Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-101

Az országgyűlés képviselőházának 101. Györki Imre: Abban az időben Patacsi nem lehetett államtitkár, az biztos! — Patacsi Dénes: De önök csinálták meg, hogy oda jutottunk, hogy a kisgazdáknak kellett megmenteni ezt a hazát! Hol voltak akkor? Eltűntek a földről, mint a patkányok! — Zaj.) T. Képviselőház! A liberalizmus Kossuth Lajos meghatározása szerint az állami és tár- . sadalmi feladatok megvalósítása, minél kevesebb belenyúlással az egyéni szabadságba. Vagy v.gy más meghatározás: a liberalizmus az érdemeknek, a tisztességnek, a tehetségnek szabadversenye vagy úgy is mondhatjuk, ahogyan a történelem folyamán megtörtént és kedves, jól. hangzó jelszavakban összefoglalható: a »Szabadság, egyenlőség és testvériségének politikai, társadalmi, szellemi és érzelmi rendszere, de gazdálkodási rendszere is. A liberalizmus tanában mind a három szó: a szabadság, az egyenlőség és a testvériség egyet jelent, mind a három szónak a lényege az, hogy szabadság. A szabadság, az erőseknek a szabadsága, az »aki bírja marja« szabadsága. (Müller Antal: Ez az! Ezt nem helyeseljük! »Aki bírja, marja« — ez volt a főcél!) Gazdasági vonatkozásban talán megáll t. képviselőtársam közbeszólása, de amikor már tehetségről és érdemekről van szó, akkor igenis ennek az »aki bírja, marja« elvnek szabad utat kell engedni. (Farkas István: Szóval: kapitalizmus vagy kollektivizmus

1

? — Csik József: A nagy hal megeszi a kis halat a szabad versenyben, mondotta Marx!) A másik jelszó, az egyenlőség^ szintén szabadságot jelent, mert az egyenlőség a mindennapi embernek, a tömegembernek a szabadsága,. (Müller Antal: Hát volt itt egyenlőség?) Annak nem nii vagyunk az okai, hanem a túlsó oldal. Mert ha a tömegember megkapja az egyenlő szavazati jogot, ha megkapja az egyszerű, napszámos is ugyanazt a szavazati jogot, amelyet, mondjuk, megkap Eszterházy Pál herceg és az egyiknek sincs több joga, akkor a, millió és millió egyenlőnek a kezébe van adva, hogy az erősek és gazdagok szabadságát is megfékezzék, úgy, ahogyan az a köz érdekében szükséges. T. Ház! Az egyenlőség elve nem teória. Hogy teória, annak önö'k az okai. (Derültség a jobboldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urat,^ hogy ez után a hosszú bevezetés után méltóztassék a tárgyra térni. Rupert Rezső: Kérem, áttérek, méltóztassék, figyelemmel kísérni. T. Képviselőház! Ha mi az egyenlőség elve alapján itt vagyunk millió és millió kisember képviseletében, elég szomorú, és a kormány tehet róla, hogy mégis arról kell panaszkodnunk, hogy a gazdagok és erő>sek szabad versenyével nem tudunk megbirkózni. T. Képviselőház! Igenis a liberalizmus harmadik jelszava a testvériség, ez pedig ' a gyengék és nyomorultak szabadsága, hogy ők is versenyt futhassanak az erősekkel, vagy a kevésbbé erősekkel, mert aki már nem bírja az iramot, annak a^ többi osztály szociális 'megterhelésével segítségére sietünk és a nyomorultat, az elesettet, a gyengét is fenntartjuk emberi színvonalon. Ez a liberalizmus, és erre — ismétlem — nem kell nagyobb és megoáfolhatatlanabb ^bizonyíték, mint az, hogy 1914 Magyarországát ez csinálta. (Csik József: Akkor is sok volt a nyomorúság, annyi, mint most!) A liberalizmus rendszere senkit semmi jóban nem akadályoz meg, de ne tessék összesese 1936 március h-én, szerdán. 109 téveszteni a manchesterizmussal, ne tessék öszszetéveszteni a nagykap italizmus sal, amelynek vannak és lehetnek túlkapásai. Azokkal szemben tessék a harcot felvenni, tessék azonban egyszer már megtanulni a történelemből és a tudományból is, hogy mi az a liberalizmus, és ne tessék bántani, különösen mi katolikusok ne bántsuk a liberalizmust, (Csik József: Az tette tönkre az egyházat!) mert a katolikus hitvallással teljesen egyenértékű az Isten képére teremtett egyenlő ember, politikai, társadalmi és gazdasági hitvallása és erkölcstana. Ha önök a liberalizmust szidják, (Égy hang a középen: Csak a kinövéseit!) gondoljanak arra, hogy igenis minden vallás szabadságát itt a liberalizmus teremtette meg

