Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.
Ülésnapok - 1935-94
490 Az országgyűlés képviselőházának 9U. jelentése Esztergályos János mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 13.081/1935. f. ü. szám alatt Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. 7868/10^1935. számú megkeresése szerint ellene a 'bíróság, mint felelős szerkesztő ellen Weisz Miksa főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított a »Népszava« politikai napilap 1935. évi április hó 28. napján kiadott 96. szánnában megjelent »Egy tonna vörösrezet loptak« feliratú;' cikk tartalma, de külön ösen annak következő kitételei miatt: »A Ganz-Danubius Gépgyár hetekkel ezelőtt följelentést tett ismeretlen tettesek ellen, akik Kispesten, a volt Lipták-gyár telepéről közel egy tonna vörösrezet elloptak. A rendőrségi nyomozás eredménnyel járt és a tetteseket elfogták Pankotai Jenő, Sománczki József és Kovács Ferenc személyében. Megállapították, hogy orgazdáik Goldberger Herman pesterzsébeti óüskavaskereskedő és Weisz Miksa voltak. Valamennyiüket letartóztatták és a pestvidéki ügyészség fogházába vitték.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. 4 2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségéinek jelenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent aneg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta he. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Esztergályos János országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. %-& értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólani 1 ? (Nem,!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni. (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság jtavaslatát elfogadta és Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 165. számú jelentése Esztergályos János mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 13.077. 1935. f. ü. szám alatt Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. 9887/7—1935. számú megkeresése szerint ellene a bíróség, mint felelős szerkesztő ellen a »Magyar Hirlap« szerkesztősége főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított a »Népszava« politikai napilap 1935. évi július hó 11. napján kiadott 155. számában megjelent »A szemforgató jezsuitizmus« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »Ez a már csak a múlt dicsőségén és a kormány havi támogatásán tengődő újság«. »Ma már mindenki tisztában van a »Magyar Hirlap« szellemével és azzal is, ülése 1936 február 20-án, csütörtökön. hogy nem ingyen kapja a kormánytól a támogatást, amelyet íme: ezúttal is igyekezett megszolgálni.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 :XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Esztergályos János országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni! (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Esztergályos János képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság" 166. számú jelentése Esztergályos János mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 13.410/1935. f. ü. szám alatt Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XII. 1553/15—1935. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen Szabó József volt országgyűlési képviselő főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított »Á villamos« című időszaki lap 1934. évi október hó 1. napján kiadott 10. számában megjelent »A Beszkárt.-műhelymunkások figyelmébe!« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »A Beszkárt. műhelyeiben akad még néhány olyan munkás, aki nem tartozik a mi táborunkba. Itt-ott van még néhány mühelymunkás, akit megzavartak gyermekkori kötöttségei, akik valóban azt hiszik, hogy mindaz a nagy nyomorúság, ami rászakadt a világra. pusztán vallási kérdés. Hisznek még az ál prófétáknak és bíznak abban, amit ezek mondanak. Ezeknek a jóhiszemű embereknek a figyelmébe ajánljuk a következőket: A „Magyar Villamos" (felelős szerkesztő Szabó József) augusztus 31-i lapszámának vezércikkében követeli az ideiglenes műhelymunkások véglegesítését. És ugyanez a Szabó József a szeptember 12-én tartott igazgatósági ülésen szóvátette, hogy a Beszkárt.-főműhelyekben nem folyik racionális termelés. És felvetette azt a kérdést: vájjon magánvállalatoknál nem volna-e olcsóbb a javítási munkálatok elvégzése. Szerinte kísérletet kellene tenni, vagy felvilágosítást kellene kérni a Ganz-gyártól, hogy a javítási munkákat mennyiért végezné el. íme tehát egy alkalmazotti szövetség főtitkára nem találja elég gyorsnak, elég jónak és elég olcsónak azoknak a munkásoknak a munkáját, akiket síppal, dobbal, nádihegedűvel akar a maga táborába édesgetni, íme a főtitkár úr nem bírja elviselni,
