Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-94

Az országgyűlés képviselőházának 94. ülése 1936 február 20-án, csütörtökön. 487 kiadott számát rendőrhatósági igazolvány, illetve engedély nélkül terjesztette. A feljelentés tárgyát képező ezen cselekményben — a megkeresés szerint — az 1914. évi XIV. te. 29. § 1. pontjába ütköző sajtórendészeti kihágás tényálladéki elemei megállapíthatók. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között kétséges, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Takács Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván-e valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Felteszem a kérdést, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Á Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Takács Ferenc képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függesztette fel. Következik a mentelmi bizottság 158. számú jelentése gr. Széchenyi György képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 9607/1935. f. ü. szám alatt gróf Széchenyi György országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. 8010/6—1935. számú megkeresése szerint ellene a híróság, mint felelős szerkesztő ellen Aradi Zsolt, Ballá Borisz és Possonyi László budapesti lakos főmagánvádlók feljelentésére büntető eljárást indítottak a »Korunk Szava« című időszaki lap 1935. évi április hó 15. napján kiadott 7—8. számában és 1935. évi május hó 15. napján kiadott 9. számában megjelent »Nyilt válasz Ballá Borisz levelére« és »Amire Ballá Borisz és társai válaszolni megpróbáltak, amire válaszolni elfelejtettek és amire még válaszolniok kell« feliratú cikkek tartalma,, de különösen azoknak következő kitételei miatt: I. »Nyílt válasz Ballá Borisz levelére.« »Most már Te is tudod, szétválunk. Kérlek, vedd le neveinket a lapról. 1. Valóban azt hiszi Ballá Borisz, hogy a lap fennállásának legelső pillanatától kezdve nem volt tapasztalható, hogy elsősorban a maguk nimbuszának emelésén, a felelős szerkesztő háttérbe szorításán, majd a lap csődbevitelén mesterkedik a lap két, valójában három szerkesztője? A három szerkesztő tulajdonságai kölcsönösen kiegészítették egymást. Az egyik összeköttetést és írói nevet hozott, a másik fellépést, harmadik volt a »számító r ész«. Azonban ez, sem a Korunk Szava fennállása, ferinmaradása érdekében számított. A három mindig az első pillanattól kezdve egy volt a felelős szerkesztővel szemben. Nehogy (ha esetleg új számot jelentetnél meg szakításunk után) a nevünk rajta maradjon. Stb.« A cikkek egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszauak feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemények névtelenül jelentek meg, a" lap felelős szerkesztője pedig a cikkek szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikkek kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményekért gróf Széchenyi György országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. Va értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy gróf Széchenyi György országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván-e valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és gr. Széchenyi György képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 159. számú jelentése gr. Széchenyi György képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 13.082/1935. f. ü. szám alatt gróf Széchenyi György országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. 8.139/9—1935. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen Kézai Béla és Kozák István főmagánvádlók feljelentésére büntető eljárást indított a »Korunk Szava« című időszaki lap 1935. évi április hó 15. napján kiadott 7—8. számában és 1935. évi május hó 15. napján kiadott 9. számában megjelent »Nyilt válasz Ballá Borisz levelére« és »Amire Ballá Borisz és társai válaszolni megpróbáltak, amire válaszolni elfelejtettek és amire még válaszolniok kell« feliratú cikkek tartalma, de különösen azoknak következő kitételei miatt: »Nyilt válasz Ballá Borisz levelére.« »A kiadóhivatal, mely a szerkesztők terrorja alatt állott, kivált az utolsó félévben már csak a három szerkesztő utasítását követte és a felelős szerkesztőnek egyszerűen nem engedelmeskedett. Ekkor már előkészület alatt volt az új lap. A felelős szerkesztő a szerkesztőségi levelekbe mégis csak bele kívánt tekinteni, de csak ha a posta érkeztekor a kiadóhivatalban volt, tudott hozzájutni ezekhez a levelekhez. Különben egyetlenegyszer sem juttatták el hozzá.« »Itt szándékos kártevésről van szó, amely törvényes következményekkel jár.« »Ök hűségesek voltak a barátságban, csak a felelős szerkesztő anyagi érdekei ellen dolgoztak.« »Amire Ballá Borisz és társai válaszolni megpróbáltak, amire válaszolni elfelejtettek és amire még válaszolniok kell.« »A kiadóhivatalra vonatkozólag, melynek a távozott szerkesztők voltak a szakemberei, Kovács János, a Pénzintézeti Központ nyugalmazott főrevizora, hites könyvvizsgáló a következőket írja: »A kiadóhivatal ügyvitele, különösen számadásai és nyilvántartásai — az előfizetőkről készített kartotékoktól eltekintve — a legkezdetlegesebb igényeket sem elégítik ki. Ezekből csak nehéz kutatással lehet megközelítő eredményt megállapítani. A könyvvitel csak a kezdetleges módon vezetett Pénztárkönyvből állott. A Postatakarékpénztár forgalmáról, mely az összforgalom H részét képezi, semmiféle könyvelés, vagy nyilvántartás nincs. A kiadóhivatalnál alkalmazottaknál hiányzott a legelemibb hozzáértés és úgrylátszik hiányzott az erre való törekvés is.« »Egyes, a Korunk Szava számára írt és máig