Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.
Ülésnapok - 1935-106
Az országgyűlés képviselőházának 106. ülése 1936. évi március hó 12-én, csütörtökön, Sztranyavszky Sándor, Kornis Gyula és vitéz Bobory György elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Elnök kegyeletes megemlékezése Almásy László elhunytáról. — Határozathozatal Hegedűs Kálmánnak azon indítványa felett, hogy a hatósági orvosi szolgálatról és a közegészségügyi törvények egyéb rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának tartamára az ülések ideje napi 8 órában állapíttassák meg. — A hatósági orvosi szolgálatról és a közegészségügyi törvények egyéb rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Csoór Lajos, Györki Imre, Kéthly Anna, vitéz Kozma Miklós belügyminiszter, Takács Ferenc, Gergelyffy András előadó, Cseh-Szombathy László, Dinnyés Lajos, Vázsonyi János, Tóth Pál, Bupert Rezső, Soltész János. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen volt : vitéz Kozma . Miklós. (Az ülés kezdődik délután Î óra 9 perckor.) (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Esztergályos János, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére vitéz Miskolczy Hugó, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Szeder János képviselő urakat kérem fel. Tisztelt Ház! A magyar országgyűlés képviselőháza kupolájának ormát ismét megüli a sötét gyász fekete fellege. (A Ház tagjai felállanak.) Mélyen meghatottan és megrendült lélekkel hozom a t. Ház tudomására, hogy a Ház elnöki székében kiváló és általam őszintén becsült és szeretett elődöm, Almásy László kidőlt a hányatott magyar élet súlyos próbára tett vándorai előtt járó útmutatók sorából. Hősies küzdelmet vívott esztendőkön keresztül nemcsak a magyar közélet porondján harcolva, mint annak egyik hivatott vezérlő katonája, hanem eközben súlyos, kemény harcot folytatott az ő férfias erejét, egészségét megtámadó, alattomos kórral, amellyel szemben is hosszú éveken át győzelmet aratott szinte emberfeletti erélyt igénylő önfegyelmezettségével, magyar fizikumának istenadta szívósságával. A kötelességteljesítésben megalkuvást, kényelmet és önös érdeket nem ismerő, férfias jelleme volt az alapja ellenfelei részéről is tiszteletet kiváltó egyéniségének, amelynek különösen jellemzője volt egyéni szerénysége mellett a Ház elnöki méltósága tekintélyének feltétlen megóvására törekvő következetes felfogása. Nemcsak a Ház elnöki székében, mint annak tanácskozásait bölcsen vezető, hanem a Ház adminsztrációjából is részét elsőnek kiKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VI. vevő, munkatársainak e téren is példát mutató dolgozó magyar volt Almásy László. Az ezekből a tulajdonokból összetett kivételes egyénisége tette őt hivatottá e Ház elnöki székének betöltésére is, ahol a szenvedélyeken felülemelkedni tudó tárgyilagossága, törvénytisztelete, a szenvedélyek felett uralkodni is tudó higgadtsága és erélye biztosították számára azt az osztatlan megbecsülést és szeretetet, amely r most megilletődéssel hajt fejet előtte a nagy útra, az Örökkévalóságba vezető útra indulása pillanatában. Politikai pályájának kezdete azokra az időkre nyúlik vissza, amikor az 1910-es választások után, annak eredményeként a parlamentben a nemzeti munkapárt váltotta fel a koalíciós többség uralmát. A pomáai választókerület egynegyed századdal ezelőtt küldötte őt a magyar törvényhozás házába és e negyedszázad alatt példátmutató hűséggel állt kerülete a számára is felbecsülhetetlen értéket jelentő képviselője mellett. A magyar történelem, a magyar nemzeti eszme, a magyar nemzeti öncélúság megalkuvást nem ismerő nagy mártírja, Tisza Isvtán gróf volt politikai vezére, akinek Almásy László odaadó thű munkatársa és kivételes szervezőképességénél fogva pártjának számottevő tényezője volt. A háború alatt a katonai közigazgatásnak tett értékes szolgálatokat és a nagy összeomlás után ás azok közé tartozót, akik néhai nagy vezérének, Tisza Istvánnak az emlékezetét kegyelettel ápolták, őrizték és politikai örökségének szellemében a forradalmak által lerombolt országot a konszolidáció útjára viszszavezetni törekedtek. A második nemzetgyűlés alelnökévé választotta és már akkor vezetőszerepe volt a kormány pártja ügyvezetésében, amelynek később elnöke lett és ebben a minőségében is odaadó lelkiismeretességgel tett szolgálatokat a nemzet egyetemes ügyének. Helyesnek bizonyult külpolitikai érzékkel elsőnek vezette a nemzet40
