Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-92

Asr országgyűlés képviselőházának 92. lányban való részesítésére, azután 'bizonyos tűzrendészeti berendezkedésekre szolgál, de keresnem kell azt is, hogy a biztosító társaságoknak ez a hozzájárulása tudja-e szolgálni a legnagyobb, legfontosabb probléma, a vízellátás megoldásának kérdéséit. A legutóbb a Statisztikai Évkönyvből azt láttam, hogy a biztosító társulatoknak 1933ban díj- és mellék járulék bevételük 35,325.000 pengő volt, ezt terhelte, ahogyan a Statisztikai Évkönyvben van az »üzleti évet terhelő kár összege« 13,334.000 pengő. Ebből nyersen az látszanék, hogy 22 millió pengő volna a biztosítótársaságok haszna. A biztosítótársaságoknak ebből természetesen nagy kiadásai vannak, ha azonban 35,325.000 pengőt veszek alapul és a legmagasabb százalékot, 2%-ot, ez öszszesen 700.000 pengő évi bevételt jelentene az állam számára, 1% pedig osak 350.000 pengőt. T. Ház! Felfogásom az, hogy ilyen öszszegű, ilyen kis százalékos hozzájárulás nem fedezi az azokra a célokra szükséges kiadásokat,, amelyeket a tűzrendészet fejlesztése kapcsán feltétlenül meg kell valósítanunk, így elsősorban a vízellátást. Ezért, — ha igaz, hogy a belügyminiszter úr vízellátási célokra a multévi költségvetésbe is felvett 100.000 pengőt, — és ha az előbbi forrásból 700.000 pengőre számítunk, összesen az is osak 800.000 pengőt tenne ki, 1% mellett meg éppen csak 450.000 pengőt, amely még mindig kevés arra, hogy segítségével meg lehessen teremteni az országos vízellátási alapot, amelyből a vízellátás problémája tűzrendészeti.és —- ami ugyancsak a t. belügyminiszter űr hatáskörébe tartozik, — közegészségügyi szempontból is egészségesebben, célravezetőén megoldható lenné. Mikor az indokolás is feltünteti, hogy más országokban magasabb százalékos hozzájárulást szabott ki a törvényhozás, mikor Pincsien István igen t. képviselőtársam rámutatott arra, hogy Burgenlandban a biztosítótársaságok bevételeik 10%-át kötelesek tűzrendészeti célokra rendelkezésre bocsátani, mikor ecsetelte azt a hatalmas fejlődést, amely ezen intézkedés folytán Burgenland tűzrendészetében beállt, annak a Burgenlandnak tűzrendészetében, amely még ezelőtt 10 esztendővel mihozzánk, Győrbe járt tanulni, Győr oktatta és nevelte őket. akkor tisztában lehetünk azzal, hogy ez a 2%-os hozzájárulás semmikép^ sem lehet elégséges és — azoknak a fontos és feltétlenül elérendő közegészségügyi és tűzrendészeti céloknak az érdekében, amelyek, nem tűrhetnek elodázást és halasztást, — kérem a melven tisztelt belügyminiszter urat, szíveskedjék megfontolás tárgyává tenni, hogy ez az 1—2% felemeltessék 3—6%-ra. (Csoór Lajos: Ötre!) Nem megyek olyan messze, mint Pinezieh t. képviselőtársam,, ennek a százaléknak jelentékeny felemelése azonban a célok elérése érdekében elengedhetetlenül és feltétlenül szükséges. , T. Ház! Mint az előbb már voltam bátor említeni, Győr város régi ;

statútumai mellett óriási munkát fejtett ki előbb az önkéntes tűzoltóság, később pedig a hivatásos tűzoltóság fejlesztése terén is. A törvényiavaslat azt mondja, hogy az országot tűzrendészeti kerüi letekre osztja be és a tűzrendészeti kerületek beosztása a mélyen t. belügyminiszter úr hatáskörébe fog tartozni. Nem haza kívánok beszélni, t. Ház, az a város azonban, ame\v hosszú évszázadokra visszamenőleg, úgyszólván, úttörő volt a tűzrendészet terén, amely önkéntes tűzoltósága ülése 1938 február 18-án kedden. 423 útján továbbfejlesztette a tűz elleni általános védkötelezettséget szervezett egységekben, amely hosszú időn-át tűzrendészetét annyira fejlesztette, hogy Magyarországon, úgyszólván, a legelső helyen áll, igenis feltétlenül igényt tarthat arra, hogy ä tűzrendészeti kerületek megállapításánál a maga rendkívül fejlett tűzoltóságával ilyen székhellyé váljék* A győri tűzoltóságnál már 1912 óta fennáll a tűzoltótiszteket képző tanfolyam tökéletes és páratlan berendezéssel, alkalmas mind á gyakorlati, mind az elméleti legm ágas abh továbbképzésre és. centrális-fekvésénél fogva is ennek a célnak elérésére kiválóan és különösen alkalmas. De Győr fejlett gyáriparánál fogva alkalmas arra is, hogy mind a kiképzendő tiszteké-mind a legénység a kiképzésnél -gyakorlatilag a gyárakban is mindent megismerjenek és megtanuljanak, tehát teljes szakszerűségre tegyenek szert, másrészt pedig, hogy gócpontja legyen a tűzoltóság részére történő ipari kiszolgálásnak is, mert hiszen Győrött a tűzoltáshoz szükséges szereket a -fecskendőtől kezdve, a gyáripar mind termeli. ----'T. Ház! Eredetileg, úgy tudom, az országnak négy tűzrendészeti kerületre való beosztása volt tervbe véve. "Ügy tudom, hogy most az a gondolat merült fel, hogy hét ilyen kerület legyen és ezek a kerületek egyezzenek • a dandárok kerületeivel » T. Ház! Azért, mert, elmondhatom, hogy én is voltam katona, nem tartom magamat stratégának vagy' hadseregvezetőnek, de néha-néha annyira••"- hátrakérültem, mint szegény Zugskommandant is, hogy láttam a háborúban, hogy a hadsereg gyakorlati érvényesülésénél sem volt keresztülvihető, hogy egy és ugyanazon helységben legyen a dandárparancsnokság az összes 'melléje rendelt szervekkel együtt. Ha tehát ezt -a háborúban sem lehetett megvalósítani, méig kevésbbé fontos ez (békében, amikor a hangnak olyan bámulatos gyors továbbvitele folytán távolság úgyszólván már nincs* A tűzrendészetnek a légvédelemmel való szerves kapcsolata folytán belátom, hogy a • dandárparanosnókságokkal való területi egyezés igenis fontos szempont, de nem látom be, hogy a dandár székhelyének és a kerületi tűzrendészeti felügyelőség székhelyének egyezése is olyan fontos volna. Ennek az elsőrangú katonai szempontnak az érvényesülése mellett is megoldható tehát a .kerületi tűzrendészeti felügyelőségek székhelyeinek kijelölése úgy, hogy a legnagyobb múltú, legtöbbet áldozott és minden tekintetben legalkalmasabb város ki ne maradjon. Mátyás király a történelem tanúsága szerint többször megfordult Győrött., 1489-ben megerősítette Győr 'Szabad királyi város szabadié veiét, egyszersmind a tűzkárosult városi polgárságot, — mert 1488-ban nagy tűzvész pusztított Győrben — hat évre mentesítette az adófizetés alól. (Malasits Géza: Elkelne most is hatévi adómentesség! — Dinnyés Lajos: Hol van Mátyás .király? — Derültség. — Zaj. ^Malasits Géza: Díszpolgárrá választanok azt a finánicmmisztert, aki megtenné!) Ez mindenesetre a t. pénzügyminiszter úrnak is okulására szolgálhat, mert most ez után az óriási tűzvész után, amelyet a gazdasági válság előidézett, amikor a házbirtok értékének és jövedelmének, úgy mondhatnám, a fele effektive elégett ebben a gazdasági világválságban, adóelengedés helyett ugyanazt az adót szedi be, mint azelőtt, a teljes érték és teljes jövedelmezőség mellett, már pedig, ha 1489-ben a tűzkárosult városi polgárságnak .adót engedtek el,