Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-92

Asr országgyűlés képviselőházának 92. lányban való részesítésére, azután 'bizonyos tűzrendészeti berendezkedésekre szolgál, de ke­resnem kell azt is, hogy a biztosító társasá­goknak ez a hozzájárulása tudja-e szolgálni a legnagyobb, legfontosabb probléma, a víz­ellátás megoldásának kérdéséit. A legutóbb a Statisztikai Évkönyvből azt láttam, hogy a biztosító társulatoknak 1933­ban díj- és mellék járulék bevételük 35,325.000 pengő volt, ezt terhelte, ahogyan a Statiszti­kai Évkönyvben van az »üzleti évet terhelő kár összege« 13,334.000 pengő. Ebből nyersen az látszanék, hogy 22 millió pengő volna a biz­tosítótársaságok haszna. A biztosítótársasá­goknak ebből természetesen nagy kiadásai van­nak, ha azonban 35,325.000 pengőt veszek ala­pul és a legmagasabb százalékot, 2%-ot, ez ösz­szesen 700.000 pengő évi bevételt jelentene az állam számára, 1% pedig osak 350.000 pengőt. T. Ház! Felfogásom az, hogy ilyen ösz­szegű, ilyen kis százalékos hozzájárulás nem fedezi az azokra a célokra szükséges kiadáso­kat,, amelyeket a tűzrendészet fejlesztése kap­csán feltétlenül meg kell valósítanunk, így el­sősorban a vízellátást. Ezért, — ha igaz, hogy a belügyminiszter úr vízellátási célokra a multévi költségvetésbe is felvett 100.000 pen­gőt, — és ha az előbbi forrásból 700.000 pen­gőre számítunk, összesen az is osak 800.000 pengőt tenne ki, 1% mellett meg éppen csak 450.000 pengőt, amely még mindig kevés arra, hogy segítségével meg lehessen teremteni az országos vízellátási alapot, amelyből a vízellá­tás problémája tűzrendészeti.és —- ami ugyan­csak a t. belügyminiszter űr hatáskörébe tar­tozik, — közegészségügyi szempontból is egész­ségesebben, célravezetőén megoldható lenné. Mikor az indokolás is feltünteti, hogy más országokban magasabb százalékos hozzájáru­lást szabott ki a törvényhozás, mikor Pinc­sien István igen t. képviselőtársam rámutatott arra, hogy Burgenlandban a biztosítótársasá­gok bevételeik 10%-át kötelesek tűzrendészeti célokra rendelkezésre bocsátani, mikor ecsetelte azt a hatalmas fejlődést, amely ezen intézke­dés folytán Burgenland tűzrendészetében be­állt, annak a Burgenlandnak tűzrendészetében, amely még ezelőtt 10 esztendővel mihozzánk, Győrbe járt tanulni, Győr oktatta és nevelte őket. akkor tisztában lehetünk azzal, hogy ez a 2%-os hozzájárulás semmikép^ sem lehet elég­séges és — azoknak a fontos és feltétlenül el­érendő közegészségügyi és tűzrendészeti célok­nak az érdekében, amelyek, nem tűrhetnek el­odázást és halasztást, — kérem a melven tisz­telt belügyminiszter urat, szíveskedjék meg­fontolás tárgyává tenni, hogy ez az 1—2% fel­emeltessék 3—6%-ra. (Csoór Lajos: Ötre!) Nem megyek olyan messze, mint Pinezieh t. képvi­selőtársam,, ennek a százaléknak jelentékeny felemelése azonban a célok elérése érdekében elengedhetetlenül és feltétlenül szükséges. , T. Ház! Mint az előbb már voltam bátor említeni, Győr város régi ; statútumai mellett óriási munkát fejtett ki előbb az önkéntes tűz­oltóság, később pedig a hivatásos tűzoltóság fejlesztése terén is. A törvényiavaslat azt mondja, hogy az országot tűzrendészeti kerüi letekre osztja be és a tűzrendészeti kerületek beosztása a mélyen t. belügyminiszter úr ha­táskörébe fog tartozni. Nem haza kívánok beszélni, t. Ház, az a város azonban, ame\v hosszú évszázadokra visszamenőleg, úgyszólván, úttörő volt a tűz­rendészet terén, amely önkéntes tűzoltósága ülése 1938 február 18-án kedden. 