Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-94

Az országgyűlés képviselőházának 9U. i képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvény­szék B. 6.341/7—1935. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen Illy László főmagánvádló feljelentésre büntető eljárást indított a »Népszava« politikai napilap 1935. évi március hó 10. napján kiadott 58. számában megjelent »A britanmás Illy László legújabb hazafias üzlete« feliratú cikk tar­talma, de különösen annak következő kitételei miatt: »... autós banditatársaival berontott a lipótkörúti Club-kávéházba és csatát vívott védtelen emberekkel szemben, amiközben Var­sányi Géza dr. ügyvédet agyonlőtte. Ez a 22 éves fiatalember, Illy László, az Érne. hírszerző osztályának alkalmazottja volt, aki azzal in­dult el 15 főnyi különítménye élén a Berzen­czey-utcai iskolából, hogy »most nem fogunk simogatni«. Fehér bricsesznadrágja vérrel mocskolódott be, de utána a Berlin-szállóban levő hadi szálláson tort ült barátaival, olymó­don, hogy azok egy ismeretlen eredetű arany­órát adtak el 800 koronáért a főpincérnek és ebből a pénzből likőröztek.« »Illy László, mint a többi amnesztiás lovag, nem tudott elválni ököl jogos garázdálkodásának emlékeitől. Nem tudta elfelejteni, hogy a könnyű pénzszerzés lehetőségét valaha a következmények nélkül maradt önbíráskodás jelentette a számára. Nem tudta megérteni, hogy leteltek napjai és semmi­képpen sem akart ráfanyalodni arra, hogy a dolgozó társadalomban helyezkedjen el.« »A kurzusi elindulás gyászvitézének neve, amióta a rendszer nem honorálja őket, elnézéssel és menlevéllel, állandóan ott szerepel a rendőrségi krónikákban és a törvényszéki tárgyalásokról szóló tudósításokban. Nincsen egyedül. A vér nem válik vízzé!« »Ebből a társaságból gyilko­sok, rablók, betörők, csalók, sikkasztok és szél­hámosok egész csoportja kerekedett ki. Leg­többen ezen a téren is — együtt maradtak...« »... 1928-ban kerékpárlopást követett el. Hangja még akkor is a régi maradt, „a zsidó aján­dékba adta a kerékpárt", mondta a tárgyalá­son.« »Neve, személye korszakot jelölt, műkö­dése és életrajza egy elfajult korszak szerep­lőit bélyegezi meg.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. ^ 2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A szóban forgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mind­ezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közle­ményért Esztergályos János országgyűlési kép­viselő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi fele­lősség a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés nevezett képviselő személye és a vélel­mezett bűncselekmény között nem kétséges, zak­latás esete nem forog fenn, javasolja a t. Kép­viselőháznak, hogy Esztergályos János ország­gyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügy­ben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni 1 ? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Felte­szem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bi­zottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Esz­ese 1936 február 20-án, csütörtökön. 489 tergályos János országgyűlési képviselő men­telmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 163. számú jelentése Esztergályos János mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András előadó: Tisztelt Képvise­lőház! A budapesti kir. főügyészség 13.080/1935. f. ü. szám alatt Esztergályos János országgyű­lési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. 6476/8—1935. számú megkeresése szerint ellene a híróság, mint felelős szerkesztő ellen, dr. Ge­nersich Antal főmagánvádló feljelentésére bün­tető eljárást indított a »Népszava« politikai napilap 1935. évi április hó 10-én kiadott 82. számában megjelent »Elhódítottuk Hódmezővá­sárhelyt« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »Aki az ujjára preparált kereszttel akarta érvényteleníttetni a szociáldemokrata szavazato­kat. Hódmezővásárhelyen a szavazatok szám­lálása során egyébként olyan incidens is tör­tént, amely élénken rávilágít a választások kö­rüli csalások egyre fejlettebb technikájára. Az urnák felbontásánál segédkezett ugyanis dr. Ge­nersich Antal kórházi főorvos, egészségügyi főtanácsos: ő adta át az urnákból kiemelt sza­vazólapokat az elnöknek. Egy szavazólap átadá­sánál Genersieh főorvos megjegyezte, hogy ez érvénytelen szavazat, mert aki ezzel szavazott, úgy a szociáldemokratapárt, mint Kun Béláék listája föl egy-egy keresztet rajzolt. A szavaza­tot érvénytelenítették. Pártunk egyik bizalmija azonban, aki jelen volt ennél a jelenetnél, meg­figyelte, hogy Genersieh 'hüvelykujját a sza­vazólap átadásánál pontosan ráhelyezte és né­hány pillanatig ott tartotta a Kun Béla listája fölött lévő kockán. Ez az elvtársunk megvárta, amíg a főorvos átadja a következő szavazólápot és közben észrevette, hogy Genersich hüvelyk­ujjára egy kereszt van rápreparálva. A szociál­demokratapárt bizalmija erre leleplezte a csa­lást és közölte a szavazatszámláló bizottság el­nökével észrevételét. Genersich főorvos erre megdöbbent, megtörölte hüvelykujját a nad­rágjában és szó nélkül — hirtelen eltávozott.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. i 2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkö­vetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtele­nül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mind­ezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi köz­leményért Esztergályos János országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az Össze­függés nevezett képviselő személye és a vélel­mezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem ki van, f a vitát bezárom. Fel­teszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 164, számú

Next

/
Thumbnails
Contents