Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.
Ülésnapok - 1935-93
450 Az országgyűlés képviselőházának í szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az előadói javaslatot elfogadni? (Igen!) A Ház az előadói javaslatot magáévá tette és Jenes András képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 128. számú jelentésének tárgyalása. vitéz Tóth András előadó: T. Képviselőház! Nógrád és Hont vármegye tisztiügyésze I. ?£Và—1935. szám alatt Jenes András országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri, mert nevezett képviselő ellen az 1935. évi IV. törvénycikkbe ütköző erdőrendéi-zeti kihágás miatt eljárást indítottak. (Horváth Zoltán: Kiirtotta az erdőt! — Gr. PálffyDaun József: Kivágott egy fát a kormánypárti képviselő! — Br. Vay Miklós: Akkor még a tietek volt! — Horváth Zoltán: Oda menekült!) A megkeresésben azonban tényállás nem foglaltatik. Miután a megkeresés nem felel meg az 1884. évi december hó 23. napján kelt 56.440. I. M. számú rendeletben megszabott kellékeknek, zaklatás esete forog fenn, a bizottság javasolja a t. képviselőháznak, hogy a megkeresést utasítsa el és Jenes András országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. , Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az előadói javaslatot magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Jenes András képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függesztette fel. Következik a mentelmi bizottság 129. számú jelentésének tárgyalása. vitéz Tóth András előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 7756/1935. f. ü. szám alatt Baross Endre országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, inert^ a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 14.036/9—1934. számú megkeresése szerint nevezett képviselő és gróf Hoyos Miksa Budapesten, 1934. évi július hó 27. napján párviadalra fegyveresen kiállottak és ennek során egymást karddal kölcsönösen megsebesítették, amiért is a Btk. 296. §-ába ütköző és a Btk. 298. % első bekezdése szerint minősülő párviadal vétségének az ismérvei látszik fennforogni. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Baross Endre országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e az előadó úr javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Baross Endre képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 130. számú jelentése. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András előadó: Tisztelt Képviselőház ! Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye tisztifőügyésze 3730/9—1935. szám alatt Mózes Sán'. ülése 1936 február 19-én, szerdán. dor országgyűlési képviselő mentelmi jogának jelfüggesztését kérte, mert nevezett képviselő ellen sajtórendészeti kihágás miatt eljárást indítottak. A megkeresésben azonban tényállás nem foglaltatik. Miután a megkeresés nem felel meg az 1884. évi december hó 23. napján kelt 56.440. 1. M. szitmú rendeletben megszabott kellékeknek, zaklatás esete forog fenn, a bizottság javasolja a t. Képviselőháznak, hogy a megkeresést utasítsa el és Mózes Sándor országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az előadó úr által előadott mentelmi bizottsági javaslatot magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Mózes Sándor országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a 132. számú mentelmi bizottsági jelentés. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 11.216. 1935. f. ü. szám alatt Kajniss Ferenc és Rakov : szky Tibor országgyűlési képviselők mentelmi jogának felfüggesztését kérte abból a célból, hogy nevezett képviselők a Bp. 194. §-ában meghatározott törvényes jogkövetkezmények terhével tanuként megidézhetők legyenek Ugyanis a budapesti kir. büntető járásbíróság előtt B. III. 42.406/15—1935. szám alatt a Trettina Jenő ellen rágalmazás vétsége miatt folyamatba tett bűnügyben Kajniss Ferenc és Flakovszky Tibor országgyűlési képviselők az 1935. évi június hó 28. napjára kitűzött tárgyalásra szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg és a tárgyalásról való elmaradásukat ki nem mentették. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselők személye és a megidézés között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Kajniss Ferenc és Kákovszky Tibor országgyűlési képviselők mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel abból a célból, hogy nevezett képviselők a Bp. 194. szakaszában meghatározott törvényes jogkövetkezmények terhével tanuként megidézhetők legyenek. Elnök: Kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az előadó úr javaslatát elfogdni? (Igen!) r A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá tette s Kajniss Ferenc és Rakovszky Tibor képviselő urak mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 133. számú jelentése. vitéz Tóth András előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 11.217. 1935. f. ü. szám alatt Eckhardt Tibor és Rakovszky Tibor országgyűlési képviselők mentelmi jogának felfüggesztését kérte abból a célból, hogy nevezett képviselők a Bp. 194. szakaszában meghatározott törvényes jogkövetkezmények terhével tanuként megidézhetők legyenek. Ugyanis a budapesti kir. büntető járásbíróság előtt, B. III. 16.252/8^-1935., szám alatt rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt
