Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-77

Az országgyűlés képviselőházának 77. illése 1936 január 22-én, szerdán. 33 natkozásban intézkedéseket alkalmazzon a kor­mányzat. Az a körülmény, amelyről szintén volt már szó ia vitában, hogy t. i. ez a törvényjavaslat megelőzi a telepítésről szóló törvényjavaslatot, szintén arra mutat, hogy a kormányzat csakis a kötött birtoknak és a nagybirtoknak akart kedvezni, amennyiben már előre biztosítani elhajtotta a hitbizományi birtokosokat abban az irányban, nehogy esetleg a telepítési tör­vényjavaslat tárgyalásánál vagy annak elfo­gadásánál az ő érdekeik rovására történhes­sék valami. Fait accomplit, 'befejezett dolgo­kat akart teremteni a. kormányzat itt is a hit­bilzományosok javára és azoknak érdekében. Legyen szabad befejezésül hivatkoznom ezek alapján arra, hogy ez a törvényjavaslat is voltaképpen csat keveseknek az ügye, keve­seknek az affér je ebiben az országban. Keve­seknek afférje éppen úgy, mint ahogyan keve­sek érdeke volt — már pozitív értelemben — a gazda védelem, vagy akár a bortörvény, ame­lyet tárgyaltunk, vagy az a telepítési javaslat, amelyet fogunk tárgyalni, de amelynek adatai és méretei már is ismertek. A pozitív kevesek érdekében a nagy tömegeket negatív magya­rokká degradálta ilyenformán cl Z a kormány, amely olyan szívesen hangoztatja a »pozitív és negatív magyarok« kedvenc jelszavát. Ha mindezeket figyelembe vesszük, akkor nem mondhatok összefoglalásképpen mást, mint hogy a mai körülmények között — te­kintve azokat az okokat, amelyek következté­ben az igazi hitbizományi reformot kénytele­nek vagyunk nélkülözni — a hitbizomány leg­jobb reformját az jelentené és az biztosítaná, ha ez az antidemokratikus Gömfoös-kormány távoznék a helyéről és átadná a helyét egy demokratikus kormányzatnak, amely ä nép érdekében hajlandó dolgoznij és alkotni. Ezek alapján a törvényjavaslatot nem fo­gadom él. {Elénk helyeslés és taps a szélső­baloldalon. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Vásárhelyi Sándor jegyző: Gr. Teleki Mihályi Elnök: Gr. Teleki Mihály képviselő urat illeti a szó. Gr. Teleki Mihály: T. Képviselőház! Parlamenti szokás az, hogy az ember az előtte szólott szónok szavaihoz kapcsolódjék. Viszont parlamenti szokás az is, hogy az ember a tör­vényjavaslattal magáival is foglalkozzék. Saj­nálattal állapítom ímeg, hogy előttem szólott t. képviselőtársaim tulajdonképpen csak poli­tikai dogmatikáját fejtegette itt és magával a törvényjavaslattal nem foglalkozott. (Ügy win! Ügy van! a jobboldalon.) Megállapítom még, különösen azt is, íhogy t. képviselőtársam nem volt egészen következetes önmagához, ö azt mondta, hogy 1918-ban és 1919-ben a szo­ciáldemokraták megvédték az országot és se­gítettek abban az irányban, hogy nem történt olyan nagy baj. Ha a történelem lapjaiban utána nézünk, ellenkezőjét látjuk. (Malasits Géza: Az a kérdés, iki írta! — Farkas István: Önök gyáván elszaladtak! Mi védtük a ivédhe­tőt! Önök el voltak bújva.) T. képviselőtár­saim a kisgazdatársadalomi védőinek adiák ki magukat. Csodálatos dolog, hogy 1919-ben, amikor az önök elvbarátai, mondjuk utódai, a kommunisták vették át a hatalmat, ennyi magyar kisgazda, mennyi magyar paraszt