Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.
Ülésnapok - 1935-91
414 - Az országgyűlés képviselőházának 91 tot elvégezze. Árvátfalvi t. képviselőtársam nagyon helyesen mutatott rá, hogy nagyon sok a hadirokkant Magyarországon, mert nagyon sok vért áldoztunk egészen haszontalanul; mondom tehát, nagyon sok a hadirokkantunk, akik közül igen sokan nagy nyomorúságban élnek, mert ezzel a hadirokkant törvénnyel is úgy vagyunk, mint a tűzrendészeti szabályokkal, amelyek eddig voltak. A rokkanttörvény előírja, hogy a gyárak és ipartelepek kötelesek a munkáslétszámhoz viszonyítva ennyi és ennyi hadirokkantat beállítani, de nem igen tudom, hogy ellenőrizték volna azt, hogy ez megtörténik-e. Vau hadirokkantunk bőven, s ha ezeket az éjjeliőri állásokat megszervezzük, legalább a nagyobb községekben, ahol módosabb lakosság lakik, elérjük azt, hogy ezeknek egy falat kenyeret tudunk juttatni és elérjük azt is, hogy nem gyerekeket s agyondolgozott cselédeket és munkásokat fognak kiküldeni strázsába, akik az első félórában elalszanak, s ha tűz támad, mire felébrednek, a fél falu leéghet. Ezért állandó őrségről kell gondoskodni. Végül csak még ©gyet. Az 1925 :IV. te. intézkedik, hogy a községi költségvetésbe tűzvédelmi célokra és eszközökre évenkint bizonyos összeg felveendő. Ez nagyon helyes és bölcs intézkedés és ha ezt az intézkedést tíz év óta szigorúan betartották volna, úgy egyes községekben a tűzoltás, a tűzvédelem tekintetében nem volnának olyan szomorú állapotok, mint amilyeneket én és mindazoK, akik ezzel a kérdéssel kicsit is foglalkoztak, tapasztalhattunk Ellenben mi történiki A községi elöljáróság felveszi ezeket az összegeket a költségvetésbe, azonban az ellenőrző vármegyei szervek, sok esetben a minisztérium is törlik ezeket az összegeket a költségvetésből. Tűzoltószereket nem vesznek, a meglevőket pusztulni hagyják, a tömlőkről, a szivattyú olajozásáról, tisztántartásáról nem gondoskodik senki, és nem tréfa, ha azt mondom, hogy nagyon gyakran előfordul apró tűzeseteknél, hogy amikor a szivattyút el akarják vinni, a jegyzőné asszony tiltakozik ellene, mert a tyúk kotlik benne. (Derültség.) Ilyen körülmények között nem szabad csodálkozni, ha tűzesetek alkalmával olyan károk származnak, amelyek sokszor egy fél falunak polgárait teszik tönkre. Arra is felhívom a miniszter úr figyelmét, hogy a jövőben ezeknek a költségeknek törlését vagy más célokra való felhasználását ne engedélyezze, ellenkezőleg azokkal a felügyelőkkel, akik itt a törvénytervezetben megvannak nevezve, szigorúan ellenőriztesse azt, hogy még a legkisebb községben is rendelkezésre álljon valami kis tűzoltókészség és hogy ezt rendben tartsák. Csak összehasonlításképpen mondom, nem azért, mintha fájna, de mégis őszintén meg kell mondanom, nagyon sokszor találtam községeket, amelyekben iííen szép parochiális épületek voltak, volt jegyzői lak, Öt-hatszobás, nagyszerű, modern épület, láttam községeket, amelyek erejükön felül költenek községházára vagy egyéb ilyen épületekre, de tűzoltásra, az emberi vagyonnak megvédésére nem találnak fedezetet, mert ott krajcároskodnak. Sajnálattal kell megmondanom, begy a megyei ellenőrző hatóságok nagyon sok esetben még csak előmozdítják ezeket