Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.
Ülésnapok - 1935-94
Az országgyűlés képviselőházának 9k> hogy a Beszkárt. műhelyeibe még nincs bevezetve a Bedeaux-rendszer. A főtitkár úr, aki főtitkári és lapszerkesztői minőségében az ideiglenes műhelymunkások kinevezéséről ír, mint igazgatósági tag, el akarja vinni a Beszkárt.mühely munkálatait a legkíméletlenebbül kizsákmányoló magánkapitalista vállalathoz. A főtitkár úr, mint igazgatósági tag, megfeledkezik arról, hogy ebben az esetben az ideiglenes műhelymunkásokat nem kinevezni, hanem elbocsátani fogják. Az a néhány árva Beszkárt.inűhelymunkás, aki még ott lötyög Szabó Jóska Beniczky-utcai paradicsomában, járuljon hálás kézcsókra a főtitkár úr elé. Ilyen javaslatot alkalmazotti szövetség embere idáig még nem merészelt benyújtani. Ezt külön meg kell köszönni.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. % 2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjéül Mérő Ignácot nevezte meg, aki a lefolytatott nyomozás adatai szerint a sajtójogi felelősséget nem vállalta. Minthogy a valódi szerző személye ismeretlen, ezért a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Esztergályos János országgyűlési képviseiő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett (képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. '. Elnök: Kíván valaki szólni? {Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Felteszem a kérdést, méltó ztatniak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyiben fölfüggesztette. Következik iá mentelmi bizottság 167. számú jelentése Györki Imre mentelmi ügyében, amelynek előadója Krüger Aladár képviselő úr. Krüger Aladár előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 5274/1935., illetve 12.666/1935. f. ü. szám! alatt Györki Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésiét kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényiszék B. IV. 7412/10—1934. számú megkeresése szerint ellene a bíróság Baráth Géza debreceni lakos főimagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított a »Várospolitikai Szemle« című nem időszaki lap 1933. évi március hó 31. napján kiadott 1. számában megjelent »A Munkásbank és a Fogyasztási Szövetkezet ügyei« feliratú cikk, tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »Gonosz, oktalan és méltatlan támadás intéztetett a munkásság egy másik intézménye, a Debreceni Altalános Fogyasztási íSzövetkezet ellen is. E szövetkezet Debrecen város proletariátusának tekintélyes részét látja el fűszerárukkal és más cikkekkel. A szervezett munkásság saját erejéből alakította meg a vállalatot, tartotta fenn és fejlesztette ki. Nein áll a háta mögött a nagytőke. Nem alimentálja a KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ V. ilése 1936 február 20-án, csütörtökön. 491 kapitalista osztályállam millió és millió pengőkkel, ' mint a polgári szövetkezetek egyikét vagy másikát. Nincsenek különleges vagyoni előnyt jelentő szubvenciói és előlegei. Nem finanszírozója a magas kincstár a maga százezer és millió pengőjével és nem is részvényese egyetlenegy részlet erejéig sem. (Az'ellenkezőjét lásd: Futaira, Hangya, Magyar Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezete, Alkaloida stb., stb.) A munkásság ezen intézményét kizárólag a proletariátus tartja el. Természetes, hogy a reakció sötét berkeiben sanda szemmel nézik a szövetkézetet. Ezek az urak nem tudják elképzelni, hogy miképpen lehet a polgárság és a munkásság adófillérei nélkül a csúszó-mászók kasszája, a rendelkezési alap, a reptilien-fond nélkül egy kollektív üzemet fenntartani. Félnek ezek a sötétlelkűek egy munkásintézmény fejlődésétől, megizmosodásától, sudárba szökésétől. Nem riadnak vissza tehát semmiféle gonosz eszköztől, hogy árthassanak neki. Baráth Géza, a szövetkezet egyik elbocsátott alkalmazottja port indított bizonyos illetmények kifizetése iránt. Ennek az összegnek a kiegyenlítését azonban a szövetkezet megtagadta, mert a munkavállaló súlyos károkat okozott és súlyos visszaéléseket követett el. Igazgatósági felhatalmazás nélkül 3600 pengő hitelt adott ki olyanoknak, akiknél nem hajtható be a követelés. Tette ezt írásbeli utasítás és ismételt figyelmeztetés dacára. Ezzel a szövetkezetet a fönti összeggel súlyosan megkárosította. A keze alatt lévő pénztárnoknőnek azt az ajánlatot tette, hogy az üzletben, amelynek ő felelős vezetője volt, az elromlott árudat vegye meg. Ennek ellenében elintézi, hogy sohasem lesz pénztárhiánya. A romlott áruk Baráth Géza terhére estek és így neki ' érdekében volt, hogy ezekért valakitől ellenértéket kapjon. Csokoládét és citromot nagy mennyiségben küldött ki a futballmeccsre anélkül, hogy ezt bejelentette volna. Nagymennyiségű, körülbelül 3—4 métermázsa száraz kenyeret küldött el különböző pékiparosokhoz. A szövetkezet ezek értékét még a mai napig sem kapta meg. Több hónapon keresztül naponta 2—3 liter tejet szállíttatott a lakására, anélkül, hogy ezt az ellenőrző pénztárnoknál bejelentette volna. Harmincfilléres száraz kenyérből darált prézlit tilalom ellenére 50 fillérért adott el és így^ illegitim haszonra tett szert. Alkalmaztatásának ideje alatt — különösen a felmondás tartama alatt — a szövetkezet, annak árui, portékái ellen súlyosan rágalmazó kijelentéseket tett. No mármost, aki ilyen súlyos cselekményeket követett el a szövetkezet kárára és saját hasznára, megy és lepaktál bizonyos alakokkal és fajvédő körökkel. A szövetkezetre ez az egyén aztán a legsúlyosabb rágalmakat szórta. Már a pör beadása előtt több ízben fenyegetődzött, hogy ha nem kapja meg az illetményét, tönkreteszi a szövetkezetet. A rágalmazó kijelentéseket a bírósági tárgyalás folyamán is megismételte. Ugyanez a célkitűzés, a zsarolás célzata vezette akkor is, midőn a fajvédő lap hasábjait vette igénybe. A gonosz revolverezés és közönséges zsarolás tipikus esete ez. Mindazon kijelentések, amelyek a szövetkezettel kapcsolatban az állítólagos visszaélések tekintetében a lapokban megjelentek, minden ténybeli és jogi alapot nélkülöznek, valótlanok és rágalmazó jellegűek. Baráth Géza lanszírozta azt a hírt, hogy a szövetkezet könyvei nincsenek rendesen vezetve. Ezzel szemben megállapítást nyert, hogy a könyvek rendesen és a kereskedelmi törvény szabályai70