Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-92

Az országgyűlés képviselőházának 92. ülése 1936 február 18-án kedden. 433 eio, amely egyáltalában nincs arányban azok*?} a

. nézetem szerint szintén feltételes előelonyokkel, amelyeket a koncentrációs cséplés jelent Végül méltóztassanak megengedni, hogy csak egy szóval emlékezzem meg arról az igen érdekes történelmi fejtegetésről, amelyet £ L

gen *' kéPviseiőtársunktól szerencsés voltam hallani, s amelyet a magam részéről megtoldok azzal, hogy Győr város múzeuma meg mais őrzi azt a híres vaskakast, amely mar a XVI. században, tehát az általa citált rendelet előtt is Győr városának tűzjelző tornyán csikorgott, amikor a törököktől Győrt visszavették. Ezeket voltam bátor megjegyezni és ké rem az igen t. miniszter úr szíves felvilágosítását. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik Cseh-Szombathy László képviselő úr. Cseh-Szombathy László: T. Képviselőház! Amikor ennek a törvényjavaslatnak tárgyalása alkalmával rövid észrevételeimet meg kívánom tenni, akkor az egyedüli szempont, amely engem vezethet, csak az lehet, hogy ez a javaslat mennyiben szolgálja azokat az érdekeket, amelyeket tulajdonképpen szolgálnia kellene és amelyeknek szolgálatát tőle joggal elvárjuk, mennyiben előzi meg azt a veszedelmet, amelyet egy tűz kitörése alkalmával nemcsak anyagiakban, hanem emberéletben bekövetkezhető károsodás eredményezhet, és menynyiben járul hozzá már meglévő tűz esetén a tűz tovaterjedésének meggátlásához. Minden olyan javaslatot, amely a tűzoltást tökéletesebbé és szakszerűbbé teszi, a tűzoltás eredményességét biztosítja, csak örömmel kell, hogy üdvözöljek. Nem kívánok ennek a javaslatnak azzal a részével foglalkozni, amely politikumot tartalmaz, amelyet az ezen oldalon ülő képviselőtársaim már bővebben kifejtettek, és amely arra kényszerít, hogy annak ellenére, hogy ebben a javaslatban sok jó és kívánatos részt találok, mégis a javaslat ellen foglaljak állást. Mindössze két kérdéssel akarok egy kissé foglalkozni. Az egyik kérdés az, hogy szeretném, ha ez a javaslat biztosítaná azt, hogy azok, akik a tűzrendészet terén vezető pozíciókba fognak kerülni, megfelelő szakképzettséggel is rendelkezzenek, mert hiszen szakképzettség nélkül elképzelhetetlen az, hogy ezek a tűzrendészet irányítását megfelelően fogják végezni. Már most az volna a kívánatos, hogyha minden ilyen állásra csak szakképzett egyéneket neveznének ki. Ha pedig ez nem így történik, annak véleményem szerint csak egy elfogadható indokolása lehet, és pedig az, hogy nem rendelkezünk elegendő olyan szakképzett emberrel, akik pozíciójukat megfelelő módon be tudnák tölteni. Már most, ha ez az eset fennáll, akkor is szükségét látnám annak, hogy köteleztessenek ezek a kinevezendő egyének arra, hogy záros határidőn belül sajátítsák el a tűzrendészet terén szükséges szakismereteket, mert csak azoknak birtokában tudnak eredményesen megfelelni annak a munkának, amelyet nekik betölteniök kell. A másik kérdés, amellyel foglalkozni akarok én is, és amelyről Esterházy igen t. képviselőtársam is megemlékezett, a közös szérűk problémája. A 12. §-ból én sem tudtam biztonsággal megállapítani azt, hogy a közös szérűt már most kötelezően elrendelik mindazokon a helyeken, ahol eddig nem volt. Méltóztassék megengedni, hogy kifejezésre juttassam azt a véleményemet, hogy a közös szérűknek sokkal több hátrányát, mint előnyét látom. A legnagyobb veszedelem kétségkívül az, amiről mar itt szó volt, hogy tűzvész esetén tulajdonkeppen elpusztul az egész község gabonája, ha pedig már a cseplésen túl vannak, a községegész szalma- és takarmányállaga. Mert még ha megfelelő gondoskodás is történik arról, hogy legyenek őrök, akik arra vigyáznak, a szérűk nagy kiterjedésénél fogva képtelenek áttekinteni egyszerre az egészet, és ha valahol tűz üti fel a fejét, mire észreveszik, addigra az intézkedések rendesen már megkéstek és így ki van zárva a lehetősége annak, hogy tűzveszély esetén az egészet meg lehessen menteni. Tudomással bírok olyan községről, ahol egy emberöltő alatt ilyen közös szérűn négy ízben égett le, szinte azt mondhatnám, annak a községnek egész termése. A másik körülmény, amelyre fel akarom hívni a figyelmet, az, hogy tulajdonképpen az ilyen közös szérű még nem jelenti azt, hogy a tűzveszély a lakóházaknál csökken, mert hiszen bizonyos mennyiségű alom és takarmány szükséges a napi használatnál is, amelyet ott az udvarban kell az illetőnek felrakni. Ez a laza összetételű szalma és takarmány sokkal nagyobb lánggal ég és sokkal könnyebben lángra lobban, mint ha megfelelő módon már megvan ülepedve. Nem akarok itt ez alkalommal arról beszélni, hogy <a közös szérűnél az idegen viagyon eltulajdonításának lehetősége sokkal jiohban megvan, úgy a takarodás alkalmával, mint később és hogy ez sokféle egyenetlenségre, gyűlölködésre, esetleg perekre fog vezetni. Nem akarok rámutatni arra, hogy ilyen közös szérűk beszerzése a falu különben is nyomorban élő lakosságát milyen súlyosan terhelné meg, mennyi időveszteséggel jár onnan a takarmánynak és a szalmának a beszállítása, menynyi munkatöbbletet ' jelent ez, és az időjárás sokszor milyen nehéz feladat elé állitj ci ci falusi gazdát. Ügy látom, hogy az előnyök, amelyekkel egy közös szérű jár, sokkal kisebbek, mint a hátrányok. Ott, ahol megvan rá a mód és a lehetőség, hogy a házaknál magánszérűn is elhelyezhetjük a termést, inkább a mai helyzet fentartása mellett foglalnék állást. Inkább szükségesnek tartanám azt, hogy tűzrendészeti szempontból kötelezzük a gazdákat arra, hogy az oltáshoz szükséges kellékek ott álljanak a szérűn. Nem elég az, hogy egy hordó vizet a kút mellett, esetleg a szérűtől 40—50 lépésre elhelyezünk, hanem annak ott kell lennie közvetlenül a szérű mellett. Ugyancsak kell ott lenni egy megfelelő edénynek, amellyel az oltást el lehet végezni. Szükség van arra, hogy legyen ott létra, kapocs, csáklya. (Petrovácz Gyula: Különösen csáklya! — Derültség.) amely szükség esetén mindjárt kéznél van. Ha ezeknek a tűzvédelmi berendezéseknek megszigorítását, azoknak beszerzését és elhelyezését szabályoznánk, azt hiszem, sokkal könnyebben tudnák az esetleg jelentkező tűzesetek alkalmával a tűzoltói munkát elvégezni. Még csak egy dologra szeretnék ugyancsak ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban rámutatni és pedig arra» hogy a tűzoltóság megszervezésénél elsősorban is az iparos munkásságra kellene súlyt helyezni és annak beszervezését kellene valami módon elősegíteni, mert a mezőgazdasággal, foglalkozó munkások legnagyobb része majdnem egész nap kint van a határban és így a tűzesetek alkalmával nincs kéznél, ezzel szemben az iparosság rendesen a