Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.
Ülésnapok - 1935-103
200 Az országgyűlés képviselőházának 1( zását olykép szabályozza, hogy ezt az üzleteit, ezt a kereskedést ellenértékért tovább át lehet ruházni, és az adásivevési, vagy más efféle ügyleteiknek az összes konzekvenciái és szankciói érvényesülnek. Eddig is hittük, hogy azipari üzlet is ilyen átruházható vagyoni érték, vagyoni összesség a királyi Kúria felfogása szerint, — valóban helyes felfogása szerint — mert hiszen az általános résznél már idéztem, egy kúriai ítéletet, amely azt mondja, hogy azon iparrendészeti szemponton felül, hogy valaki valamely ipart, üzletet nyithat, hogy ehhez iparigazolvány, vagy hatósági engedély kell, az illető üzletnek magának is megvan a maga vagyoni értéke,, amely tehát átruházás, sőt öröklés .tárgyát képezheti. Mgtörtént azonban az a sajnálatos eset, hogy ettől a már egészen véglegessé, szinte dogmává vált elvtől a királyi Kúria egy másik tanácsa, a Ternovszky-tanáes éppen egy kisember ügyében egy nagy vállalattal szemben ellenkező álláspontra 'helyezkedett és 4711/1933. számú ítéletével kiimondotta, hogy az ipar jogosítvány és az iparigazolvány nem ruházható át, tehát teljesen laikus módon azonosította az üzletet az ipari jogosítvánnyal, az iparigazolvánnyal, vagy az iparengedéllyel. Annak megállapításához nekünk semmiféle bíróság ítélete nem szükséges, hogy egy iíparigazolvány, vagy egy ipari jogosítvány átruházható-e. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter : TJjrafelvétel van !) Igen, meg is találtuk a módját, mert azután akadt a királyi Kúriának egy másik tanácsa, amely visszatért a helyes álláspontra, hála Istennek, de ha a királyi Kúriának nincs ez a másik bölcs és magas szempontokra helyezkedő tanácsa, akkor ez a hatgyermekes ember elpusztult volna. Nem szabad megtörténnie annak, hogy olyan véletlenektől tétessék függővé emberek sorsa, hogy egy nem jól informált tanácstól eljuthat-e egy jól informált bírósághoz az ügy. Hogy ilyesmi ne történhessék meg, ezért kell, igen t. miniszter úr, világos törvénymagyarázás. Ne féljünk kimondani, hogy az ipari üzlet olyan szent és védett magántulajdon, mint akármilyen másik és ne féljünk kimondani azt, hogy már eleve nonsens, hogy ilyesmiről beszélni lehessen és hogy bírói ítélet kelljen annak kimondására, hogy az iparigazolvány "és az iparengedély nem ruházható át. Ipso facto nem ruházható át, hiszen ha valaki más betelepszik akármilyen üzletbe, annak a maga jogán kell megszereznie az iparigazolványt és az iparengedélyt és ha megszerezte, akkor a maga jogán ül bent abban az üzletben. Hogy azután ő megszerezte annak az üzletnek nemcsak a helyiségét, hanem a múltját, jó hírnevét, vevőkörét, összeköttetéseit, a firmáját, ez egészen más kérdés, ez már a tulajdonjog védelmének a kérdése, s ezt az a kisiparos megérdemli. Azt kívánjuk tehát, hogy ha valamelyik iparos ezentúl ilyen szövegű szerződést csinál, hogy az iparát, ipar jogosítványát, vagy engedélyét eladja másnak, ezzel szemben legyen ott az autentikus magyarázata a törvényhozásnak, hogy ez nem jelenti az iparjogosítványnak, az iparengedélynek eladását, mert ez úgyis de facto lehetetlen volna, (Ügy van! Úgy van!) hanem azt jelenti, hogy ez az . egyszerű ember azt akarja mondani, — ahogyan a józan ész is ezt hozza magával — hogy az üzletét adta el. Ezt kifejezetten bele kellene venni a javaslatba. Erre a szabályozásra ugyan szerintem nem volna szükség, mert az $. ülése 1936 március 6-án, pénteken. 1908:LVII. te. ezt a kérdést szabályozza és csak a hozzá nem értők tesznek itt különbséget az ipar és a kereskedelem között, hiszen a jogszabályozás szempontjából a kereskedő azonos az iparossal, (vitéz Bánsághy György: Ki kell oktatni őket!) de ha mégis akad egy magas bíróság is, amely ezt nem tudja, akkor nom árt ezzel szemben ezt a hiteles, autentikus magyarázatot megadni. Nagyon meg volnék elégedve azzal is, ha a t. iparügyi miniszter úr itt kijelentené, hogy az iparüzlet is az 1908:LVII. tc.-nek éppen olyan védelme alá tartozik, mint amilyen védelme alá tartozik az egyszerű kereskedelmi üzlet % (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Természetes!) Sajnálom, hogy ezt a kérdést mégis ide kellett hoznom. Erre rákényszeritett az, hogy mégsem olyan egyszerű ez a kérdés, mert legmagasabb bíróságunknál is akadt egy tanács, amely az 1908:LVIL tc.-et neon respektálta. (Rajniss Ferene: A képviselő úr volt az ügyvéd benne!) Én már túl vagyok ezen, csak azt akarom, hogy mással ne történjék meg. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem, méltóztatnak-e Rupert képviselő úr által új 18. §-ként ajánlott szöveget elfogadni? (Nem!) A Ház a Rupert képviselő úr által új 18. §-ként ajánlott szöveget nem fogadta el. Következik a 18. §! Vásárhelyi Sándor jegyző (olvassa a 18. $-t). Elnök: Szólásra következik Farkas István képviselő úr. Farkas István: T. Képviselőház! Ez a szakasz arról intézkedik, hogy bizonyos esetekben aa anyagoknak, félgyártmányoknak feldolgozását s az áruk forgalombahozását korlátozhatja. Minthogy itt arról van szó, hogy a miniszter nagy felhatalmazást kap s mivel mindig arra hivatkoznak, hogy az iparosoknak, az ipartestületeknek s általában az érdekelteknek bevonásával csinálják a dolgokat, indítványozom, hogy a 18. § utolsóelőtti sorába »forgalombahozását« szó után »kereskedelmi és iparkamara és érdekelt ipartestületek^ javaslata alapján« szavak szúrassanak be. Kérem ennek elfogadását. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem, méltóztatnak-e a 18. § eredeti szövegét elfogadni, szemben a Farkas István képviselő úr és társai által benyújtott módosítással. (Igen!) A Ház a 18* -$-t eredeti szövegezésében fogadta el. Következik a 19. §. Vásárhelyi Sándor Jegyző (olvassa, a 19. §-t). Elnök: Szólásra következik Csoór Lajos képviselő úr! Nincs jelen. Czirják Antal képviselő úr! Czirják Antal: Igen t. Képviselőház! A 19. § ugyancsak nagy port vert fel a kisiparosok körében, különösképpen a törvény szövegezésének az a szava, amely bizonyos cselekmények miatt szinte DamoklesTkardot tart az iparűzők feje fölött. Röviden szólva, ezt a módosításomat szeretném az Omke. beadványa szint módosítani és minthogy Bródy t. képviselőtársam ehhez hasonló szövegezést adott be, a magam indítványát ezennel visszavonom. Elnök: Bródy Ernő képviselő úr kíván szólni !
