Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-94

Az országgyűlés képviselőházának 9h- \ meg, hogy a százmilliókkal szemben a tízezrek élhessenek a földön kiváltságos fényűzésben.« A beszéd egész, tartalma, de különösen ezen kitételek miatt a budapesti kir. ügyészség — miután a képviselőház 1934. évi április hó 19. napján tartott 263. ülésében hozott határozatával Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogát felfüggesztette — a Btk. 172. §-ának 2. bekezdésébe ütköző és az 1912. évi LiXIII. te. 19. §-a szerint minősülő osztály elleni izgatás büntette és az 1921 : III, te. 7. §-ának 1. bekezdésébe ütköző a magyar állam és nemzet megbecsülése ellen irányuló vétség címén vádat emelt nevezett képviselő ellen. A budapesti kir. törvényszék e vád felett tartott nyilvános főtárgyalás alapján 1934. évi szeptember hó 4. napján B. XI. 4757/5—1934. szám alatt hozott ítéletével Weltner Jakab országgyűlési képviselő vádlottat izgatás vétsége miatt egyhónapi fogházbüntetésre ítélte, a büntetés végrehajtását azonban háromévi próbaidőre felfüggesztette. Egyúttal a magyar állam és nemzet megbecsülése ellen irányuló vétség v^ádja alól nevezett képviselőt felmentette. A kir. törvényszék ítélete ellen a kir. ügyész ít büntetés súlyosbítása végett, a Btk. 92. §-ának alkalmazása és a büntetés végrehajtásának felfüggesztése miatt, valamint a magyar állam és nemzet megbecsülése ellen irányuló vétség vádja alóli felmentés miatt, a vádlott és védője pedig- a bűnösség megállapítása miatt fellebbezést jelentettek be. Minthogy Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése az országgyűlés időközben történt feloszlatása folytán hatályát vesztette, ezért az ügy lefolytatásához kéri a budapesti kir. főügyészség nevezett képviselő mentelmi jogának újabb felfüggesztését. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy az 1934. évi április hó 19. napján tartott 263. ülésében hozott határozatában már elfoglalt álláspontjának megfelelően Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Ha szólni senki nem kíván, felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem! (Igent) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Weltner Jakab képviselő rír mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 153. számú jelentése. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen büntető eljárást indított a »Szocializmus« című időszaki lap 1935. évi április hóban kiadott 4. számában megjelent »A Szovjetunió belpolitikai fejlődése« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »A világproletárság győzelmét és ezzel az emberi civilizációnak a fasiszta barbárságtól való megmentését ki kell harcolni az életképtelen kapitalista rendszertől és épúgy a Szovjetunió dolgozó tömegeinek előbb még ki kell harcolniok az orosz forradalom számára azt a lehetőséget, hogy valóban mindaddig »kitartson«, amíg a megváltozott körülmények a most ése 1936 február 20-án, esütörtökön. 497 védekezésbe kényszerített világproletárságnak lehetővé teszik, hogy szocialista offenzívába menjen át, — sőt ennek az időnek a közeledését tudatosan és tervszerűen kell előkészítenie. A világkapitalizmus rendszerének válsága a leghatalmasabb buzdítás lehet a Szovjetunió munkásai számára küzdelmükben. Az orosz forradalmat meg kell menteni. Végső kifejlődésben meg kell akadályozniuk a kapitalizmus helyreállítását és a thermidori ellenforradalmat. Azonkívül a világ proletárságával valóban szövetségesnek kell lenniök a rájuk várakozó forradalmi harcokban és valóságos részesének kell lenniök a szocializmus győzelmében. A munkásosztály harcát ebben az értelemben és ebben az irányban kell megszervezni. Éppen ez a feladat az, amelyet az orosz szociáldemokráciának a forradalom végső elintézésének közelgő korszakában vállalnia kell.« »A nemzetközi szocializmus úgy a Szovjetunióban, mint az egész világon győzhet. De ehhez elsősorban világosan kell látnia a reáváró feladatokat és elég bátorsággal kell bírnia, hogy hozzáfogjon ezeknek a feladatoknak a megoldásához.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1921:111. te. 5. §-ába ütköző, az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására irányuló sajtó útján elkövetett izgatás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény »Theodor Dan (Párizs)« szerzői megjelöléssel jelent meg, aki Monus Illés szerkesztő vallomása szerint felelősségre nem vonható. A lap felelős szerkesztője pedig a cikk fordítóját és közvetítőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Farkas István országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Ha senki szólni nem kíván, felteszem a kérdést: méltóztatik-e elfogadni a mentelmi bizottság javaslatát? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Farkas István képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 169. számú jelentése. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Peyer Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék megkeresése szerint ellene a bíróság büntető eljárást indított amiatt, hogy Budapesten 1933. évi november hó 14. napján tartott szociáldemokrata pártgyulésen nevezett képviselő felszólalt s előadásában többek között a következő kijelentést tette: »Addig, amíg itt Magyarországon nines a népnek önrendelkezési joga, nem követelhetünk az elszakított országrészekre sem önrendelkezési jogot.« A revízióért küzdő Magyarországról állított ez a valótlan tény alkalmas arra, hogy a magyar állam megbecsülését csorbítsa, ezért az 1921 : III. te. 7. §-ának 1. bekezdésébe ütköző a magyar állam és nemzet megbecsülése ellen