1 és a jobbágyból a liberalizmus csinált szabad embert. (Br. Berg Miksa: Nagyon nagy túlzás!) T. Képviselőház! Mindenki nagyon jól tudja, hogy a liberalizmus lényege egy szóval kifejezve, az individualizmus, már pedig bocsánatot kérek, amikor önök a kollektivizmus ellen küzdenek, — bár hiszen látom, hogy sok tekintetben nem küzdenek, mert hiszen elfogadják az irányított és protekciónál t gazdálkodást — akkor ne panaszkodjanak a liberalizmusra, mert ha önök a kollektivizmust támadják, akkor a contrario a liberalizmus mellett, az individualizmus mellett nyilatkoznak. Ajánlom, különösen a főtisztelendő katolikus papságnak, hogy a liberalizmust, amelyet itt egy Giesswein

i Sándor képviselt ebben a Házban, ne támadják, mert nekünk katolikusoknak igenis minden téren hitvallásunk az individualizmus. (Zaj a középen.) Ezzel a liberális felfogással, továbbhaladva az úton, tudunk csak a kisiparosságon segíteni, mert így tudjuk elvégezni^ azokat a jogszabályozásokat, amelyeik a jogegyenlőség és a testvériség' elvednek megfelelnek. Igaz ugyan, hogy a t. miniszter úr javaslatában azt mondja, hogy jogszabályozással nem lehet a gazdasági bajokat orvosolni, de ebben nagy tévedésben van, mert hiszen egy gazdálkodási rend legnagyobbrészt attól függ, hogy kinek a kezében van a poli ti kaii hatalom, kinek a kezében van a jogalkotás, mert hiszen jogalkotással rendkívül sok gazdasági értéket tudunk teremteni és csak jogalkotásokkal tudunk helyes szociális politikát bevezetni, tudunk gondoskodni arról, hogy a va.gyon- és jövedelemeloszlás lehetőleg egyenletes legyen. Egyetlen terrénumon megmaradva, elzárva magunkat a kisipar területének határai közé, természetesen nem tudunk a kisiparosságon segíteni, amikor a jogszabályalkotásokra a 'gazdasági élet egész nagy területén volna szükség. Szükség^ volna például egy igazságos, becsületes, megbízható adórendszerre és más egyéb reformokra, mindenekelőtt pedig egy becsületes választójogra és választásig rendre, (Horváth Zoltán: Úgy van! Titkos választójogot!) hogy idejővén a nemzet valódi képviselete, itt olyan atmoszféra legyen jelen, amely atmoszférában alkotni lehet. (Ügy •van! Ügy van! a baloldalon. — Dinnyés Lajos: Nagyon félnek!) Természetesen ezzel a javaslattal, ezekkel a rendelkezésekkel magukban nem lehet a kisiparosságon segíteni, bár elismerem, hogy a törvényjavaslat sok olyan rendelkezést tartalmaz, amely ellenmondva magának az lindokolásnak, igenis szociálisan nyúl gazdaságilag: a kisiparosság hóna alá. De, hogy kiegészítsem ennek a javaslatnak körét, és bebizonyítsam, hogy lehet jogszabályalkotással is segíteni úgy, hogy a kisiparos-