Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-93

Az országgyűlés képviselőházának 93. jünk előre, hogy megiküzdhessünk a mai nehéz helyzettel. : '\ Mert egyébként" azután, t. kormány és t. Képviselőház, az ellen tiltakoznám, az ellen szavam van, ha vallási alapon, a jogegyenlőség elveit megsértve, bárhova és bárkire rákény­szerítenének olyan munkatársakat vagy mun­kásokat, akiket az illető nem maga választott. Tiltakoznám ez ellen a humanizmus szempont­jából is, mert senkinek sem lehet kenyeret sze­rezni annak árán, hogy a másiktól azt a kenye­ret elvesszük, hogy kiverjük azt a derék ma­gántisztviselői kart mostani elhelyezkedéséből csak azért, hogy helyükbe másokat tehessünk. Ez olyan embertelenség volna, amely a magyar lélekkel, az általános igazsággal, a humaniz­mussal és a civilizáció követelményeivel is ellenkezik. Ezzel a világ megítélését, is ma gun'kra vonnánk, már pedig nem közömbös, hogy a világ milyen szemmel néz valamelyik országra. Mi kvantitatíve megcsonkultunk, de kvalitatíye annálinkább nagynak kell marad­nunk, őriznünk kell tehát a civilizáció kincseit A civilizáció nem egyetlen nemzet kincse és minden nemzetet aszerint ítélnek meg a nagy­világban, minden nemzetnek aszerint van he­lye, aszerint életrevaló, attól függ a rangja a nagyvilág népei között, hogy a civilizáció kin­cseire a maga területén hogyan tud vigyázni. Nekünk könnyű a helyzetünk, mert aki visszatekint a magyar történelembe, az tudja, hogy ez a föld mindig az emberek földje volt, az tudja, hogy ez a föld mindig a vallásszabad­ságnak is földje volt. A magyar nép jólelkű^ sohasem gyűlölt senkit vallása szerint. Ezt* egyesek, egyes politikai vezérek próbálták csi­nálni, a magyar nép azonban ezzel szemben kö­zömbös maradt, mindig jogai magasságába emelkedett a szelleme is és a jogok magassá­gába emelkedvén a szelleme, a jogegyenlőség nagy vívmányai szerint kívánta meg minden­kitől azt, hogy vele szemben a kötelességét tel­jesítse. A magyar nép lelkületével helyezkednék szembe az, aki vallási alapon próbálna bele­nyúlni a gazdasági szabadságba is, amely gaz­dasági szabadságot ez a kis »Petit bleu« szerin­tem fenyegeti. Alkotmányos szempontból, a jog­egyenlőség szempontjából, amely szerint ^min­denkit teljes gazdasági szabadság illet, azért is képtelenség ez az elgondolás, mert teljes lehe­tetlenség megkövetelni valakitől azt, hogy munkatársul, munkásul olyant válasszon, aki­ben nem bízik, különösen, hogy olyanokat vá­lasszon, akiket 15 éven át gyűlöletre tanítottak ellene. (Mozgás a jobboldalon.) Hogyan lehes­sen olyant, akit nem választok magamnak munkatársul, beavatnom az én műhelytit­kaimba, üzleti titkaimba és könyvvitelem tit­kaiba? (Mozgás a jobboldalon.) A társadalom, nyugalma, a gazdasági élet nyugalma olyan principium, amelynek teljesí­tésétől függ életünk sorsa és az, hogy a mai nagy nehézségekkel még # tudunk-e küzdeni, hogy az ország fedezni tudja-e azokat a hatal­mas adószükségleteket, amelyekkel többek kö­zött az ország nagy tisztviselői karát is el­tartja. Azok ellen is vétkezik, aki arra a koc­kázatos dologra vállalkozik, hogy megzavarja a gazdasági életrendet, amikor pedig csak a gazdasági életrend legteljesebb nyugalma mel­lett tudjuk ellátni feladatainkat. (Zaj a jobb­oldalon és a középen.) Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy beszédideje lejárt. (Felkiáltások jobbfe­lől; Elég volt! Üljön le!) ülése 1936 február 19-én, szerdán. 