Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-101

Az országgyűlés képviselőházának 101 pontokat akarja minél élesebben kidomborítani. Láttuk, hogy a közszempontok minél élesebb kidomborítása mire vezetett: arra, hogy én kénytelen voltam X. határozati javaslato

: mat benyújtani. Azután itt van a kereskedelmi és az ipari munkakör elválasztása és végül a testületi szervezkedés. Nekem is kifogásom van az 1. szakasz ellen, amely megkívánja, hogy a betéti és közkereseti társaságoknál a jövőben tagok csak azok lehessenek, akiknek képesítésük van. Felesleges ismételnem, nekem is az az aggodalmam van, mint sokaknak, akik hozzászóltak, hogy maguk a kisiparosok ellen fordul ez a rendelkezés, mert lehetetlenné teszi számukra, hogy tökét keressenek. Ipari üzletet nyithat egy mérnök, alapíthat esetleg egy r gyógyszerész, vagy egy orvos is, például vegyészeti cikkekre, vagy más orvosi gyártmányokra. De ha nincs pénze, szabadalmát csak úgy értékesítheti, ha társul valakivel, hiszen szabadalmával egyelőre nem mehet el a nagyvállalatokhoz, hiszen roppant kevés pénzért vennék meg tőle, mert esetleg kísérletezésre, javításra szorul a szabadalom, amelyből azonban később igen kelendő, egészséges cikk lesz. A javaslat itt a kisiparosság ellen fordul, saját célja ellen és így az iparosok ezzel nem értenek egyet. Annál inkább egyetértenek viszont azzal a rendelkezéssel, amely mestervizsgát követel meg a jövőben az iparos önállósításához. Ez helyes is. Nem egy 'kormány bűne, nem egy rendszer bűne sehol semmiféle országban, hogy gépek és gyárak vannak és ezek letörtek a kisipart. Ez természetes velejárója a^ fejlődésnek s 'ha egyszer egyik államban a gépeket nem 1 lehet félretenni^ akkor a másik állam sem teheti félre a gépeket, nem szüntetheti meg a gyáripart, mert hiszen akkor a versenyben alul marad, nem is beszélve arról, hogy a hadképessége milyen lehet egy államnak, ha ninos gyáripara. A fejlődésnek olyan vis majorjával állunk ^itt szemben, amelyet mint adott tényt, tudomásul kell „venni és bizonyos irányban Örvendezve kell tudomásul vennünk, mert hiszen nemzeti erőnket fokozza. Jó úton jár tehát a javaslat, ha mestervizsgát követel és így magasabb nívóra emeli az iparos szakmabeli tudását, gazdasági ismereteit, mert a versenyre jobban képessé teszi. A magyar iparosságnak készen kell lennie arra, hogy csak mint műiparos tud boldogulni, — s ez tudatában is van már — tehát egyéni ízlést, az egyéni művészi igényeket elégítse ki. Ha erre képessé tesszük az iparosságot és ez a kellő hitelnyújtással, anyagi alátámasztással fog együtt járni, úgy ez a legnagyobb segítés rajta. Látjuk, hogy a magyar kisipar hála Istennek, nem esett el annyira, mint ahogyan egyesek róla képet festenek. (Zaj és ellenmondás ok a baloldalon. — Br. Berg Miksa: Anyagilag igen!) A magyar kisipar jelentős része remekül^ tud boldogulni. Nézzük meg például a cipőipart, vagy pedig a szabóipart: művészek ezek az emberek. (Kun Béla: Vidéki kisiparosok m s égkeny ér en élnek!) Máé kérdés az, amin a képesítés sem tud segíteni, ha a gazdasági élet más területére kell elkalandozniuk. A vásárlóképes-séget kellene emelni, mert amint látjuk a szakmai képesítés egymagában nem elég

1

. (Zaj és mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon. — Fábián Béla: Majd az aratómunkát is mestervizsgához fogják kötni!) A vásárlóképességet kellene emelni. Hiába adjuk oda a lelkünket is az iparosságnak, ha mindent oda adunk is ülése 1936 március 4-~én, szerdán. 113 neki, ha megszakad is értük a szívünk, nem tudunk segíteni rajta, ha a kormány a gazdasági élet más

