Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.
Ülésnapok - 1935-91
" Az országgyűlés képviselőházának 91. tásai ellen a leghathatósabbain védekeznünk kell. A védekezés eszközei és elemei: a hivatásos tűzoltóság beállítása, illetőleg ennek fejlesztése, az egész vonalon hivatásos tűzrendészeti felügyeletnek a felállítása, iái tűzoltóság korszerű felszerelése, a tűzrendészetnek a légvédelmi és gázvédelmi (berendezésekkel való kapcsolatba és összhangzásba bozatala, és végül kellő tűzrendészet! berendezések megteremtése, egyszóval a tűzrendészet kifejlesztése. Az előttünk fekvő törvényjavaslat ezeket m célokat tartja szem előtt és ezeknek a céloknak a megvalósítására törekszik. Kerettörvénnyel állunk szemben. En azokkal a szokásos megállapításokkal szemben, hogy lehetőleg ne kerettörvényeket hozzunk és ne adjunk tág teret a rendeleti intézkedéseknek, ebben' az esetben azt állapítom meg, hogy ez a »kerettörvény« tulajdonképpen már egy kissé túlment a keretek megállapításán és talán hibája az, hogy bizonyos fokig a részletek rendezésiét is szem előtt tartja, En ugyanis egyik-másik ponton jobbnak tartottam volna, ha a kormány szabadabb kezet tart fenn magának, 'mert nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy lég- és gázvédelemről is szó van s a fejlődést ezen a téren szinte napról-napra láthatjuk, ehhez pedig alkalimaizkodnunk kell. Az alkalmazkodás akkor lehetséges, .ha a kormányzat kezét a törvény nem köti meg. Ügy látom, hogy ez a törvényjavaslat, ha törvényerőre emelkedik és ha helyesen fogják végrehajtani, a jelenleg fennálló helyzeten feltétlenül javtíani fog. A magam részéről tehát eleve kijelentem, hogy ezt ai törvényjavaslatot általánosságban elfogadom. E kijelentésem utánis meg kell mondanom azonban hogy az a nézetem, hogy ennek a törvényjavaslatnak tulajdonképpen éppen az a legnagyobb hiánya, hogy ne mondjam, hibája, ami másrészt a belügyminiszter úrral szemben a legnagyobb elismerést és dicséretet jelenti. A belügyminiszter úr ugyanis a mai gazdasági helyzetből indult ki, tekintettel volt e törvényjavaslat elkészítésénél a rendelkezésünkre álló anyagi erőkre és eszközökre és tekintettel volt arra, hogy lehetőleg tartózkodnunk kell attól, hogy az adófizető polgárságot bármily tekintetben felesleges, vagy nem teljesen időszerű további terhekkel megadóztassuk. Erre a szomorú állapotra mindenesetre tekintettel kell lenni. De ha nézem azt a nagy előnyt, amit jelentene az, ha ezt a törvényt majd gyorsabb ütemben tudnók az életbe átültetni, ha nézem azt a sok kárt, amelytől megmenekednénk azáltal, ha minél gyorsabb ütemben építenők kii országszerte a tűzoltóság szervezetét, ha kifejlesztenők a felügyeletet, kiegészítenek, modernizálnék felszerelését, akkor meg kell állapítanom azt, hogy nem ártott volna és nem ártana, ha az^ anyagiak előteremtése, a fedezet létrehozása tekintetében kissé jobban megerőltetnénk magunkat. Hogy miként képzelem a fedezetek előteremtését, arra majd később térek rá, amikor lesz szerencsiem a javaslat 9. §-ával külön foglalkozni. En úgy találom, hogy azokkal az anyagi eszközökkel, amelyeket ez a javaslat szem előtt tart, igen lassú ütemben fogjuk a tűzoltóságot arra a nívóra emelni, amelyen ma már állania kellene, nehezen fogjuk elérni különösen azt a korszerű magas nívót, amelyen a nyugati államok tűzrendészete és tűzoltósága máris