Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-92

430 Az országgyűlés képviselőházának 9 egy esztendőre. Ez a leggyakoribb félrevezetés, amikor azt mondja az üzletszerző, hogy a biztosítás^ egy esztendőre szól, holott törvényünk van róla, hogy tíz évnél rövidebb időre nem is lehet megkötni a biztosítást. Valamikor, tíz esztendővel ezelőtt, amikor ezt a törvényt meghoztuk, szerettem volna azt törvénybe iktatni, hogy a felmondást csak a községi elöljáróságnál lehet eszközölni. Talán sok kellemetlenségnek vettük volna elejét, ha azt mondottuk volna ki, hogy tűzbiztosítást és egyéb biztosításokat a községi elöljáróság előtt lehetne megkötni. De ez viszont olyan megkötöttséget jelent az üzleti életben, hogy én ezt azzal tartanám kiküszöbölendőnek, hogy a biztosítók utasítsák a maguk üzletszerzőit arra, hogy becsületesen járjanak el, ne vezessék félre azt a törvényt nem tudó embert, mikor biztosítást kötnek vele és ne mondják, hogy az egy esztendőre szól, amikor tízesztendős szerződést iratnak -alá, vagy ne tegyék azt, amit Pintér t. képviselőtársam mondott, hogy magasabbra értékelik a vagyontárgyat és több díjat vesznek tőle és ha valami baj van, a biztosításból végeredményben a biztosítottnak nem előnye, hanem kára származik. Mélyen t. Képviselőház! Be is fejezem beszédemet azzal, hogy az egész törvényjavaslatot, annak intencióit teljes mértékben helyeslem. A tűzoltótestületi szellem, különösen az önkéntes tűzoltókban, a vidéken él és bizonyos büszkeséggel tölti el azokat az embereket, akik abba a testületbe tartoznak és akik szeretik emlegetni, hogy Kossuth Lajos már 1827-ben Sátoraljaújhelyen önkéntes tűzoltótestületet szervezett azért, hogy a tüzektől háborgatott megyei székhelyet megmentse és ezzel példáját állította fel a tökéletes önkéntes tűzoltótestületnek. (Horváh Zoltán: Szép majálisokat rendeztek!) Igen t. képviselőtársam, mondottam, hogy nagyon fontos az, hogy kulturális és társadalmi életet is éljen az a testület. (Ügy van! a középen.) A mi vidékünkön ők nemcsak terjesztik a kultúrát, hanem sajátmagukat is művelik, mert meg kell említenem, hogy nemcsak szakszerűleg képezik ki magukat, hanem egyházilag is: lelkészek járnak hozzájuk és a vallás tekintetében is élesztgetik bennük azt az érzést, amely egy hazaszerető embernek nagy dicséretére válik. Mondom, ez a büszkeség, amely az önkéntes tűzoltótestületeket eltölti, mikor hivatkoznak Kossuth Lajosnak száz esztendővel ezelőtti alkotására, mikor lapjaikban hivatkoznak arra, hogy Roo^ s eveit, az Északamerikai Egyesült Államok elnöke, már 25 éve önkéntes tűzoltó a newyorki testületben, csak azt jelzi, hogy ők fontosnak tartják a maguk működését, és fontosnak kell, hogy tartsuk mi is, mert évi 10—15 milliós nemzeti vagyont védhet meg a^ tűzoltóság, ha tökéletesen van kiépítve. Miután pedig 'bizalommal vagyok a kormány működése iránt és jónak tartom a javaslatot, azt teljes egészében elfogadom. (Éljenzés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Schandl Károly képviselő urat illeti a szó. Schandl Károly: T. Ház! A törvényjavaslat, amely a tűzrendészetet szabályozza, az elet fejlődésével tart lépést. A szabályozást két részre osztom: a tűzrendészet szervezésére a városokban s a tűzrendészet szervezésére a községebben. A vitában különösen kiemelkedett közjogi szempontból az a kifogás, hogy a tűzrendészeti felügyelők kinevezés alapján állíttatnak helyükre. En ezt a kérdést nem közjogi és nem politikai