Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.
Ülésnapok - 1935-93
464 Az országgyűlés képviselőházának keltekhez is világos argumentumokkal tudunk fordulni anélkül, hogy ebből antiszemitizmus, vagy szociális zavar keletkeznék. Hangsúlyozom, én az iparügyi miniszter úrnak ezt a tendenciáját helyeslem, a minisztertanács elfogadta, az intézkedést törvényesnek tartom, mert az 1929. évi XIX. te. 10. §-a 2. bekezdésének szellemében történt. Más argumentumokkal szemben állítom, hogy a, sürgősség is indokolt volt; a Statisztikai Tanács végrehajtó bizottsága ellenőrizte és hozzájárult, úgyhogy én ebben az intézkedésben semmi kivetni valót nem találok. Nem tartom azonban helyesnek felemlegetni ezeket a kérdéseket, amelyek állandóan lappanganak és elismerem, sokszor könnyelműen vettetnek felszínre, tendenciával, — de érdekes, hogy rendesen nem erről az oldalról és nem akeresztény oldalról. (Ügy van! a jobboldalon.) Én tehát nem tartom szerencsésnek igen t. képviselőtársam interpellációját és sajnálom, hogy elmondotta, mert ez az az agitáció, vagy ez lehet annak azagitáoiónak alapja, amelyet én minden körülmények között el akarok kerülni. (Helyeslés a jobboldalon.) Méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Az Interpelláló képviselő úr a viszonválasz jogával kíván élni. Rupert Rezső: T. Képviselőház! A miniszterelnök úr kijelentései közül egyesekkel, amelyek megnyugtatást j elentenek számomra, egyetértek, (Egy hang a középen: A kettesekkel nem!) de természetesen válaszát egészében nem vehetem tudomásul. (Zaj a jobboldalon) T. miniszterelnök úr, mindenekelőtt felvilágosítom, hogy én sem jobbra, sem balra nem felekezetieskedem, sőt azt hibáztatom, hogy a keresztény ifjúság sorsát organikusan és intézményesen nem rendezik, nem oldják ameg, holott az állam a maga igazgatási és r gazdálkodási területén ezt könnyen megtehetné. (Gr. Festetics Domonkos: A vezérigazgatók nem veszik fel a keresztényeket!) En tehát semmi mást nem képviselek, mint az igazságot. Azt az álláspontot képviselem, hogy ha nekem hasznom is van az igazságtalanságból, akkor sem kell. Azt az álláspontot képviselem, amelyet Deák Ferenc képviselt 1869 november 18-án (Zaj a jobboldalon.) amikor a képviselőházban arról volt szó, hogy a szerb nemzetiségi színháznak is megadassék-e a szubvenció. (Boczonádi Szabó Imre: Az nemzetiségi ügy volt!) Azt kérdezte, hogy megadják-e a. magyar színházaknak a segítséget? Ha megadják, akkor tessék a szerb nemzeti színháznak is . megadni a 'segítséget, amennyiben pedig nem adják meg neki, — nem tűr semmiféle felekezetieskedést és nemzetiségi megkülönböztetést — abban az esetben tiltakozik az ellen, hogy a magyar színházaknak megadják, mert igazságtalanság árán még a saját népének haszna sem kell neki. (vitéz Tóth András: Ha ma élne, nem ezt mondaná! -— Fábián Béla: Egészen nyugodt lehet, hogy azt mondaná a tapasztalatok után! A harctéren együtt voltunk, itthon-is együtt kell lennünk! — Egy hang a középen: Külön! — Fábián Béla: Nem külön, együtt!) Amit a t. miniszterelnök úr arra nézve mondott, hogy azoknál a vállalatoknál, ahol hi perdimenzionálva van a zsidó alkalmazottak száma, — bár nem tudom, hogyan, a szerzett állásokból való kidobás révén-e, vagy máskép — megvan a remény arra. hogy kellő számban lehet elhelyezni a keresztény ifjúságot, ennek csak nagyon örülnék, mert én