Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-93

Az országgyűlés képviselőházának 93. jünk előre, hogy megiküzdhessünk a mai nehéz helyzettel. :

'\ Mert egyébként" azután, t. kormány és t. Képviselőház, az ellen tiltakoznám, az ellen szavam van, ha vallási alapon, a jogegyenlőség elveit megsértve, bárhova és bárkire rákényszerítenének olyan munkatársakat vagy munkásokat, akiket az illető nem maga választott. Tiltakoznám ez ellen a humanizmus szempontjából is, mert senkinek sem lehet kenyeret szerezni annak árán, hogy a másiktól azt a kenyeret elvesszük, hogy kiverjük azt a derék magántisztviselői kart mostani elhelyezkedéséből csak azért, hogy helyükbe másokat tehessünk. Ez olyan embertelenség volna, amely a magyar lélekkel, az általános igazsággal, a humanizmussal és a civilizáció követelményeivel is ellenkezik. Ezzel a világ megítélését, is ma gun'kra vonnánk, már pedig nem közömbös, hogy a világ milyen szemmel néz valamelyik országra. Mi kvantitatíve megcsonkultunk, de kvalitatíye annálinkább nagynak kell maradnunk, őriznünk kell tehát a civilizáció kincseit A civilizáció nem egyetlen nemzet kincse és minden nemzetet aszerint ítélnek meg a nagyvilágban, minden nemzetnek aszerint van helye, aszerint életrevaló, attól függ a rangja a nagyvilág népei között, hogy a civilizáció kincseire a maga területén hogyan tud vigyázni. Nekünk könnyű a helyzetünk, mert aki visszatekint a magyar történelembe, az tudja, hogy ez a föld mindig az emberek földje volt, az tudja, hogy ez a föld mindig a vallásszabadságnak is földje volt. A magyar nép jólelkű^ sohasem gyűlölt senkit vallása szerint. Ezt* egyesek, egyes politikai vezérek próbálták csinálni, a magyar nép azonban ezzel szemben közömbös maradt, mindig jogai magasságába emelkedett a szelleme is és a jogok magasságába emelkedvén a szelleme, a jogegyenlőség nagy vívmányai szerint kívánta meg mindenkitől azt, hogy vele szemben a kötelességét teljesítse. A magyar nép lelkületével helyezkednék szembe az, aki vallási alapon próbálna belenyúlni a gazdasági szabadságba is, amely gazdasági szabadságot ez a kis »Petit bleu« szerintem fenyegeti. Alkotmányos szempontból, a jogegyenlőség szempontjából, amely szerint ^mindenkit teljes gazdasági szabadság illet, azért is képtelenség ez az elgondolás, mert teljes lehetetlenség megkövetelni valakitől azt, hogy munkatársul, munkásul olyant válasszon, akiben nem bízik, különösen, hogy olyanokat válasszon, akiket 15 éven át gyűlöletre tanítottak ellene. (Mozgás a jobboldalon.) Hogyan lehessen olyant, akit nem választok magamnak munkatársul, beavatnom az én műhelytitkaimba, üzleti titkaimba és könyvvitelem titkaiba? (Mozgás a jobboldalon.) A társadalom, nyugalma, a gazdasági élet nyugalma olyan principium, amelynek teljesítésétől függ életünk sorsa és az, hogy a mai nagy nehézségekkel még # tudunk-e küzdeni, hogy az ország fedezni tudja-e azokat a hatalmas adószükségleteket, amelyekkel többek között az ország nagy tisztviselői karát is eltartja. Azok ellen is vétkezik, aki arra a kockázatos dologra vállalkozik, hogy megzavarja a gazdasági életrendet, amikor pedig csak a gazdasági életrend legteljesebb nyugalma mellett tudjuk ellátni feladatainkat. (Zaj a jobboldalon és a középen.) Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy beszédideje lejárt. (Felkiáltások jobbfelől; Elég volt! Üljön le!) ülése 1936 február 19-én, szerdán. 463 Rupert Rezső: T. Képviselőház! Köszönöm szíves türelmüket, befejezem szavaimat azzal, hogy a t. miniszterelnök úrtól felvetést kérdéseimre megnyugtató és minden tekintetben kielégítő választ várok és remélek. Elnök: A miniszterelnök úr kíván válaszolni. vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: T. Ház! A képviselő úr nagyon helyesen hangsúlyozta, hogy Magyarországnak semmi szüksége nincs felekezetieskedésre. Meg kell azonban '

f állapítanom teljes^ tárgyilagossággal, hogy a képviselő úr felszólalásában nem csinált mást, csak felekezetieskedett, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) mert feltételezte a kormányról, hogy a statisztikai pótkérdőlapok kiadása kizárólagosan vagy részben a felekezetieskedés egyik eredménye. A statisztikai pótkérdőlap kiadását az iparügyi miniszter úr szorgalmazta, még pedig azért, mert iparügyi minisztérium az eredeti statisztikai terv összeállításánál még nem lévén, ő utólag olyan kérdéseket intézett a Statisztikai Hivatalhoz, — hangsúlyozom: a minisztertanács hozzájárulásával — amely kérdések a gyáriparra, a bányászati és kohászati iparra vonatkoznak. Nem felekezetieskedés céljából tette ezt, hanem azért, hogy munkája elvégzéséhez a statisztikai adatok rendelkezésére álljanak. •Egyébként nemzetközi szokás szerint a vallás kérdését a statisztikusok mindig felvetik, azt mondván a nemzetközi kongresszusokon, hogy a vallás olyan társadalmi ténykörülmény, amely a statisztikában a népesség szociális differenciálódása szempontjából igen fontos szerepet játszik. A kérdés az, hogy foglalkozzunk-e egyáltalán ezekkel a problémákkal? A magam részéről arra az elvi álláspontra helyezkedem, hogy azt a nyugalmat, — amelyet ugyan a képviselő úr kétségbevont — de amely eddig Magyarországon a felekezetek között uralkodott, minden körülmények között fenn kell tartani. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Negyedik éve vezetem a magyar politikát és azt hiszem, hogy ebben a tekintetben semmiféle kifogás nem emelhető, bár éppen a statisztika mutatja, hogy egyes iparvállalatokban igenis olyan hiperdimenzionált mértékben szerepelnek zsidó vallású egyének, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen. — Zaj balfelol. — Halljuk! Halljuk!) hogy ez a körülmény a keresztény ifjúság körében és a keresztény társadalomban de facto bizonyos visszatetszést szül. En az arravalóságot tartom a vállalati munka kritériumának és meg vagyok róla győződve, hogy ha ezek a vállalatok bizonyos fokig rigorózusan magasabb, egyetemes nemzeti szempontokat tartanak szem előtt, akkor ez az arányszám a keresztények javára némileg meg fog változni. Abban a reményben, hogy itt nekünk semmiféle pressziót nem kell gyakorolnunk, ebben a kérdésben eddig még állást nem foglaltam,, noha a kérdés megoldását az ország érdekében állónak tartom, amit sokan be is láttak már. (Zaj.) Neon erőszakos kicserélésről fenne szó, s még egyszer hangsúlyozom, hogy ez a statisztikai pótkérdőlap nem ezt a célt szolgálja, csak túlzott érzékenység sugallja, igen t. uraim, ezt a beállítást, mert az iparügyi miniszternek eszeágában sem volt ezeket a kérdéseket ilyen szempontból, mint anogyan Rupert képviselőtársam beállította, taglalni, tárgyalni és felhasználni. En azt tartom, hogyha a hivatalos statisztika szerint világosan látunk, akkor az érdé-