463 Rupert Rezső: T. Képviselőház! Köszönöm szíves türelmüket, befejezem szavaimat azzal, hogy a t. miniszterelnök úrtól felvetést kérdé­seimre megnyugtató és minden tekintetben kielégítő választ várok és remélek. Elnök: A miniszterelnök úr kíván vála­szolni. vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: T. Ház! A képviselő úr nagyon helyesen hangsú­lyozta, hogy Magyarországnak semmi szük­sége nincs felekezetieskedésre. Meg kell azon­ban ' f állapítanom teljes^ tárgyilagossággal, hogy a képviselő úr felszólalásában nem csinált mást, csak felekezetieskedett, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) mert feltéte­lezte a kormányról, hogy a statisztikai pótkér­dőlapok kiadása kizárólagosan vagy részben a felekezetieskedés egyik eredménye. A statisz­tikai pótkérdőlap kiadását az iparügyi minisz­ter úr szorgalmazta, még pedig azért, mert iparügyi minisztérium az eredeti statisztikai terv összeállításánál még nem lévén, ő utólag olyan kérdéseket intézett a Statisztikai Hiva­talhoz, — hangsúlyozom: a minisztertanács hoz­zájárulásával — amely kérdések a gyáriparra, a bányászati és kohászati iparra vonatkoznak. Nem felekezetieskedés céljából tette ezt, hanem azért, hogy munkája elvégzéséhez a statisztikai adatok rendelkezésére álljanak. •Egyébként nemzetközi szokás szerint a val­lás kérdését a statisztikusok mindig felvetik, azt mondván a nemzetközi kongresszusokon, hogy a vallás olyan társadalmi ténykörülmény, amely a statisztikában a népesség szociális differenciálódása szempontjából igen fontos szerepet játszik. A kérdés az, hogy foglalkozzunk-e egyálta­lán ezekkel a problémákkal? A magam részéről arra az elvi álláspontra helyezkedem, hogy azt a nyugalmat, — amelyet ugyan a képviselő úr kétségbevont — de amely eddig Magyarországon a felekezetek között uralkodott, minden körül­mények között fenn kell tartani. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Negyedik éve veze­tem a magyar politikát és azt hiszem, hogy eb­ben a tekintetben semmiféle kifogás nem emel­hető, bár éppen a statisztika mutatja, hogy egyes iparvállalatokban igenis olyan hiperdi­menzionált mértékben szerepelnek zsidó vallású egyének, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen. — Zaj balfelol. — Halljuk! Halljuk!) hogy ez a körülmény a keresztény ifjúság köré­ben és a keresztény társadalomban de facto bi­zonyos visszatetszést szül. En az arravalóságot tartom a vállalati munka kritériumának és meg vagyok róla győződve, hogy ha ezek a vál­lalatok bizonyos fokig rigorózusan magasabb, egyetemes nemzeti szempontokat tartanak szem előtt, akkor ez az arányszám a keresztények ja­vára némileg meg fog változni. Abban a re­ményben, hogy itt nekünk semmiféle pressziót nem kell gyakorolnunk, ebben a kérdésben ed­dig még állást nem foglaltam,, noha a kérdés megoldását az ország érdekében állónak tar­tom, amit sokan be is láttak már. (Zaj.) Neon erőszakos kicserélésről fenne szó, s még egyszer hangsúlyozom, hogy ez a statisztikai pótkérdő­lap nem ezt a célt szolgálja, csak túlzott érzé­kenység sugallja, igen t. uraim, ezt a beállítást, mert az iparügyi miniszternek eszeágában sem volt ezeket a kérdéseket ilyen szempontból, mint anogyan Rupert képviselőtársam beállí­totta, taglalni, tárgyalni és felhasználni. En azt tartom, hogyha a hivatalos statisz­tika szerint világosan látunk, akkor az érdé-

Next

/
Thumbnails
Contents