Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-92

426 Az országgyűlés képviselőházának 92 tűzbiztosítást. Itt van azután a jégkárbizto­sítás % Ezt is rendezni kellene. Tessék csak ki­számítani, milyen nagy nemzeti vagyon megy itt veszendőbe egy évben és ez a kár nem térül meg. Ëppen ezért arra kérem a kormányt, mél­tóztassék ezt a problémát megfontolni és el­bírálás tárgyává tenni. Azt hiszem, hogy a Ház pártkülönbség nélkül nagyon szívesen adná hozzájárulását minden egészséges meg­oldáshoz. (Általános helyeslés.) Köszönöm a miniszter úrnak, hogy ezzel a javaslattal idejött a Ház elé, mert, mint mon­dottam, égető kérdésről van szó, amelynek megoldását a javaslat feltétlenül előbbreviszi. A javaslatot éppen ezért örömmel elfogadom. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Czirják Antal képviselő urat illeti a szó. Czirják Antal: T. Ház! A törvényjavasla­tot igen nagyfontosságúnak tartom és éppen ezért örömmel vártam ia megjelenését. Valóban hézagpótló rendelkezése volna ez a törvénytár­nak, ha az a körülmény, amely szerintünk most már rövidesen minden egyes törvényt kísérni fog, nevezetesen, hogy egyoldalú, hogy keret­törvény, hogy bizonyos érvényesüléseknek fog tág teret engedni, érre a törvényjavaslatra is nem ütötte volna rá a bélyegét. Miről van ugyanis iszó ebben a törvényjavaslatban? A törvényjavaslat 1. pontjában tűzrendé­szeti felügyelőket szervez. A továbbiakban^ a falusi tűzoltóság intézményének kiépítését tűzi ki feladatául, ami azonban, a később elimondan­dók után, a megvilágításból kitűnően az anya­giakon fog elbukni. Ezenkívül a javaslat 3. §-ában a légvédelmi törvénnyel kapcsolódik össze. Erről olyan részletességgel, mint Drobni igen t. képviselőtársam tette, nyilatkozni sem kívánok, mert nincs az a katonai, nincs az a légvédelmi vagy honvédelmi javaslat, amelyet az egész Ház egyhangúlag, a legnagyobb öröm­mel aneg ne iszavazna. Ezt tehát rögtön kieme­lem, mert ez nem is való ebbe a törvényjavas- ' latba. Hiszen a légvédelmet a légvédelmi tör­vényben szabályoztuk, azt a törvényt elfogad­tuk és annakidején, ha erre isajnálatonira talán sor kerülne, úgyis a, légvédelmi törvény fog irányadó szerepet játszani, nem pedig ez a tűz­rendészeti javaslat. A továbbiakban megállapítja a törvényjavas­lat a kinevezendő felügyelőknek hatáskörét, vagy képzettségét, tehát ismét a felügyelők sze­repére tér át. A 9. §-ban pedig intézkedik a ja­vaslat, hogy honnan veszik a felügyelethez szükséges költségeket. Az, hogy még azután a közös szérű intézményéről is iszó van, éppen csak arra jó, hagy valami tényleg legyen ebben a javaslatban a tűzrendészetről. Ügy érzem, ha ezeket a lényeges intézke­déseket kiemeljük a javaslatból, akkor abban vtalóban nem marad semmi más, csupán a tűz­rendészeti felügyelőségek szervezete, vagy pe­dig az a keret, amelyről állandóan hallunk itt a képviselőházban. Ez egy pongyola, sovány törvényjavaslat, amelyhez, azt hiszem, a legkevesebb köze éppen a belügyminiszter úrnak van. Felteszem ugyan­is. hogy ilyen törvényjavaslatot a belügymi­niszter úr nem terjesztett volna elő, ha f csak azért nem volt kénytelen vele, hogy a tűzren­dészeti felügyelet kérdését megoldja. Igen t. Ház! A paragrafusokon sorba menve, az 1. $-t illetően a 230.000/1925. B. M. rendeletet teljesén kielégítőnek taTtanám a tűz­, ülése 1936 február 18-án kedden. rendészeti felügyelőségek szervezésére. Ha jól tudom, van