Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-96

Az országgyűlés képviselőházának 96. mány .rendeleti úton való beavatkozásának annyi módot és teret engedne, mint éppen ez a törvényjavaslat.« (Fábián Béla: Azóta kivágták innen, mint a huszonegyet.) Ugyanezt voltam bátor előljáró szavaimban ezzel a törvényjavaslattal szemben magam is megállapítani. Az akkori törvényjavaslat vitájának egyetlenegy ellenzéki szónoka volt, aki ama is tagja a Képviselőháznak, Drozdy Győző, (vitéz Makray Lajos: Drozdy Győző ellenzéki?) aki iákkor az egyetlen ellenzéki felszólaló volt a javaslatnál — és aki ezeket mondotta (olvassa): »Olyan törvényjavaslatot vártunk volna, (Br. Vay Miklós: Megkomolyodott! — Fábián Béla: Ah, ördögöt! Nem tudott bejönni a vidéken, mint ellenzéki!) mely leszedi az iparról a béklyókat« — aláírom szórói-szóra, amit Drozdy képviselő úr mondott — »amely, a közszállításokat rendezi, amely az ipartörvény elavult részleteit modernizálja, amely a, munkás erkölcsi színvonalát és anyagi helyzetét emeli, amely az iparoktatást a kultúrnépek nívójára emeli, amely a kontárok garázdálkodását megszünteti«, (Helyeslés a középen) »amely a műhelyeknek olösó erőforrásokat teremt«, (Helyeslés.) »amely a kivitelt előmozdítja és rendezi«, (Helyeslés.) »a nyersanyag beszerzését megszünteti, a háború korlátozó intézkedéseit megszünteti,« (Helyeslés.) »közmunkaprogrammot, illetőleg közmunkákat. és munkalehetőségeket ad, közszállítási szabályzatot teremt«, (Mózes Sándor: Megszavazzuk!) »amely a monopóliumot megszünteti.« (Helyeslés a baloldalon.) »Ezzel szemben kaptunk: egy valóságos kurzustörvényjavaslatot, egy olyan kurzustörvényjavaslatot, amely ikertestvére a numerus claususnak és a 'botbüntetésnek. Ez a javaslat hallatlan hatósági önkénykedésnek ad teret. A szerzett jogokat is érinti, az egyéni szabadságokat semmibe sem veszi. Legnagyobb hibája azonban az, hogy a közigazgatás csizmasarka alá helyezi az egész magyar ipart. A miniszter kezébe sohasem' hallott, ihallatlan hatalmat és jogokat ad, a, miniszteri omnipotenciának valóságos gyűjtőhelye az iparossággal tízemben ez a törvényjavaslat, a zaklatásnak, a politikai üldözéseknek lehet forrásává ez a, törvényjavaslat.« (Fábián Béla: Ki mondotta ezt?) Drozdy! (Mózes Sándor: Hol van most?) Aláírom, szórói-szóra elfogadom. Azt is mondotta akkor t. képviselőtársam (olvassa): »A 15. § a minisztert 'korlátlanul feljogosítja a képesítéshez kötött iparok jegyzékének módosítására. Ez is azok közé a pontok, közé tartozik amelyek«... a miniszteri omnipotenciának túltengését.jelentik ha egyenesen a miniszterre bízatik az, hogy melyik a képesítéshez kötött iparág. Ez ellen, azt hiszem, valamennyien tiltakozunk, mert sohasem tudhatjuk, ki ül abban a miniszeri székben és ki hogyan fogja ezt a jogot gyakorolni. Mi ilyen jogokat nem vagyunk hajlandók semmiféle kormányzat kezébe adni, hanem követeljük, hogy a kérdés mindig törvényhozási úton döntessék el. »Én szerintem mindig aa érdekképviseletek véleményezése alá kellene bocsátani azt, hogy bizonyos iparágat képesítéshez akarunk-e kötni, vagy sem és nem a miniszteri döntésre kellene ezt bízni. Igaz, hogy a javaslat szerint a miniszter először meghallgatja az érdekképviseleteket.« — A mostani javaslat szerint is. — »Hogy mit jelent az, hogy »a miniszter meghallgatja az érdekképviseleteket«, iazt hiszem, ennek gyakorlati jelentőségét teljesen felesleges ülése 1936 február 25-én, kedden. 