egyebet sem te93. ülése 1936 február 19-én, szerdán. szék, mint keresztény ifjakat helyezek el régóta, évek óta, 15 év óta ezeknél a vállalatoknál, (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Helyes!) Bn csak örülök, ha el tudom őket helyezni. (Boczonádi Szabó Imre: A statisztika még sem változik!) Ha tehát a kormánynak is sikerül ez békés úfcon, akkor ehhez csak szerencsét kívánok és ennek végtelenül örülök, (Br. Vay Miklós: Mi az, cupringer?) amint végtelenül örülnék annak is, ha keresnék az államigazgatás területén is, hogy a szolgabírák és más alkalmazottak között, vagy például a főispáni karban és nem tudom, hol, hány zsidó ember van. (Gr. Festetics Domonkos: Még csak ez hiányzik! — vitéz Scheftsik György: Es a kubikusok közt?) T. Képviselőház! Ezek a kérdések mindig az érdekeknek, a pillanatnyi hatalmi érd ekekiiek tetszése szerint forognak itt ebben a Házban. (Zaj. — Elnök csenget.) A magyar országgyűlésen volt már efféléről szó. Volt erről szó például az 1839-ik évi egyik kerületi ülésen, amikor a főrendiház olyan üzenetet küldött az alsóháznak, hogy nagyon szívesen hozzájárul ahhoz, hogy zsidó polgárok is szerezhessenek ingatlant, ez ellen semmi kifogása sincsen, teljes birtokszabadságot ad nekik; csak egy feltételt köt ki, (vitéz Scheftsik György: Hogy Palesztinában szerezzék! — Zaj.) azt t. i. s hogy vagy ők maguk míveljék meg, vagy pedig zsidó alkalmazottakkal míveltessék meg földjüket. Bocsánatot kérek, most meg az ellen van kifogás, ha zsidó vállalkozó a saját felekezet•beli munkásaival, vagy embereivel dolgoztat. (Zaj.) Ezt nem lehet megérteni, senki sem tud eligazodni a magyar politikában és a magyar történelem útvesztőjében. Egyszer az a hiba. hogy a zsidó a saját földjét nem a saját felekezetbelijével mívelteti meg, máskor pedig azt akarják, hogy munkáit azokkal végeztesse cl. (ZajJ Ezért mondom, hogy nagyon helyes a miniszterelnök úrnak az az elhatározása, — ha csakugyan komoly — hogy felekezetieskedést nem tűr, mert hiszen — ezt megint Deák Ferenc mondja — (Zaj és derültség a jobboldalon.) nincsen nagyobb bűne a státusnak, mint az, ha a vallás dolgaiba beleavatkozik. Én csak szerencsét kívánok ehhez a miniszterelnök úrnak, mert ha úgy tesz, ahogyan mondta, akkor a nemzetnek, a hazának tesz nagy szolgálatot, hiszen a profán területeken semmi köze sincs az államnak a valláshoz. Ha szociális tagozódás szempontjából kíváncsi erre a kormány, ott volt az általános népszámlálás, akkor ezt a kíváncsiságát kielégíthette, de az, hogy ezen a kérdőíven, ezen a kis »petit bleu«-n is megkérdezik, ismerje el a miniszterelnök úr, hogy ez aggodalomra ad okot. (Zaj és ellenmondás ok a jobboldalon.) Annál is inkább örülnék annak, ha nem így volna, mert azt hallom a miniszterelnök úr szavaiból, hogy neki további szándéka nincs. (Gr. Pálffy-Daun József közbeszól. — Zaj.) Nagyon kérem Pálffy-Daun t. képviselőtársamat, szíveskedjék nyugton hasrvni. Ön a napokban a hadirokkantak ülésén (Derültség és zaj a jobboldalon.) nagyon szép beszédet mondott, amelyben azt mondta, hogy nincsen közöttünk valláskülönbség, mindnyájan ott voltunk a harctéren és a golyó nem válogat közöttünk vallás szerint. (Gr. Festetics Domonkos: Az nem vallás, hanem faj! — Zaj.) T. Képviselőház! Mondom, annyit akarok tudomásul venni a miniszterelnök úr szavaiból, hogy ő ezt talán egy elméleti, akadémikus kér-