Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.
Ülésnapok - 1935-94
488 Az országgyűlés képviselőházának 9í. hozzánk el nem jutott cikkekre vonatkozólag utalunk a Szerkesztői üzenetekben megemlített szerzőkre, akik nekünk panaszos levelet írtak, hogy cikkeiket nem tudják visszakapni. Érdekes és szintén kizárólag a bíróság megítélése alá tartozó tény, hogy az április 6-i dátummal felmondó szerkesztők és az április 11-én velük szolidaritásban megbízatásukat visszaadó kiadóhivatali emberek levele után még felvétetnek előfizetési díjak, amiről például egy április 16-ról kiállított nyugta is tanúskodik, melyet tulajdonosa, egy köztiszteletben álló egyéniség hozzánk eljuttatni szíves volt.« A. cikkek egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 : XLI. te, 1. Vába ütköző, a 3. '§ 2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszanak feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemények névtelenül jelentek meg, alap felelős szerkesztője pedig a cikkek szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikkek kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményekért gróf Széchenyi György országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. Va értelmében. \ bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog 1 fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy gróf Széchenyi György országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. £lnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni 1 ? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és gróf Széchenyi György országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 160. számú jelentése Esztergályos János mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 9341/1935. f. ü. szám alatt Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. IV. 5027/6—1935. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen Aulich Vilmos ügyvéd, főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított a »Népszava« politikai napilap 1935. évi január hó 9. napján kiadott 7. számában megjelent »Ügyvéd a lovaglópálcával« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitétele miatt: »... a rendőr megkötözve előállította a főkapitányságra.« A cikk egész tartalma, de különösen ez a kitétel az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. ^ 2, bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Esztergályos János országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés ülése 1936 február 20-án, csütörtökön. nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétsége«, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 161. számú jelentése Esztergályos János mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 9342/1935. f. ü. szám alatt Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. IV. 4030/11—1935. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen Csányi Miklós főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított a »Népszava« politikai napilap 1935. évi március hó 22. napján kiadott 67. számában megjelent »Kamarai választások« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »Azok, akiket már évek előtt lelepleztünk. hogy a kisipari kölcsönök körül milyen visszaéléseket követtek el és akik miatt sok kisember elesett a kölcsön lehetőséffétői, most ismét a napvilágra merészkedtek. Gsányi, Lackó és társaik most a választásokon akarnak keresni s lesz módunk arra, hogy kisded panamáikat napfényre hozzuk.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 : XLI, te 1. §-ába ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének és ugyanezen törvénycikk 2. §-ába ütköző, a 4. § 2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett becsületsértés vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Esztergályos János országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát r elfogadta és Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 162. számú jelentése Esztergályos János mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 10.717/1935. f. ü. szám alatt Esztergályos János országgyűlési