1 terrénumain nem folytat olyan egészséges bel- és külpolitikát, amelynek segítségével az ország vásárlóképessége növekedhetnék. (Kun Béla: A gazdák is tönkrementek! A legjobb vásárlóréteg!) Ha ez a politika nincs meg, akkor hiába fog akármilyen új novellát alkotni a parlament, sorozatosan, akár minden héten, vagy (minden két hétben is. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ezen múlik a dolog és ezért a kisiparosság ne vádoljon bennünket, hogy nem keltünk szeretettel az ő védelmükre és nem siettünk az ő érdekeik istápolására. (Esztergályos János: A szeretet kevés, munkát kell teremteni részükre!) T. Képviselőház! Ezzel a mestervizsgával azért is megelégedhetünk, mert a javaslat a szerzett jogokat respektálja s bizonyos humánus átmeneti időt is állapít meg, úgyhogy ezen a réven senkit sérelem nem érhet. Sőt eljuthatunk odáig, hogy olyan magasra emeljük a magyar ipari szakmának nívóját, hogy azt majd az érettségizett ifjúság is igen szívesen megtanulja s annak nagyrésze elhelyezkedik a műipar ban. Sokkal több kifogásom van a közszempontoknak úgynevezett élesebb kidomborítása ellen. Itt vannak a megbízhatóság erkölcsi feltételei..^ E tekintetben at. miniszter úr javaslata kétféle megkülönböztetést tesz. A képesítéshez kötött iparhoz odaengedi a gyilkosokat is. Érdekes dolog az, hogy iparigazolványt kérhet és kaphat az is, akit gyilkosságért elítéltek, természetesen, ha kitöltötte a büntetését, mert addig, amíg a büntetését tölti, fizikailag van akadályozva abban, hogy ipari üzletet nyithasson; de ha letöltötte a büntetését. ha ma kijött Vácról, akkor már holnap kérhet iparigazolványt. (Meskó Rudolf: Az helyes!) Én is azt mondom, hogy helyes. A börtönrendszerről szóló tudományban, a börtöntanban, mi jogászok, azt tanultuk, hogy már a börtön-' ben elő kell készülnie arra, hogy ha kijön onnan, megélni tudjon. A patronage-egyesületek azt a céít szolgálják, hogy a fegyházból kiszabadult ember rögtön foglalkozásba helyeztessék. De ha ez így van, akkor viszont nem értem, hogy például olyan ember, aki gyilkolt, rögtön elhelyezkedhetik az iparban, viszont olyan, aki nyereségvágyból követett el valami kis vétséget vagy szemérem elleni s állam elleni vétséget követett el ,s e miatt három hónapnál több fogházat kapott, az már nem kaphat iparigazolványt, vagy ha kapott iparigazolványt, akkor azt tőle el lehet vonni. Nem is tudom különben, hogy mi az állam elleni cselekmény s mire gondol itt ez a javaslat. Voltaképpen minden bűncselekmény állam elleni cselekmény, ennélfogva nem is tudom megérteni, hogy mit jelent itt ez az elnevezés, hogy egyszerű kis izgatást (Mozgás.) vagy hatósági közeg megsértését, vagy pedig nem tudom micsodát jelent-o. Csupa veszedelem az ilyen meghatározás, amelybe a világon mindent bele lehet magyarázni. Nagyon érdekes, hogy amíg az iparigazolvánnyal kapcsolatosan csak ezek a minősített cselekmények, ezek a kedvenc jelszó-bűncselekmények, amelyeket ez a nagyon erkölcsös rendszer hangoztat, szolgálnak alarml arra, hogy valakit ne engedjenek iparossá lenni, vagy pedig egyszerűen kidobják a műhelyéből, (Horvátli Zoltán: Ez is függő helyzetbe fog kerülni!) addig iparengedélyt nem kaphat az, akit például gyilkosság I vagy más ilyen bűncselekmény miatt elítél17*