423 útján továbbfejlesztette a tűz elleni általános védkötelezettséget szervezett egységekben, amely hosszú időn-át tűzrendészetét annyira fejlesztette, hogy Magyarországon, úgyszólván, a legelső helyen áll, igenis feltétlenül igényt tarthat arra, hogy ä tűzrendészeti kerületek megállapításánál a maga rendkívül fejlett tűz­oltóságával ilyen székhellyé váljék* A győri tűzoltóságnál már 1912 óta fennáll a tűzoltó­tiszteket képző tanfolyam tökéletes és párat­lan berendezéssel, alkalmas mind á gyakor­lati, mind az elméleti legm ágas abh tovább­képzésre és. centrális-fekvésénél fogva is ennek a célnak elérésére kiválóan és különösen alkal­mas. De Győr fejlett gyáriparánál fogva al­kalmas arra is, hogy mind a kiképzendő tisz­teké-mind a legénység a kiképzésnél -gyakor­latilag a gyárakban is mindent megismerje­nek és megtanuljanak, tehát teljes szakszerű­ségre tegyenek szert, másrészt pedig, hogy gócpontja legyen a tűzoltóság részére történő ipari kiszolgálásnak is, mert hiszen Győrött a tűzoltáshoz szükséges szereket a -fecskendő­től kezdve, a gyáripar mind termeli. ----'­T. Ház! Eredetileg, úgy tudom, az ország­nak négy tűzrendészeti kerületre való beosz­tása volt tervbe véve. "Ügy tudom, hogy most az a gondolat merült fel, hogy hét ilyen kerü­let legyen és ezek a kerületek egyezzenek • a dandárok kerületeivel » T. Ház! Azért, mert, el­mondhatom, hogy én is voltam katona, nem tartom magamat stratégának vagy' hadsereg­vezetőnek, de néha-néha annyira••"- hátrakérül­tem, mint szegény Zugskommandant is, hogy láttam a háborúban, hogy a hadsereg gyakor­lati érvényesülésénél sem volt keresztülvihető, hogy egy és ugyanazon helységben legyen a dandárparancsnokság az összes 'melléje ren­delt szervekkel együtt. Ha tehát ezt -a háború­ban sem lehetett megvalósítani, méig kevésbbé fontos ez (békében, amikor a hangnak olyan bámulatos gyors továbbvitele folytán távolság úgyszólván már nincs* A tűzrendészetnek a légvédelemmel való szerves kapcsolata folytán belátom, hogy a • dandárparanosnókságokkal való területi egyezés igenis fontos szempont, de nem látom be, hogy a dandár székhelyének és a kerületi tűzrendészeti felügyelőség szék­helyének egyezése is olyan fontos volna. En­nek az elsőrangú katonai szempontnak az ér­vényesülése mellett is megoldható tehát a .ke­rületi tűzrendészeti felügyelőségek székhelyei­nek kijelölése úgy, hogy a legnagyobb múltú, legtöbbet áldozott és minden tekintetben leg­alkalmasabb város ki ne maradjon. Mátyás király a történelem tanúsága sze­rint többször megfordult Győrött., 1489-ben megerősítette Győr 'Szabad királyi város sza­badié veiét, egyszersmind a tűzkárosult városi polgárságot, — mert 1488-ban nagy tűzvész pusztított Győrben — hat évre mentesítette az adófizetés alól. (Malasits Géza: Elkelne most is hatévi adómentesség! — Dinnyés Lajos: Hol van Mátyás .király? — Derültség. — Zaj. ^Mala­sits Géza: Díszpolgárrá választanok azt a fi­nánicmmisztert, aki megtenné!) Ez mindenesetre a t. pénzügyminiszter úrnak is okulására szol­gálhat, mert most ez után az óriási tűzvész után, amelyet a gazdasági válság előidézett, amikor a házbirtok értékének és jövedelmé­nek, úgy mondhatnám, a fele effektive elégett ebben a gazdasági világválságban, adóelenge­dés helyett ugyanazt az adót szedi be, mint azelőtt, a teljes érték és teljes jövedelmező­ség mellett, már pedig, ha 1489-ben a tűzkáro­sult városi polgárságnak .adót engedtek el,

Next

/
Thumbnails
Contents