szempontból tárgyalóim, mert amely 2. ülése 1936 február 18-án kedden. pillanatban _ a tűzrendészet egyúttal a légvédelem körébe is tartozik, abban a pillanatban olyan fegyelemre van szükség ennél a szervezetnél, amely neim alapulhat választáson, (Ügy van! a jobboldalon.) mert nem lehet megkívánni »a j vármegyei, városi és járási tűzrendészeti felügyelőktől, hogy azok, mielőtt tűzrendészeti felügyelők lennének, körlevelek szétküldésével korteskedjenek maguk mellett, vagy kilincseljenek à szavazatokért. Amint a légvédelem körébe tartozik a tűzrendészet jórésze, — mint ahogyan minden országban oda tartozik — abban a pillanatban, ha nem is katonai, de katonás fegyelem szükséges és a katonás fegyelem megkívánja azt, hogy kinevezés útján jussanak állásokba és felelősséggel tartozzanak. Ami most már a községi tűzoltószervezetet illeti, amikor a belügyminiszter úrnak egy olyan hatáskört ad a törvényjavaslat, hogy még a község tűzrendészetének szabályozásáról is gondoskodjék rend életit eg, amennyiben ezt a mostani törvényjavaslat nem szabályozza, ebből az alkalomból etikai kötelességet teljesítek, amikor elismeréssel szólok — azt hiszem — az egész Ház nevében azokról a tűzoltószervezetekről, amelyek az önkéntesség alapján alakultak a falvakban és azokról a kiváló emberekről, akik ezeket az önkéntes tűzoltó egyesül eteket megszervezték. Mint Veszprém vármegye egyik követe, különös szeretettel emlékezem meg éltének alkonyán Óváry Ferencről, Vesz prém vármegye felsőházi tagjáról, akik a. tűzoltószövetség élén az egész országban mindenfelé nagy munkát végzett az önkéntes tűzoltóegyesületek létesítése terén. Ha valaki^ elmegy egy községbe, ahol ünnep van, ott látja díszben kivonulva a tűzoltóegyesületet, és ezek a tűzoltók, akik önkéntes kötelezettség alannán társultak az egyesületekben, hüszkén állnak ott, mint a község legkiválóbb polgárai. Felhívnám a belügyminiszter úr figyelmét egy gondolatra. Amikor a tűzoltói szervezeteket — nagyon helyesen — létesíti, méltóztassék a leventékre is gondolni. Azt tapasztaltam, hogy olyan községekben, ahol a leventéket, nem mondom, hogy besorozzák a tűzoltóegyesületekbe, de tűzoltási gyakorlatokra is felhasználják, — amint például a növényvédelemnél már többször hangoztattam —abban a pillanatban, amint ilyen gyakorlatias térre terelődik a leventék gyakorlati kiképzése, az egész község lakossága sokkal jobb szemmel nézi magát ia levente-intézményt. (Csoór

1 Lajos: Be kell vezetni a kötelező tűzbiztosítást!) Nem sokat beszélek a kötelező biztosításról, mert a kötelező tűzbiztosításnál sóikkal fontosabbnak tartanám a kötelező jégbiztosítást, amely nem tartozván ide, nem szólok most róla bővebben. Feltétlenül szükség van arra, hogy az állam szervezze meg a kötelező jégbiztosítást, hogy ne forduljanak elő olyan esetek, mint amilyenek az idén is előfordultak, amikor nagy vidékeken a termést elveri a jég, és utána küldöttségjárások következnek, s a kormány nincs abban a helyzetben, hogy a károknak akár még 50 százalékát is megtérítse. A javaslattal kapcsolatban ellenben szólnom kell egypár olyan részletkérdésről, amely fővárosi vonatkozásban talán kis problémának látszik, lent a falvakban azonban igen nagy kérdés. Kevesebb fontossággal bír az egyik részletkérdés, az éjjeliőri szolgálat bevezetése. A strázsák megvannak úgyszólván mindén faluban. Az egyik faluban fizetett, a másik faluban soros strázsák vannak. Nagyon helyesen teszi a belügyminiszter úr, hogy nem