Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-102

Az országgyűlés képviselőházának 102. tálják és a rosszakat tartják itt. (Igaz! Ügy van! balfelől.) Gyapjúszövetben alig van valami export. (Müller Antal: Egyiptomba!) Nem, gyapjúszövetben ninos nagy export. (Friedrich István: Posztóban! Szurday gyártja!) Nincs nagy export. (Friedrich István: Nana, én tudom! — Derültség,) Szurday pamutos. (Halljuk! Halljuk!) Merem állítani, hogy textiliparunk mai helyzetében (olyan magas nívójú, mint a külföldi államok textilipara, (Igaz, Ügy van! jobbfelől.) sőt sok utódállammal szemben a mi berendezkedésünk modernöbb, jobb, ímert újabb és textiliparunk produkciója is megfelelő. Az, hogy a női ruháknál nem a tartós, hanem a tetszetős holmit szeretik, az nemcsak nálunk van így, hanem az; egész világon. A hölgyek általában szeretnek olyan ruhát készíttetni, amely két szezont tart ki, (Friedrich István: Ez a baj! Ezt mondjuk.) úgyhogy ez az oka annak, hogy olyan szövetek kerülnek forgalomba, amelyek esetleg- idő előtt tönkremennek. (Ügy van! Ügy van!) Elnök: Figyelmeztetem az igen t. miniszter urat, hogy a tanácskozásra szánt idő letelt. Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Kérek még öt-hat percnyi türelmiét, röviden fogok végezni. (Halljuk! Halljuk!) A generálvállalkozókra vonatkoizó dolgot már említettem. A budapest-környéki építkezésekről megemlítették a képviselő urak, hogy azok szörnyűek. Ezt én is koncedálom. Sajnos, a városrendezési törvény javaslatával korábban kellett volna jönni. Ez a javaslat most készül és én remélem, hogy a közeljövőben a Képviselőház elé fogjuk tudni terjeszteni. A segédek csereakcióját és ösztöndíjait ^méltóztattak sürgetni. Erről gondoskodás történt a költségvetésben. Van még egy probléma, amelyet nem szeretnék válasz nélkül hagyni, (Halljuk! Halljuk!) Friedrich István képviselőtársunk a numerus claususról úgy emlékezett meg, mintha annak ,a hatása az lenne, hogy a külföldre kikerülő zsidó ifjúság technikailag és más tekintetben is képzettebben kerül vissza és ezért tudja elfoglalni a helyet a magyar ifjúság: elől. Méltóztassék nekem megengedni, én, aki ismerem a gazdasági életet, hiszen onnan kerültem ide, megállapíthatom, hogy ez nem áll. A magyar ifjúság képzettsége minden tekintetben megfelelő, a magyar ifjúság ma rendkívül nagy erőfeszítéseket tesz nemcsak a szakmabeli tudás elsajátítása, hanem minden olyan képzettség megszerzése tekintetében is, amely nélkül az életben boldogulni nem lehet. (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl és középen.) Es ha ezek a külföldről visszajövő zsidó főiskolai hallgatók vagy zsidó végzettek jobban tudnak elhelyezkedni, (Friedrich István: Nyelveket tudnak!) annak oka — talán méltóztatnak tudni, hogy a közgazdasági életben is megvan az a csúnya szó, amelyet az állami életben méltóztatnak sokszor szemünkre hányni — egyszerűen a protekcionizmus. A bankigazgató fia, ha Zürichben végzett és visszajön, kész állásba kerül és nem 80 pengős gyakornoki állásban keresi meg kenyerét, (Ügy van! Ügy van! jobb felől és a középen.) úgyhogy ne méltóztassék azt .mondani, azért, mert az ilyen külföldi diplomával rendelkező vagyonos és jó gazdasági helyzetben lévő, kitűnő összeköttetéssel rendelkező egyének egy-két év alatt cégvezetők és^ igazgatók lesznek, hogy ezek tehetségük révén érvényesülnek. Ez nem áll, ezek elsősorban az, összeköttetéseknek köszönhetik érvényesülésüket. (Ügy van! Ügy van! jobb felől és középen. — Friedülése 1936 március 5-én, csütörtökön. 