áll. Ha a javaslat egyes szakaszait sorrendben veszem, akkor eltérően Payr Hugó igen i* i • '•-• •' i Û : TSE . «Off ülése 1936 február lh-én, pénteken, 415 képviselőtársamtól, én nem azért hibáztatom azt, hogy a törvényjavaslat a vármegyei, a városi tűzoltóparancsnokok és felügyelők kinevezését a főispánra bízza, mintha abban valami politikai intenciót látnék a kormány részéről, (Esztergályos János: Most legalább majd politikát visznek bele a tűzoltótestületbe! Eddig politikamentesen működött a tűzoltóság!) mert nem hiszem el és nem fogadom el, hogya kormány a tűzoltóság útján akarná a maga hatalmát érvényesíteni. (Rupert Rezső: Isten ments ilyet feltételezni!) Ellenben szépséghibát látok ebben azért, mert nekem inkább az fáj, hogy a főispáni kinevezési jog törvénybeiktatásával megint a törvényhatóságok önrendelkezésii jogát sértjük egy ponton. (Rupert Rezső: Nagyon igaz! — Esztergályos János: Es politikát visz be a főispán a tűzoltótestületbe!) Nem akarok részletekbe bocsátkozni és nem akarom, különösebben kifejteni, hogy micsoda nemzeti és országos érdekek fűződnek az autonómiák önredelkezésii jogának épségben való fenntartásához, mert hiszen ezek közismert dolgok. Tudjuk, hogy az autonómiák fejlesztik a közügyek iránti érzéket, az autonómiákban fejlődik ki a közügyekben való áldozatkészség, a közügyek irántii érdeklődés és az autonómiák nevelik közéletünk számára a közéleti embereket. 11a az autonómiákat jogaikban csorbítjuk, akkor igen könnyen odáig fejlődhetik a helyzet, hogy kihal aJ polgárságból a közügyek iránti érzék és érdeklődés, (Úgy van! half elől.) kivesz a közügyek iránti szeretet, odaadás és áldozatkészség és akkor az egyik oldalon egy öntudatát vesztett tömeg fog állani az öntudatos polgárság helyett, s a másik oldalról erre a polgárságra a bürokrácia a maga egész adminisztrációs súlyával nehezedik majd rá. Kis országban nem közömbös ez és inkább van szükség az autonóm életre és ezekre az értékekre, amelyek onnan déri válódnak, mint egy nagy országban. Ezért nem szívesen látom, ha bármi tekintetben is hozzányúlnak az autonóm jogokhoz. (Rupert Rezső: Ügy van! Nagyon helyes! — Úgy van! jobbfelől.) Csak abban az esetben lehet ezt megtenni, ha magasabb nemzeti érdekből kell az autonóm jogokhoz is hozzányúlni. (Csoór Lajos: Itt nincs arra szükség!) Ebben az esetben a főispáni kinevezési jogot a javaslat arra alapítja, hogy azzal lehet jobban biztosítani az egész tűzrendészet! szervezet egységét, szakszerűségét és így lehet jobban kiválasztani a legalkalmasabb embereket a tüzoltófelügyelői és parancsnoki karhoz. (Esztergályos János: Az alkalmasságot majd a Nep.-jelvény adja meg! Aki nem hord jelvényt, az nem alkalmas!) Ezek mindenesetre tiszteletreméltó szempontok és indokok és távol áll tőlem, hogy azért, mert a törvényjavaslat a főispánoknak kinevezési jogot akar biztosítani, a főispánokon keresztül a kormány hatalmi tendenciáinak érvényesítését lássam, de a kifejtettek után mindenesetre nagyon szeretném,' ha a belügyminiszter úr megfontolás tárgyává tehetné ezt a kérdést (Csoór Lajos: Bízza az alispánra!) és ha összeegyeztethetők azok a szempontok, amelyeket^ a javaslat indokolása feltüntet, az autonómiák, a törvényhatóságok önrendelkezési jogával, akkor nagyon szívesen látnám és nagyon kérném, hogy a belügymi|lj5¥3zter úr etekintetben változtassa meg a jaL * Ma. :