Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-101

Az országgyűlés képviselőházának 101. tókerüleü ülés megtartását, pedig korlátozó rendelkezésekkel tudomásul vette. A magyaróvári járás főszolgabírája a mosoni vasmunkás helyicsoport értekezletére vonatkozó bejelentést 950/1936. sz. véghatározatával tudomásul nem vette. Kérdem a belügyminiszter urat: 1. Hajlandó-e a békéscsabai rendőrkapitányság vezetőjét kioktatni abban a tekintetben, hogy a kapitányság vezetőjének fenthivatkozott véghatározata jogszabályellenes és hajlandó-e érvényt szerezni annak a többször hangaztatott kormánynyilatkozatnak, hogy a politikai pártok működése elé akadályt nem állítanak f 2. Hajlandó-e a miniszter úr általában az alája rendelt hatóságokat utasítani arra, hogy a gyűlést kérelmezők kérelme tekintetében a hatóságok önhatalmúlag ne járjanak el és utasítani őket arra, hogy nekik nincs joguk a kérelmezők akaratával szemben olyan megszorításokat alkalmazni, amelyre hatáskörük nem terjed ki? 3. Hajlandó-e a belügyminiszter úr a magyaróvári járás főszolgabíráját kioktatni arra, hogy törvényes hatáskörében járjon el? — végül 4. kérdem :a belügyminiszter urat, nem gondolja-e, hogy a legutóbbi időben a szociáldemokrata párt által bejelentett gyűlések tudomásul nem vétele azt mutatja, hogy a szociáldemokrata párt gyűlései és kulturális megmozdulása útjába központi irányításra gördítenek akadályt?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Györki Imre: T. Ház! E hét első napján, j főn nyitotta meg a miniszterelnök és a bel; Kpminiszter úr a közigazgatási továbbképző tanfolyamot és a megnyitás alkalmából úgy a belügyminiszter úr, mint pedig a miniszterelnök úr részéről a közigazgatás feladatairól nagyon szép szavak hangzottak el. Hallottunk ott a vármegye ablakának nagyobbra vágásáról, nemzeti öncélúságról, világszemléletről, történelmi szemléletről, elhangzott az a kijelentés is, hogy meg kell változnia a magyar közélet azon részének, amely a közigazgatásban nyilvánul meg. (Farkas István: Ideje volna már!) Ezt az utolsó nyilatkozatot, amely elhangzott ennek a továbbképző tanfolyamnak megnyitási ünnepélyén, én is magamévá teszem, szeretném azonban, ha ezt a belügyminiszter úr a gyakorlatba átvinné és tényleg a magyar életnek taz a része, amely a közigazgatásban nyilvánul meg, valóban megváltoznék, de nem olyan értelemben, ahogy látjuk már, hogy megváltozük, helytelen értelemben,^ hanem igenis helyes értelemben, hogy a nép érdekeinek szolgálatára alakuljon át. Hogy mennyire igaz, hogy a közigazgatás szellemének meg kell változnia és nem: maradhat meg az a szellem, amely megvan, a mai napig, azt a legjobban bizonytíja az a két betiltó véghatározat, amelyek interpellációm tárgyai. Az egyik betiltó véghatározatot a békéscsabai rendőrkapitányság vezetője adta ki. Az a helyzet, hogy a Magyarországi Szociáldemokrata Párt békéscsabai csoportja engedélyt kért az ottani helyi hatóságtól arra, hogy kerületi partertekezletet tartson 1936 március hó 1-én. Kégi gyakorlata a szociáldemokratapártnak, 'hogy a vármegyék (központjában, vagy a nagyobb ipari gócpontokban, ahol kiépített pártszervezeteink vannak, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ, VI, ülése i936 március U-én

} szerdán. 127 évenkint egyszer, néha évenkint kétszer ilyen kerületi pártértekezletet tartunk, amelyre a környékből 'bejönnek a párt reprezentánsai, azok a vezetőségi tagok, akik ott a párt helyi szerveit alkotják. Ebből is látszik, hogy az ennek a pártértekezletnek megtartására irányuló bejelentés nem népgyűlés tartására vonatkozott. Itt nem lehet szó arról, hogy egy nagy tömeg, nagy demonstratív felvonulás legyen ezen a pártértekezleten, hanem igenis, amint mondottam, a párt reprezentánsai jelennek meg, akiknek száma a legnagyobb vármegye területén is alig haladja meg a 100-at vagy a 150-et. Erre a békéscsabai rendőrkapitányság vezetője 'hoz egy véghatározatot, amely nemcsak azért sérelmes, mert politikai üldözést látunk a benne foglaltakban, hanem azért is, mert teljesen törvényellenesen és jogellenesen adta ki a rendőrkapitányság vezetője, aki túlment annak a kérelemnek az elbírálásán, amely kérelemnek az elbírálását a szociáldemokratapárt békéscsabai csoportja kérte. A kapitányság vezetője a véghatározatban disztinkciót tesz és azt mondja (olvassa): »A bejelentett gyűlés tárgysorozat szerinti megtartását a 6000/1922. B. M. számú rendelet 3. §-a alapján nem engedélyezem. A 6622/1920. M. E. számú rendelet 1. §-a alapján azonban a választókerületi választmányi gyűlés megtartására vonatkozó bejelentést tudomásul veszem.« De a továbbiakban különféle kikötéseket tesz, olyan kikötéseket, amelyeknek a megtételére semmiféle törvényes joga nincsen ennek a rendőrkapitánynak. Ennek a rendelkező résznek a második részében például megengedi ugyan a választókerületi választmáyi ülés megtartását, de a továbbiakban nem engedi 'meg, hogy azon a közp on tikiiküldött jelen legyen, azzal az indokolással, hogy idegenek, mint amilyenek szerinte a központi kiküldöttek, jelen nem lehetnek. Kérdem a t. belügyminiszter urat, hogy ha valamelyik párt egy parlamenti képviselőtagját elküldi egy ilyen gyűlésre, például a jelen esetben a magyarországi szociáldemokratapárt valamelyik képviselője lemegy Békéscsabára és a szociáldemokratapárt kerületi pártértekezletén részt kíván venni, azt a képviselőt mióta lehet idegennek tekinteni és mióta lehet annak megtiltani, hogy azon az értekezleten résztvegyen? De a rendőrikapitány rendelkezése nemcsak az illető képviselőre vonatkozik, aki a politikai és gazdasági helyzetről kívánt ezen a pártértekezleten beszámolni, hanem minthogy a szervezkedés és a «ajtó jelentőségéről helyi előadó akart beszélni, ezt is megtiltja a rendőrkapitány azzal, hogy tisztán csak adminisztratív teendőket szabad ezen a gyűlésen előadni. Ezzel szemben a helyzet az, hogy adminisztratív szempontból is jelen kell lennie a párt központi kiküldöttjének és helyet kell foglalnia ott, egyrészt azért, hogy útmutatást és irányítást adjon, másrészt pedig azért, hogy a szervezkedés és a sajtó kérdésében azt a szükséges ellenőrző munkát elvégezze, amelyet el kell végezni. Tehát sem az adminisztratív szempontból kiküldött helyi embert, sem pedig a politikai és gazdasági helyzetet ismertető kiküldöttet, aki Peyer Károly képviselőtársunk volt, nem lehet idegennek tekinteni, nem aposztrofálhatja a t. békéscsabai rendőrkapitány Peyer Károlyt idegennek, akinek a szociáldemokrata párt békéscsabai csoportjának pártértekezletén nem lehet megjelenni. 19