Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-101

.120 Az országgyűlés képviselőházának 101 talán diplomásokat. A gyáripar és a kartelvállalatok — miként tudjuk — nem altruista intézmények. Ha az odahelyezett állástalan diplomások nem váltak volna be, ezek nem emelték volna a fizetésüket. A kormány hivatalos vagy félhivatalos lapjában, a Budapesti Hírlapban olvassuk, hogy a ma is állásiban levő 264 Ádob.-ista közül 54-nek a fizetése 80—120, 73-nak 120—180 pengő, 7-nek van 210 pengője, 72-nek 180—250 pengője, 23-nak 250 és 6-nak 400 pengő fizetése, ezenkívül 29 órabéres Adob.-ista va,n. Ha ezek a gyárvállalatok, amelyek a Gyosz.-tól kontingenst kaptak, pereentuálisan is honorálják ezeknek a fiatalembereknek a teljesítményeit, akkor bizonyos mértékben nehezményezem a kormányzatnak azt az intézkedését, amelyről éppen a tegnapi nap folyamán is lehetett Pestvármegye közgyűlésén hallani, hogy méltóságos urakat neveznek ki díjnokoknak (Fábián Béla: Szakdíjnokoknak!) szakdíjnokoknak. A Máv. volt elnökigazgatója szaktanácsadóiként szerepel valamelyik: múzeumban vagy valami állami szervnél. Közben az állástalan diplomások, ha — mint ia miniszter úr mondja — történt is egy-két kinevezés, nagyrészükben, nagy tömegükben még ma,is a teljes 'bizonytalanság állapotában vannak. Éppen ezért hoztam ezt a kérdést a t. Ház elé és kérem a kultuszminiszter urat, szíveskedjék ^ nyilatkozni, milyen módon óhajtja ezt a kérdést a továbbiakban kezelni és milyen módon óhajtja azt rendezni. Elnök: A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr kíván válaszolni. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Tisztelt Ház! Mielőtt megjegyzést tennék az állástalan diplomásoknak most a sajtóban és némely társadalmi mozgalmakban is pertraktált kérdésével kapcsolatban felmerült jelenségekre, tekintettel arra a nobilis hangra, amellyel ezt a kérdést Dinnyés Lajos igen t. képviselőtársami itt szóvátette, kérem, engedje meg, hogy előbb csak számszerűleg válaszoljak és azután térjek ki azokra a jelenségekre. Azt méltóztatott a szemünkre vetni, hogy az állástalan diplomások elhelyezésére most két esztendeje indított akció során ideiglenes foglalkoztatáshoz jutott fiatalok közül két esztendő alatt mindössze néhánynak juttattunk végleges állami alkalmazást annak ellenére, hogy ígéret történt, hogy ezek a fiatalok állami végleges elhelyezkedéshez fognak r jutni. Erre vonatkozólag csupán annyit kívánok megállapítani egy ujságnyilatkozatból, ame lyet ezelőtt két évvel, 1934 január 18-án tettem, hogy én kifejezetten nem ígértem, meg a kormány nevében a végleges alkalmazást, csupán annyit mondtam, hogy »ezek az alkalmaztatások módot adnak az alkalmazottaknak, hogy képességeikről bizonyságot téve, az őket foglalkoztató tárca keretében a racionalizálási munkálatok kapcsán előálló lehetőségekkel kapcsolatban végleg is elhelyezkedjenek. Eleve ki kell azonban jelentenem, hogy erre a végleges elhelyezkedésre jogosultságot osak az szerez majd, aki megfelelő munkaerőnek bizonyul és a szükséges képességekkel rendelkezik.