vére áztatta a szent magyar földet. (Esztergályos János: Keresse azt a parasztvért és 1920-ban is meg fogja találni!) Elnök: Esztergályos képviselő urat rend­reutasítom. (Esztergályos János közbeszól.) A képviselő urat újból rendreutasítom. Gr. Teleki Mihály: En értem, hogy a t. képviselő úr ezt a törvényjavaslatot támadja. Azért támadja elsősorban, mert ez az evolúció útján akarja a magyar földbirtokpolitikát megvalósítani. A történelem tanúsága szerint, lia egy földbirtokreformot meggondolatlanul, hirtelen hajtanak végre, katasztrófák követ­kezhetnek be. T. képviselő úr, tessék a törté­nelemben utána nézni... (Zaj a szélsőbalolda­lon. — Farkas István közbeszól.) Elnök: Farkas István képviselő urat rend­reutasítom. (Farkas István: En ismerem a történelmet, majd elő fogom hozni, hogyan nyúzták a magyar népet! — Zaj.) A képvi­selő urat újból rendreutasítom. Gr. Teleki Mihály: Tessék a történelem­ben megnézni, hogy Oroszországban a Stoly­pin által megvalósítani kívánt földbirtokre­formnak mi lett a következménye? 35 millió katasztrális holdat akart ő kiosztani, sajnos, nem volt meg a pénzügyi fedezet hozzá, az igényeket felcsigázták, de a reformot nem lehe­tett végrehajtani. Ennek a következménye lett tulajdonképpen a Kerenszki-forradalom és en­nek folyományaképpen a szovjeturalom. Ezt akarja a kormánynak ez a birtokpolitikái el­gondolása megakadályozni, és maga a hitbizo­mányi reform is ilyen szempontból ítélendő rneg. Az igen t. képviselő úr azzal áll elő, 'hogy Magyarországon a szövetkezeti eszme a szociál­demokráciának szülöttje. (Zaj.) Azt hiszem, a képviselő úr tévedésben van, nem méltóztatik tudni, hogy Magyarországon az agrárszövet­kezeteket gróf Károlyi, Sándor alapította meg, (Egy hang jobbfelől: Károlyi Mihályra gon­dol!), ő volt az, aki az első földbérilőszövetke­zeteket megalapította. (Buchinger Manó: Év­tizedekkel előbb dolgoztunk és agitáltunk érte ! Tessék tudomásul venni! Károlyi Sándor előtt évtizedekkel!) Elnök: Csendet kérek! Buchinger képviselő úr egy óra hosszáig beszélt, kérem, most ma­radjon csendben. Gr. Teleki Mihály.* Lehet, hogy önök agi­táltak,, de mégis a szövetkezetek megalapítá­sának emléke és dicsőssége ,gróf Károlyi Sán­dor nevéhez fűződik. (Ügy van! jobbfelől.) A t. képviselő úr beszédében azt mondotta, hogy a liberalizmus elleni küzdelemben haj­landó velünk együtt működni, körülbelül ez tűnt ki szavaiból. Csodálatos dolog azonban, hogy ha az ember a gazdasági életben utána néz, úgy látja, mintha összeműködés lenne a szociáldemokrácia és a liberális ipari vállala­tok között., (Propper Sándor: Lásd Feiner Pál! — Malasits Géza: Ezt ön fedezte fel!) Kérdem, nem állapodnak-e meg az urak a vállalatok zárt ajtói mögött 50%-os kényszeregyességben olyan módon, hogy önök adják a munkaerőt, az iparvállalat pedig a tökét és végeredmény­ben a főzt j ükét, a liberalizmus és à szociálde­mokrácia főztjét a magyar mezőgazdaság, a magyar kispolgárság fizeti meg. (Ügy van! a jobboldalon. — Ellenmondások a szélsőbalol­dalon. — Malasits Géza: Kiadta a választások­hoz a pénzt? Jobban tanulja meg a leckét, ifjú barátom! — Zaj.) Ne féljen, én a leckémet tudom, nem fogom úgy megtanulni, mint ön,

Next

/
Thumbnails
Contents