571 ismertetnünk, mert a miniszter meghallgatja ugyan az érdekképviseleteket, de hogy azok kívánságait honorálja is, hogy ezek értelmében tartozik dönteni, ezeket figyelembe venni tartozik, arról egyetlen szó sincs a törvényjavaslatban.« (Fábián Béla: Ezt is Drozdy mondotta?) T. Ház! En most ezt teljes egészében magamévá teszem, ha képviselőtársam nem is tenné magáévá. (Fábián Béla: Nem tudni, holnap fog beszélni, lehet, hogy magáévá teszi!) En is remélem, hisz ez nem pártállás kérdése. Még esak egy passzust idézek t. képviselőtársam beszédéből, amely a legaktuálisabb most, mert az úgynevezett megbízhatóságról szól, amely kérdés már 1922-ben is felmerült és amelyről á következőket mondotta (olvassa): »A megbízhatóságot csak állami szempontból fogadhatjuk el, de semmi más szempontot el nem ismerünk. Ha már benne van a törvényben, akkor kívánjuk, hogy legyenek is megállapítva azok a kellékek, amelyeket a miniszter a megbízhatóság szempontjából figyelembe vehet. De hogy ilyen tág fogalomkörben ezt a törvényt beállítsuk, ezt egy miniszter kedvéért sem vagyok hajlandó megszavazni.« (vitéz Makray Lajos: Most majd megszavazza! — Fábián Béla: Ezt ki mondotta? — Mózes Sándor: Ugyancsak ez a Győző! — vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Ha az uraktól függne, minden minisztertől minden hatalmat el méltóztatik venni. így előállna az a destrukció, amely az urakat is eltemetné! — Fábián Béla: Oh, Istenem! — vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Ezt én megjósolom!) Ez az első nemzetgyűlésen elhangzottak nagy része. (Fábián Béla: Nem a baloldalról jön most a destrukció és a demagógia! — vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Sehonnan sem jön! Nem tudom, honnan jön! Árulják el! Drozdy megváltoztatta a nézetét, miután Amerikában volt és belátta, hogy hibázott! — Fábián Béla: Amerikában megtanulta, hogy a demokrácia rossz? — vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Amerikában megtanulta, hogy az a jó, amit mi csinálunk! — Mózes Sándor: Nagyon messze kellett neki ezért elmenni! — Fábián Béla: A hajón jött rá!) Azért prosperálunk mi jobban, mint Amerika? (Derültség.) Amiket most elmondtam, azok ma is elhangozhatnának, éppenúgy, mint 1922-ben. Ennek adott kifejezést igen kitűnő beszédében Éber Antal t. képviselőtársam. Ez mind ma még fokozottabban fennáll, mint 1922-ben. Fennáll az egyenlőtlen teherviselés, a szövetkezeteknek és a közüzemeknek versenye és ugyanúgy fennáll — amint Eckhardt Tibor t. képviselőtársam beszédéből kiderült —• az áruházak kérdése, valamint a gyáripar detailárusításának problémája. Ugyancsak fennáll a kisipari hitel kérdése is. Az előbb voltam bátor ezt felhozni az iparügyi miniszter úr errevonatkozó kijelentését, amelyet a bizottságban tett, szeretném a plénumban is hallani. Elöljáróban objektíven megemlítettem és megállapítottam, hogy a javaslat a szakképzettség és a tisztességtelen verseny kérdésében helyes intézkedéseket tartalmaz, de mégsem oldja meg tökéletesen a kontárkérdést. Éppen ezért méltóztassanak megengedni, hogy a kontárkérdés megoldására felhívjam az iparügyi miniszter úr figyelmét és azt kérjem, hogy az 1922:XII. te. 127. §-át legyen szíves kiegészíteni. Ennek az első pontja ugyanis azt mondja, hogy (olvassa): »Aki e törvény rendelkezései ellenére valamely ipar 81*