« Ez nem is lehetett máskép amiatt a kormány programmját képező elv miatt, amelyet itt méltóztatott a szelekcióra vonatkozólag a Nemzeti Munkatervből felolvasni. Szelektálva helyeztem tehát kilátásba az alkalmazást. Most számbelileg ez a szelektált végleges alkalmazás hoülése 19S6 március 4-én, szerdán. gyan áll? Annakidején 700 diplomás ifjú alkalmazására kaptam a pénzügyminiszter úrtól, illetőleg a költségvetés keretében fedezetet, 840.000 pengőt, amely 1200 pengő évi díjazást számítva, 700 diplomás fizetésének felelj meg és akkor én magam voltam az, aki arra kértem a kormány minisztertanácsi előterjesztésemben, hogy ne 700, hanem 850 fiatalember alkalmazásához járuljon hozzá kisebb dotációval, havi 80 pengővel, -mert az akkori helyzetben megfelelőbbnek tartottam, 'ha ilyen ideiglenes elhelyezésnél inkább kevesebb díjazással, de többen jutnak kenyérhez. Ez volt az álláspontom és ez az álláspontom nem is változhat akkor, ha ezek az állások tényleg ideiglenes jellegűek lesznek és utána az arra alkalmas és kiváló munkaerők akár az állami igazgatásban, akár máshol véglegesen el tudnak helyezkedni. Nem győzöm elégszer ismételni és hangsúlyozni, hogy az elhelyezkedésnek természetesen a jó kvalitás az előfeltétele. Ezt a körülményt figyelembe véve, az eddig alkalmazott 850 ember közül 242-en jutottak végleges elhelyezkedéshez egy esztendő alatt, 1934 júliusa és 1935 júliusa között, amikor is a kinevezési tilalom egy-egy alkalommal felfüggesztetett. Ugyanakkor, amikor ezekben az ideiglenes állásokban 850 állástalan diplomást helyeztünk el, ezenfelül még körülbelül 250 fiatalember nyert alkalmazást az államnál, 138 az én tárcám keretében, óraadó, helyettes és hasonló címen, véglegesnek tekinthető és véglegesnek is bizonyult állásokban. Ha tehát csupán a 850 embert veszem, az ideiglenesen alkalmazott diplomásoknak egyharmadrésze végleges elhelyezkedéshez jutott egy esztendő alatt. A júliusban elkövetkező előléptetések során ismét nagyobbszámú diplomás jut végleges elhelyezkedéshez. Nem áll tehát az, amit a memorandum téves információk alapján állít, mintha az első esetben alkalmazott diplomások túlnyomó része tulajdonképpen nem kapott volna végleges állást. Ellenkezőleg, nagyrészük, mondhatnám, lényeges részük, végleges állást kapott. Hogy a részletekről is tájékoztassam a t. Házat: a miniszterelnökség keretében alkalmazott 26 fiatalember közül véglegesíttetett22; a külügyminisztériumban csupán kettőt alkalmaztak, de mind a kettő véglegesíttetett; az igazságügyminisztérium keretében 105 közül 40, vagyis közel 40%, a kultuszminisztérium keretében 264 közül 108, ismét 40%, a belügyminisztérium keretében 73 közül 17, körülbelül 23% nyert végleges alkalmaztatást. A földmívelésügyi minisztérium és a pénzügyminisztérium keretében alkalmazottaknál rosszabb az arányszám, körülbelül csak 14—15% véglegesíttetett, ami lenyomja az átlagot. A pénzügyminisztérium és a földmívelésügyi minisztérium keretében ugyanis még nem sikerült megtalálni azokat a lehetőségeket, amelyek révén az illetők végleges alkalmaztatást kaphatnának. Az alkalmazott diplomásoknak száma mégsem fogyott, mert azokra a helyekre, amelyeknek betöltői végleges elhelyezést nyertek, rijabb 242 fiatalembert alkalmaztunk, akik jelenleg csekélyeb részben az egyes tárcák keretében, túlnyomórészt a statisztikai hivatalnál, a mezőgazdasági statisztikai munkálatoknál vannak alkalmazva, 1935 júliusa óta még nem kínálkozott mód újabb végleges alkalmaztatásra, csak júliusban nyílik erre alkalom, a kinevezési tilalom felfüggesztése révén.