Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-102

158 Az országgyűlés képviselőházának 102. áll tehát az, hogy itt női selyemruhákat és női estélyi ruhákat is készítenének. Megállapítottam azt is, hogy itt tulajdonképpen a polgári ruhakonfekció mértéke az egész ruha-konfekciónak 3% -át tette ki, tehát ez nem jelent lényeges -szerepet. Minden más államban, minden 'más hadseregnek megvan az egyeruházati intézete, a magyar hadsereget sem foszthatjuk meg tehát ettől és a tisztikar fegyelme is megköveteli, hogy az egyenruha tekintetében is meglegyen az egyöntetűség. Különben is aie méltóztassanak az Országos Ruházati Intézetet szidni, inert ott van pl. a lluhakonfekció és más hasonló konfekciós intézet, amely sokkal nagyobb megrendeléseket bonyolít le, mint az Ori. Pl. Nagy Menyhértről s másokról senki sem beszélt. Ezek pedig a vidéken történt megrendeléseket is Budapesten bonyolítják le, míg az Országos Ruházati Intézet ezzel szemben a vidéken történt megrendeléseket a vidéki iparossággal dolgoztatja fel. (Ügy van! Ügy van! a jobboMalon.) Propper Sándor képviselőtársam a segédek és munkások szabadságát sürgette a tanoncok szabadságával kapcsolatban. Nagyon örülök, hogy a tanondok részére ebben a törvényjavaslatban ezt a szabadságot biztosítottam, ezen a rendszeren túlmenni azonhan nem vagyok hajlandó, mert nem akarok elébe vágni a genfi munkaügyi konferenciának, amely ez év júniusában fog a segédek és munkások fizetéses szabadságának kérdésével foglalkozni. Erre vonatkozólag különben az anyagot összegyűjtöttük, a mi álláspontunkat ismertettük és hiszem, hogy elkövetkezik az idő, amikor majd ezzel a kérdéssel is foglalkozhatunk. Sürgette képviselőtársam a munkaügyi bizottságokba a szakszervezetek bekapcsolását is. Nemcsak szakszervezetek, hanem egyének is ; lesznek bekapcsolva, amint eddig is történt. Ha .megfelelő szakemberek lesznek, nem lesz a szakszervezeti hovatartozandóság akadálya annak, hogy az illetőt a bizottságba felvegyék. Eckhardt Tibor képviselőtársam kifogásolta a sok felhatalmazást. Csak látszat, hogy sok, mert felvettük azokat a felhatalmazásokat is, amelyeket a dolog természeténél fogva ismétlés miatt át kellett venni az új javaslatba, mert ahol a régi rendszer szerint a felhatalmazás megvolt, át kellett venni az újba. Ha pedig ezeket kiszelektáljuk, — mert a régi felhatalmazások csak bizonyos mértékű tágítást vagy átruházást . jelentenek — akkor ^ azt hiszem, csak hat-hét új felhatalmazásról van a törvényjavaslatban szó. Es ezek a felhatalmazások is milyenek? Ezek a felhatalmazások rendszerint adminisztratív jellegű munkák elvégzésére korlátozódnak és rendszerint egyszeri intézkedéseket involválnak. Például ilyen új felhatalmazása a miniszternek, hogy a megrendelésátvételi tilalmat esetleg kiterjessze. Ezt nem lehet máskép csinálni; nem tudom ma még megmondani, hogy milyen árucikkekre kell ezt a megrendelési tilalmat kiterjeszteni. Éber Antal t. képviselőtársam ugyan egy kicsit mosolyog ezen a kérdésen. Kijelenthetem, hogy ina nincs más, nincs tendencia benne ezt más iparágra kiterjeszteni, de jöhet idő a gazdasági helyzet változása révén, hogy talán megint Éber Antal képviselőtársam fogja kérni a kormányt, hogy tessék még ezeket a tilalmakat bevezetni, mert Éber Antal t. képviselőtársam, amikor az iparosságért kell harcolni, akkor nem riad vissza a gazdasági szabadsággal einlese 1936 március 5-én, csütörtökön. lenkező kívánságoktól. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Egy új felhatalmazás van beállítva a törvényben arra vonatkozólag, hogy az iparügyi miniszter a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel együtt megállapítja a tanoncszerződés kötésének és a segédvizsgálat időpontjának szabályozását, a^ vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve megállapíthatja, hogy a segédi vizsgálatra bocsátás feltételéül a tanonciskola milyen évfolyamának elvégzése szükséges. Az árrombolás kérdésében döntő kamarai bizottság szervezete és ügyrendjének a megállapítása, a munkaügyi bizottság szervezete, tagjai, a (bizottság feladatköre és eljárása nem valók törvénybe. Azután az országos iparügyi tanács feladatára, szervezetére, ügyvitelére vonatkozó részletes szabályzatok sem valók törvénybe. (Friedrich István: A gyorsírók nem tudnak olyan gyorsan írni! Lassabban! — Derültség.) Nem baj! — Ugy, hogy én azt mondom, hogy ha leredukáljuk a tényleges új felhatalmazásokat, nem. néz ki olyan rosszul a helyzet, de a imái változó és erősen lüktető gazdasági életben nem lehet az intéző hatóságok kezét megkötni. Hiszen a nyugati törvényhozások majdneni teljesen erre az alapra helyezkedtek, Angliában csak kerettörvényeik vannak a végrehajtó hatalomnak sokkal nagyobb a szerepe, mint nálunk. Önök mindig Angliát, 'meg a nyugati művelt államokat tartják szem előtt, méltóztassanak ebben a kérdésben is szem előtt tartani a nyugati államokat. (Eckhardt Tibor: Ott titkos választójog és demokrácia van! Nagy különbség!) Eckhardt képviselő úrnak az áruházak ügyében tett javaslatát a bizottság honorálta, úgynogy az teljesen rendben van. A villanyszerelők kérdésében már válaszoltam. Ö méltóztatott említeni az ipartestületeknél, hogy az ipartestületek beolvasztására, a területek megváltoztatására vonatkozó felhatalmazást és jogot időbelileg korlátozzuk. Ezt őszintén szólva elfogadom, nem azért, mintha azt látnám, hogy itt ez esetleg jogfeladás, vagy viszszalépés lenne, nem azért, hanem mert szeretném, ha minisztériumom fe sürgősen • mentől hamarább kiépítené az ipartestületi ágazatokat és boldog leszek ha másfél év múlva jelenthetem, hogy tmár nincs szükség ennek a felhatalmazásnak fenntartására. Hajlandó vagyok kétéves terminust elfogadni. (Helyeslés a baloldalon.) 'Őszintén szólva, Éber Antal tisztelt képviselőtársam felszólalása rendkívül meglepett, mert hiszen Éber Antal képviselő úr, ugy-e, éveken át szívós küzdelmet folytatott, csaknem kivétel nélkül mindazokért az iparoskiváltságokért, amelyek ebben a törvényjavaslatban le vannak szegezve és éppen Éber Antal képviselő úr volt azután az, aki felszólalásában megállapította, hogy ez a törvényjavaslat ellenkezik a gazdasági szabadsággal, tehát ezt nem fogadja el. Sőt továbbment, mert felszólalásában még olyan dolgokat is kívánt tőlem, amelyek még jobban ellenkeznek a gazdasági szabadsággal. Ne méltóztassék rossznéven venni, ha azt mondom, hogy talán még sem lehet a magyar (gazdasági helyzet, meg a világgazdasági helyzet alakulását úgy beállítani, hogy itt volt egy boldog állapot, egy gazdasági liberalizmus és akkor jött Mussolini, Hitler, meg talán az a Gömbös és azok itt el-