Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-103

200 Az országgyűlés képviselőházának 1( zását olykép szabályozza, hogy ezt az üzleteit, ezt a kereskedést ellenértékért tovább át lehet ruházni, és az adásivevési, vagy más efféle ügy­leteiknek az összes konzekvenciái és szankciói érvényesülnek. Eddig is hittük, hogy az­ipari üzlet is ilyen átruházható vagyoni érték, vagyoni összesség a királyi Kúria felfogása szerint, — valóban helyes felfo­gása szerint — mert hiszen az általá­nos résznél már idéztem, egy kúriai ítéletet, amely azt mondja, hogy azon iparrendészeti szemponton felül, hogy valaki valamely ipart, üzletet nyithat, hogy ehhez iparigazolvány, vagy hatósági engedély kell, az illető üzletnek magának is megvan a maga vagyoni értéke,, amely tehát átruházás, sőt öröklés .tárgyát ké­pezheti. Mgtörtént azonban az a sajnálatos eset, hogy ettől a már egészen véglegessé, szinte dogmává vált elvtől a királyi Kúria egy másik tanácsa, a Ternovszky-tanáes éppen egy kisember ügyében egy nagy vállalattal szem­ben ellenkező álláspontra 'helyezkedett és 4711/1933. számú ítéletével kiimondotta, hogy az ipar jogosítvány és az iparigazolvány nem ru­házható át, tehát teljesen laikus módon azono­sította az üzletet az ipari jogosítvánnyal, az iparigazolvánnyal, vagy az iparengedéllyel. Annak megállapításához nekünk semmi­féle bíróság ítélete nem szükséges, hogy egy iíparigazolvány, vagy egy ipari jogosítvány átruházható-e. (Bornemisza Géza iparügyi mi­niszter : TJjrafelvétel van !) Igen, meg is talál­tuk a módját, mert azután akadt a királyi Kúriának egy másik tanácsa, amely visszatért a helyes álláspontra, hála Istennek, de ha a királyi Kúriának nincs ez a másik bölcs és ma­gas szempontokra helyezkedő tanácsa, akkor ez a hatgyermekes ember elpusztult volna. Nem szabad megtörténnie annak, hogy olyan vélet­lenektől tétessék függővé emberek sorsa, hogy egy nem jól informált tanácstól eljuthat-e egy jól informált bírósághoz az ügy. Hogy ilyesmi ne történhessék meg, ezért kell, igen t. minisz­ter úr, világos törvénymagyarázás. Ne féljünk kimondani, hogy az ipari üzlet olyan szent és védett magántulajdon, mint akármilyen másik és ne féljünk kimondani azt, hogy már eleve nonsens, hogy ilyesmiről beszélni lehessen és hogy bírói ítélet kelljen annak kimondására, hogy az iparigazolvány "és az iparengedély nem ruházható át. Ipso facto nem ruházható át, hiszen ha valaki más betelepszik akármilyen üzletbe, annak a maga jogán kell megszereznie az iparigazolványt és az iparengedélyt és ha megszerezte, akkor a maga jogán ül bent abban az üzletben. Hogy azután ő megszerezte annak az üzletnek nem­csak a helyiségét, hanem a múltját, jó hírne­vét, vevőkörét, összeköttetéseit, a firmáját, ez egészen más kérdés, ez már a tulajdonjog vé­delmének a kérdése, s ezt az a kisiparos meg­érdemli. Azt kívánjuk tehát, hogy ha valame­lyik iparos ezentúl ilyen szövegű szerződést csinál, hogy az iparát, ipar jogosítványát, vagy engedélyét eladja másnak, ezzel szemben le­gyen ott az autentikus magyarázata a tör­vényhozásnak, hogy ez nem jelenti az ipar­jogosítványnak, az iparengedélynek eladását, mert ez úgyis de facto lehetetlen volna, (Ügy van! Úgy van!) hanem azt jelenti, hogy ez az . egyszerű ember azt akarja mondani, — aho­gyan a józan ész is ezt hozza magával — hogy az üzletét adta el. Ezt kifejezetten bele kellene venni a javaslatba. Erre a szabályozásra ugyan szerintem nem volna szükség, mert az $. ülése 1936 március 6-án, pénteken. 