Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-94

494 Az országgyűlés képviselőházának 9U szággyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, hogy nevezett képviselő vitéz Szentmihály Lajos kiskunfélegyházai lakos feljelentésére az 1914 : XIV. te. 38. §-ába ütköző vétség miatt bűnvádi eljárást indíthasson. A bizottság megállapította, hogy a felterjesztés a Bp. 40. §-ának rendelkezése ellenére a kir. főügyészség mellőzésével közvetlen intéztetett a képviselőházhoz, tehát a megkeresés nem az erre illetékes hatóságtól érkezett, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy a megkeresést utasítsa el és Horváth Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni%•(Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Horváth Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben nem függesztette fel. Következik a mentelmi bizottság 176. számú jelentése Horváth Zoltán mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Krüger Aladár előadó: T. Képivselőház! A budapesti kir. főügyészség 10.229/1935. f. ü. szám alatt Horváth Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a kecskeméti kir. törvényszék B. 6561/17—1934. számú megkeresése szerint nevezett képviselő ellen még képviselővé választása előtt vitéz Szentmihály (Tomasovszky) Lajos kiskunfélegyházai lakos az 1914:XLI. te. 2. |-ába ütköző, a 4. § 2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett becsületsértés vétsége miatt vádiratot adott be. A vád szerint a Kiskunfélegyházán Horváth Zoltán felelős szerkesztésében és kiadása; ban megjelenő »A Csonkamagyarország« című időszaki lap 1933. évi december hó 13. napján megjelent számában »A Friedrich-párt Kiskunfélegyházán« feliratú cikkben a főmagánvádlóröl azt állította, hogy »az érvényesülés vágyától fűtve, minden szeméremérzet nélkül ináról-holnapra a Független Kisgazdapárt helyi csoportjának egyik elnöki székét otthagyta.« »Neki csak az volt a fontos, hogy ő vezér és dezignált képviselő legyen.« Ezen kitételek miatt a főmagánvádló a kecskeméti kir. törvényszék előtt B. 5493/1933. szám alatt bűnvádi eljárást tett folyamatba, az iratok közt lévő adatok szerint a kir. törvényszék Horváth Zoltánt 50 P pénzbüntetésre ítélte, az ügy pedig még jogerősen befejezve nincs. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, mert az a nem vitás körülmény, hogy a már egyszer büntető eljárás alapjául szolgált és 1933. évi december hó 13. napján megjelent ujságközlemény 1934. évi decemberében változatlan tartalommal, részben átragasztott lappéldányokban újra forgalomba hozatott, a becsületsértés vétségének megismétlését látszik megállapítani, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Horváth Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebbeu az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Felteszem • a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? {Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Horülése 1936 fébruánr 20-án, csütörtökön. váth Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 177. számú jelentése Horváth Zoltán mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Krüger Aladár előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 10.230/1935. f. ü. szám alatt Horváth Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a kecskeméti kir. törvényszék B. 6345/17—1934. számú megkeresése szerint nevezett képviselő ellen még képviselővá választása előtt vitéz Szentmihály (Tomasovszky) Lajos kiskunfélegyházi lakos az 1914 : XLÍ. te. 2. §-ába ütköző, a 4. § 2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett becsületsértés vétsége miatt vádiratot adott be. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges. Megállapította azonban a bizottság azt is, hogy ugyanazon főmagánvádló által ugyanezen tényállás alapján Horváth Zoltán országgyűlési képviselő ellen a kecskeméti kir. törvényszék előtt 6561/17—1934. szám alatt már egy másik bűnvádi eljárás van folyamatban, melyben a budapesti kir. főügyészség 10.229/1935. f. ü. szám alatt szintén kérte nevezett képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Miután ugyanazon bűncselekmény miatt ugyanazon gyanúsítottal szemben csak egy eljárást lehet indítani, a jelen esetben zaklatás esete forog fenn, a bizottság javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Horváth Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Horváth Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben nem függesztette fel. Következik a mentelmi bizottság 131. számú jelentése Takács Ferenc mentelmi ügyében, vitéz Mikolay József előadó úr a megjelenésben akadályozva lévén, helyette Huszovszky Lajos képviselő urat kértem fel az ügy előadására. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A szegedi kir. főügyészség Takács Ferenc országgyűlési 'képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a szegedi kir. törvényszék, mint büntető bírósáff ítélete szerint nevezett képviselőt az 1914:XLL te. 1. §-ába ütköző, a 3. § 2. bekezdés 1. pontja szerint minősülő és a 8. U, pontja szerint felhatalmazásra hivatalból üldözendő, sajtó ritján elkövetett rágalmazás vétsége miaitt tíznapi fogházra ítélte. Az ítélet 1935. évi március hó 30. napján jogerősnek és végrehajthatónak nyilváníttatott. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a jogerős ítélet között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Takács Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? .(Nem!) Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi és Takács Ferenc képviselő úr mentelmi jogát ez ügyben felfüggeszti,