is anár 16 ilyen tűzrendészeti fél­ügyelő Magyarországon. Nem tudom, hogyan fognak ezek a felügyelők ebbe a javaslatba beleilleszkedni. A legfontosabbról isi intézkedik ez a javaslat, még pedig a budapesti főparancs­nokságról, nem tűnik azonban ki, hogy az or­szágos főparancsnok és a budapesti tűzoltófő­parancsnok egy és ugyanaz a személy-e, vagy legalább is egy és ugyanaz a személy lehet-e, de amennyiben így van, hogy egy személy le­het, nekem igenis nagy aggályaira vannak a személyt illetően. Ma már a második komoly lap céloz arra, hogy a főparancsnok személye már ki van je­lölve. A főparancsnokjelölt úr egyénileg nagyon természetesen igen értékes úr lehet, de hogy politikai jutalmazásra használjuk fel ezt a fe­lettébb fontos pozíciót, hogy politikai expo­nenst ültessünk bele Magyarország tűzoltófő­parancsnoki székébe, ez ellen határozottan til­takoznunk kell. TTgy látom, e tekintetben az igen t. túloldal sem egységes, (Mozgás a jobb­oldalon. — Drozdy Győző: Kár előre falrafes­teni az ördögöt!) mert abból a nagyszerű be­szédből, amelyet Pinezich igen t. képviselőtár­sain pénteken mondott itt a képviselőházban. azt látom, hogy ő is igen helyesen a szakszerű­séget helyezi elsősorban előtérbe. Már pedig egy hathónapos tiszti tanfolyam — akármi­lyen ambiciózus fiatal úrról legyen is iszó — valóban nem elegendő ilyen nagyhorderejű in­tézmény vezetésének megtanulására, de nem elegendő különösképpen akkor, amikor olyan kiváló tűzoltófőparancsnokok, mint például a bu­dapesti, állanak e tekintetben rendelkezésre. Ha a budapesti tűzoltóság, amelynek csodálatára — ezzel iái iszóval tartozom a budapesti tűzoltó­ságnak — a külföldről is járnak ide szakembe­rek, ilyen értékű, akkor bizonyára annak tiszti­kara is hivatása legmagasabb fokán áll. Ak­kor pedig miért nem méltóztatnak a fokozatos előléptetés útján, a rátermettség figyelembevé­telével, az ambíció növelése érdekében ezekből az urakból és a vidéki hivatásos tűzoltóság tisztikarából kiválasztani azt a felügyelői kari amely minden bizonnyal a legjobban szolgálná azt iáz eszmét, azt az elvet, amelyet ez a tűzrendé­szeti törvényjavaslat kifejezésre juttat? Az a bu­dapesti tűzoltóság, amely 6400 tűzesetet tizen­egy tiszttel képes egy esztendőben lebonyolí­tani, az a budapesti tűzoltóság, tamely egy ilyen nagy, ennyi gyárral, színházzal rendelkező te­rületen, a múlt tűzoltóistatisztikája szerint olyan briliánsán meg tud felelni feladatának, tiszteletet érdemel, nem pedig egy ambiciózus titkár úrnak mindenek felé vtaló helyezését. Igen t. Képviselőház! Azt hiszem, hogy a belügyminiszter úr egy fiatal titkárnak az is­meretlenség homályából való kiragadását mel­lőzni fogja, mert én őt igazságosnak tartom, igazságosnak tartom különösen akkor, amikor szakszerűséget kívánó helyeket kell szaksze­rűen betöltenie. A törvényjavaslat, hogy a felügyelők sze­mélyét illetően csoportosítsa a szakaszokat, tiszteletdíjat helyez kilátásba a felügyelői tisz­tikarnak. Ha tehát a javaslat tiszteletdíjat he­lyez kilátásba, akkor feltételezem, hogy az ille­tők nem hivatásos tűzoltók, illetőleg helyeseb­ben — ahogy már a felszólalások támiogtatni is látszanak ezt a feltevésemet — vármegyei tiszt­viselők, vagy városi tisztviselők mellékfoglal­kozásaként fogják ezt a tisztet elnyerni. Már most kérdem, vájjon az ilyen tisztviselő teljes egyéniségével tűzoltóparancsnok ,lesz-e, vagy <*

Next

/
Thumbnails
Contents