1908:LVII. te. ezt a kérdést szabályozza és csak a hozzá nem értők tesznek itt különbséget az ipar és a kereskedelem között, hiszen a jog­szabályozás szempontjából a kereskedő azonos az iparossal, (vitéz Bánsághy György: Ki kell oktatni őket!) de ha mégis akad egy magas bíróság is, amely ezt nem tudja, akkor nom árt ezzel szemben ezt a hiteles, autentikus ma­gyarázatot megadni. Nagyon meg volnék elé­gedve azzal is, ha a t. iparügyi miniszter úr itt kijelentené, hogy az iparüzlet is az 1908:LVII. tc.-nek éppen olyan védelme alá tartozik, mint amilyen védelme alá tartozik az egyszerű kereskedelmi üzlet % (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Természetes!) Sajnálom, hogy ezt a kérdést mégis ide kellett hoznom. Erre rákényszeritett az, hogy mégsem olyan egyszerű ez a kérdés, mert leg­magasabb bíróságunknál is akadt egy tanács, amely az 1908:LVIL tc.-et neon respektálta. (Rajniss Ferene: A képviselő úr volt az ügy­véd benne!) Én már túl vagyok ezen, csak azt akarom, hogy mással ne történjék meg. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a tanácskozást befeje­zettnek nyilvánítom. Kérdem, méltóztatnak-e Rupert képviselő úr által új 18. §-ként aján­lott szöveget elfogadni? (Nem!) A Ház a Ru­pert képviselő úr által új 18. §-ként ajánlott szöveget nem fogadta el. Következik a 18. §! Vásárhelyi Sándor jegyző (olvassa a 18. $-t). Elnök: Szólásra következik Farkas István képviselő úr. Farkas István: T. Képviselőház! Ez a sza­kasz arról intézkedik, hogy bizonyos esetekben aa anyagoknak, félgyártmányoknak feldolgo­zását s az áruk forgalombahozását korlátoz­hatja. Minthogy itt arról van szó, hogy a mi­niszter nagy felhatalmazást kap s mivel mindig arra hivatkoznak, hogy az iparosoknak, az ipartestületeknek s általában az érdekelteknek bevonásával csinálják a dolgokat, indítványo­zom, hogy a 18. § utolsóelőtti sorába »forgalom­bahozását« szó után »kereskedelmi és ipar­kamara és érdekelt ipartestületek^ javaslata alapján« szavak szúrassanak be. Kérem ennek elfogadását. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát és a tanácsko­zást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem, méltóztatnak-e a 18. § eredeti szö­vegét elfogadni, szemben a Farkas István kép­viselő úr és társai által benyújtott módosítás­sal. (Igen!) A Ház a 18* -$-t eredeti szövegezé­sében fogadta el. Következik a 19. §. Vásárhelyi Sándor Jegyző (olvassa, a 19. §-t). Elnök: Szólásra következik Csoór Lajos képviselő úr! Nincs jelen. Czirják Antal képviselő úr! Czirják Antal: Igen t. Képviselőház! A 19. § ugyancsak nagy port vert fel a kisiparosok kö­rében, különösképpen a törvény szövegezésé­nek az a szava, amely bizonyos cselekmények miatt szinte DamoklesTkardot tart az iparűzők feje fölött. Röviden szólva, ezt a módosításo­mat szeretném az Omke. beadványa szint mó­dosítani és minthogy Bródy t. képviselőtársam ehhez hasonló szövegezést adott be, a magam indítványát ezennel visszavonom. Elnök: Bródy Ernő képviselő úr kíván szólni !

Next

/
Thumbnails
Contents