163 rich István: Ez így van! En is ezt mondottam!) Szükségesnek tartottam megtenni ezt a megjegyzést én, aki ismerem az ifjúságot, ismerem a gazdasági életet és ismerem annak ezeket a vonatkozásait. Mózes Sándor t. képviselőtársam — már csak rövid idő áll rendelkezésemre, tehát rövid leszek — a vidéki kisiparosság súlyos helyzetét említette. A kisiparosság vidéken és városban egyformán súlyos helyzetben van. Vidéken talán még kevésbbé, hiszen ott kertgazdasága és földje van. Azt hiszem, hogy itt nem lehet különbséget tenni a városi és a vidéki kisiparosság között. Csik József tisztelt képviselőtársam a hitelakció fokozását kívánta és erre vonatkozóan említést tett arról, hogy az löksz, bár súlyos veszteségek után — helyesen méltóztatott megjegyezni — abban a helyzetben van, hogy ma már képies a kisiparosság hitelellátásába, belekapcsolódni. Meg nagyok róla győződve, hogy ha óvatos üzletvezetést követünk az löksz, életében, abban az esetben nem fogunk még egyszer olyan bajba kerülni, mint régen. A nyersanyagbeszerzés, a gépbeszerzés- segítése mind megtörténik az löksz, révén, hajlandók vagyunk a nyersanyag beszerzési társulásokat segíteni, a gépek beszerzését a kormányzat is támogatja. Merem állítani, hogy a. gépbeszerzések támogatására szolgáló alap évekre visszamenően csaknem kizárólag â kisiparosság segítségére, a kisiparosság rendelkezésére állott. A reáljogokra vonatkozólag egy más megoldást javasol. Már említettem, hogy fenntartom eredeti javaslatomat. Kéri a tanoneinternátus támogatását, amit a magam részéről is szívesen megeszek. Rupert képviselőtársam a liberalizmus társadalmi és gazdasági rendszerét dicsőítette. Legyen szíves a háború előtti 50 év mellett Magyarország ezeréves történetét is tanulmányozni, amikor más gazdasági, politikai és társadalmi rendszerek mellett is tudott kielégítő életet élni a magyar. A háború előtt gazdasági fellendülés volt az egész világon, a tartós világbéke volt ennek a legfőbb motorja, azonban — anint említettem — a fényoldalaknak voltak árnyoldalaik, amely árnyoldalakban húzódott meg az a másfélmillió magyar ember, aki Amerikába volt kénytelen kivándorolni az országból, pedig el lehetett volna ezt a népességet helyezni. (Rupert Rezső: Az agrárpolitika miatt! A földtelenség miatt!) A határozati javaslatok ;az Oti.-ról, a Mabi.-ról beszélnek. Megemlítem, hogy eze'k közül a határozati javaslatok közül van egy, amelyben az Ioksz.-ra vonatkozóan méltóztatott megemlíteni, hogy az löksz, a bakancsszállításnál 3 pengőt megtart magának. A 3 pengőből 27 fillér kezelési költség illeti az Ioksz.-ot, a többi a felsőrész kiszabásának, a varrásra szükséges anyagoknak az ára, és van még 75 fillér, ez tartalék a hiányok pótlására, amit az iparos utólag fog megkapni, ha munkáját hiánytalanul átveszik. • Miután ezek a határozati javaslatok egyébként olyan kérdéseket tárgyalnak, amelyek a törvényjavaslattal szoros kapcsolatban nincsenek, sajnálattal kérni fogom a határozati javaslatok elutasítását. Megjegyzem, hogy például az Oti.-val kapcsolatos dolgokat egyénileg én is bizonyos mértékben osztom. En is azt mondom, hogy talán meg lehetett volna fontolni az Öti. ala-