Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-77

34 Az országgyűlés képviselőházának hanem jól. Ä gazdavédelemről is említett valamit a t. iképviselő úr. (Propper Sándor: Hol ülnek a kartel vezérek? Azit mondja meg!) Azt mondotta, hogy ez a gazdavédelem a nagybirtokosokon segít. Nagyon téved, úgylátszik, a tízezres rendeletet nem méltóztatott alaposan végigolvasni, nem látta, nem tudta kibetűzni 'belőle azt, hogy az ezer holdnál nagyobb birtokok külön elbánás alá esnek és ezeknél a birtokoknál meg fog szűnni az, hogy az állam kamathozzájárulást fizessen. {Ügy van! a jobboldalon.) A lecke megtanulása tehát inkább a képviselő urakra illett volna, mint rám. (Zaj.) T. Képviselőház! Már több mint 150 esztendeje foglalkoznak politikusaink, közgazdasági íróink a hitbizomány kérdésével (Br. Berg Miksa: Es fognak!) és ezzel a kérdés megoldása, sajnos, nem következett be. Meg kell állapítanom, hogy egynémely kormányunkban megvolt talán a jóakarat, de nem volt meg a bátorság a kérdés megoldásához, mert természetszerűleg szembe kellett nézni a hitbizományok tulajdonosainak ellenállásával. (Sulyok Dezső: Az ilyen megoldáshoz, mint ez, bátorság kell!) A mostani kormány bebizonyította, hogy igenis megvan ehhez a bátorsága és ezt a régen szőnyegen lévő kérdést előhozta és a megvalósulás stádiumába kívánja juttatni. (Egy hang a baloldalon: Csinálták volna meg 12 évvel ezelőtt!) Meg vagyok győződve a felől, hogy ha a hitbizományi reformot régebben, egypár évtizeddel előbb alkották volna meg, mindenesetre a magyarság helyzete ma sokkal jobb lenne és az is megállapítható, hogy ebben az esetben az egyke sem sorvasztotta volna sorainkat úgy, mint ahogyan most. (Horváth Zoltán: Az egyetértés megvan!) De nem elég az elmulasztott reformot taglalnom, hanem meg kell világítanom azt is, hogy ez a most benyújtott törvényjavaslat hogyan szolgálja a nemzet érdekeit és belőle a magyar mezőgazdaság micsoda előnyöket fog húzni. Maga a hitbizomány intézménye nem magyar jogalkotás, távol állott mindig a magyar nép lelkétől és csodálatos dolog

% hogy évszázados támadásoknak tudott ellentállni, megmutatván azt, hogy igenis, megfelelő korrektívumokkal, a területnek megfelelő csökkentésével, annak létjogosultsága a nemzeti vagyon fenntartásában ma is megvan. Ha a hitbizományok eredetét keresem, kutatom, nagyon ősi, régi időkre kell visszamennem. Eredetét már a római történetben megtalálhatjuk. Papinianus és Modestinus korában is voltak hitbizományok, már 212-ben. Innen került el a hitbizomány arab kereskedők révén Spanyolországba, amely hazájának tekinthető. Dinasztikus kapcsolatok hozták ' azután Ausztriába és onnan jött ez az intézmény Magyarországra is. Őszintén meg kell állapítanom, hogy magyarországi alapítása nem valami szimpatikus körülmények közt jött létre, hiszen I. Lipót a főrendeknek az Aranybullában biztosított fegyveres ellenállási jogának megváltásaképpen, mintegy cserébe adta oda. Hogy ez az akkor alkotott intézmény, mely egy társadalmi osztálynak nyújtott privilégiumot, a nemzet egyetemének felfogásával ellenkező volt, mutatja az, hogy 43 évre már a köznemességre is ki kellett terjeszteni ezt az intézményt. Ha azonban azt kutatom, hogy mi az ioka annak, hogy ez az intézmény sohasem örvendett közkedveltségnek, meg kell állapítanom •azt, hogy ezt egyrészt annak köszönhette, hogy 7. ülése 1936 január 22-én, szerdán. a hitbizományt többnyire csak aulikus körök kaphatták meg, másodszor pedig annak, hogy a magyar nemzetbe, a magyar mentalitásba mindenkor mélyen bele volt gyökerezve a jogegyenlőség elve (Egy hang a baloldalon: Hát most nincs?) és ennek a jogegyenlőségnek az elvével ellenkezett iaz a hitbizományi intézmény. A magyar szülő mindig az egyenlít osztály elvén osztotta el vagyonát gyermekei között, Magyarországon a primogenitura sohasem érvényesült úgy, mlint a nyuigati államokban, ahol az a (hitbizományi rendszerrel karöltve .katonai, honvédelmi és diplomáciai célokat szolgált. De a magyar isiohasem vallotta azt, amit az angol örökösödési jog statuált, hogy a föld az első szülötté, a tenger a többié. Mégis, ha a magyar történelemben lapozgatunk, láthatjuk, hogy a magyar történelemben is meg volt az ősi vagyon védelme, mégpedig elsősorban a Nagy Lajos által alapított ősis éggel. (Egy hang a baloldalon: Az is idegen dolog volt!) De meg volt előbb is, mégpedig az I. Lipót által alapított hitbizományi rendszer előtt ist hasonló intézményt látunk, az 1615-ben Thurzó György által alapított árvái compossessoratusban, az árváig hitbizományhan. A különbség csak az a kettő között, hogy míg a nyugati hitbiziomány az egyedi öiröklést biztosítja, addig ez a magyar jogalkotási a többes birtoklást valósította meg, de ugyanakkor a birtok oszthatatlanságának elvét fenntartja, A különbség az, hogy ebben az esetben nem keletkezhetett őrigység a testvérek között, nem állt elő az, hogy egy örökli az egész vagyont* a töibbi pedig kegyelemkenyérre szorul, hanem ebben az esetben az történt, hogy a testvérek egyenlő arányban részesedvén az Örökségből, a legidősebb kormány ózza a javakat, és a birtok jövedelméből részesíti testvéreit. Véleményem szerint tehát 'ebben az esetben sokkal jobban megvalósult a régi íhitbizománynak az a rendeltetése, mely a család fényét, a splendor familiaet kívánta fenntartani, de ez intézmény elbírálása során nem szabad nekünk isem az egyén, sem a család érdekeit néznünk, hanem tisztán a magyarság, tisztán a nemzet érdekeit kell szem előtt tartanunk. A hitbizományok tehát, ellenkezvén a magyar mentalitással, állandó támadásoknak voltak kitéve. Ezek eleinte területének korlátozására szorítkoztak, majd az 1834-i országgyűlésen, különösen Kölcsey, Nagy Bal és Deák Ferenc teljes megszüntetésüket követelte. Ha azonban az .akkor vallott nézeteket analizáljuk, tekintetbe kell vennünk az akkori viszonyokat is. A magyar földet abban az időben kötötte az ősiség, védte a régi magyar perjog; a magyar földben forgalom nem volt, a magyar föld nem kaphatott hitelt és akkor még nem tudták azt, hogy a föld felszabadulásának mii lesz a következménye. Az akkor elhangzott beszédeket tehát a kor szemüvegén keresztül kell vizsgálnunk. Érdekes azonban megállapítani azt, hogy a hitbizományok zöme a kiegyezés utáni időszakban keletkezett tömeges hitbizomány alapítás indította el, illetőleg fűtötte azt az eszmemozgalmat, amely a hitbizományok megreformálását, sőt megszüntetését kívánta1895 óta már csak két hitbizomány alakult, ami feltétlenül annak köszönhető,, hogy a kormányok mindig tekintetbe vették azt az animozltást, amellyel az egész nemzet viseltetett