépítve. Nekünk pedig a mi viszonyaink köréből kell kiindulnunk és ezeket kell figyelembe vennünk. Ha tehát a mi történelmünket nézzük, azt látjuk, hogy a közigazgatásunk évszázadok során át az önkormányzatok felé fejlődött, de az önkormányzatok nemcsak közigazgatási funkciót végeztek, hanem egyúttal a nemzeti öntudat, a nemzeti érzés fejlesztésének a tényezői is voltak. Amikor tehát ezzel a törvényjavaslattal is az önkormányzatnak ebből a kettős szerkezetéből — a közigazgatási és a nemzetvédelmi szerkezetéiből — 3d. akarjuk operálni az egyik részt, a közigazgatási részt, akkor természetes dolog, hogy az egész szervezetnek fáj ez az operáció, az egész önkormányzat érzi ennek az operációnak a fájdalmát. T. Ház! Voltam bátor említeni, hogy én helyeslem az állaimi közigazgatást és azt •• tartom az ideáMiSi megoldásnak, de fenntartásofckal. Mit jelent ez a fenntartás 1 ? Alzt jelenti, ftiogy ha imár közérdekből, a jó közigazgatás érdekében az állami közigazgatást alkalmazzuk az önkormányzati helyett, akkor a jövőre nézve biztosítanunk kell azt, hogy az önkormányzatok a funkciójuk másik részét, a nemzeti öntudat fejlesztését, a nemizeti érzés ápolását, a nemzeti érdek védelmét ugyanúgy be tudják tölteni, imint ahogyan betöltötték a múltban. Sajnos, éppen ez az a kérdés, ahol a kormányzat részéről nem kapunk megnyugtatást, s ennek következtében (merülnek fel • alkotmányjogi aggályaink, mert az önkormányzatok ma túlnyomórészt a közigazgatásban lelik ki imiagukat s ha most ezt kioperáljuk belőlük fokozatosan, amint az egyes javaslatokban a kormányzat törekvése erre irányul, akkor attól kell tartanunk, hogy az önkormány-