a dolgokat. Vitrivius és ifjaibb Pliniuis írásaiból olvashatjuk, hogy Alexandria azért pusztult el a tűzvész által, — és vele a világhírű könyvtár — mert a szifonárik, a mai fecskendősök és a vigilansok nem voltak helyükön. Most is igen gyakran előfordul községekben, hogy a szifo. ülése 1936 február lU-én, pénteken. nárik, tehát a tűzfecskendősök nincsenek a helyükön és a vigilansok, akik hivatva volnának a tüzet oltani, szintén nincsenek helyükön és emiatt a falu leég. Nagyjában elmondottam mindazt, amit ennél a törvényjavaslatnál el kívántam mondani. Ez kerettörvény. Leihet, hogy, amennyiben a miniszter úr valóban érvényt tud szerezni elhatározásának, hogy a tűzrendészet mai elhanyagolt állapotát feljavítja, ebből a törvénytervezetből áldás fakad a magyar népre. Ha azonban elhanyagolják és ugyanarra a sorsra juttatják, amely sorsot az. eddigi rendeletek értek, hogy megjelentek és közhírrététettek, a gyakorlatban azonban senki nem ellenőrizte, hogy ezek miként hajtatnak végre, — mondom — ha ezzel a törvényjavaslat-tervezettel is ugyanez történik, akkor a magyar népnek nem sok baszna lesz abból, hogy órákig tárgyaltuk ezt a törvénytervezetet. Nem elég a felügyelőket, járási, megyei főfelügyelőségeket és egyéb tisztségeket megszervezni. Nem elég megállapítani azt, hogy ezeket az urakat ki nevezi ki, (Egy Uang a szélsőbaloldalon: Miért nem választják?) ennél sokkal fontosabb a tűzrendészeti szabályok szigorú végrehajtása, azonfelül a tűzvédelemnek olyan megszervezése, amely legalább emberi számítás szerint lehetetlenné teszi azokat a szörnyű tűzeseteket, amelyeknek a múltban tanúi voltunk. Ezekben voltam bátor a törvénytervezet elleni kritikámat elmondani. Minthogy nem bízom abban, hogy ezt a törvénytervezetet úgy hajtják végre, hogy ebből valóban jó és modern tűzrendészeti törvény legyen és mert a kormány iránt bizalmatlansággal viseltetem, a javaslatot nemi fogadom el. Elnök: Szólásra következik? Vásárhelyi Sándor jegyző: Pinezich István! Pinezich István: T. Képviselőház! Tulajdonképpen azzal kellene kezdenem, hogy válaszoljak Payr Hugó igen t. képviselőtársamnak azokra az abszolúte elfogadhatatlan megállapításaira, amelyekkel efelé az oldal felé fordult, erről az oldalról ugyanis felszólalása után első 1 felszólaló vagyok. Azt mondotta egyebek között, hogy ez az oldal mérlegelés nélkül fogja megszavazni ezt a javaslatot. Ezt a megállapítását a leghatározottabban vissza kell utasítanom. Értem', hogy ha a kormánynak kormányhatalmi tendenciákat tulajdonít, de az ilyen megállapításoknak ilyen törvényjavaslatok tárgyalásánál nincs helye. Nem akarok Payr Hugó igen t. képviselőtársam megállapításaival bővebben foglalkozni, mert ezeket Petrovácz Gyula igen t. képviselőtársam már kellő értékére szállította le, illetőleg nagyon helyesen megállapította, hogy az ilyen természetű törvényt nem szabad pártpolitikai szempontból nézve bírálni. Egyébként Payr Hugó igen t. képviselőtársamnak meglehetősen pártpolitikai beállítású és elfogult beszéde után örömmel (hallgattam - Petrovácz Gyula és Malasits Géza t. képviselőtársaim tárgyilagos beszédeit. E tárgyilagos beszédek jórészével magam is egyetértek » más elgondolásaik legalább is megfontolás tárgyát képezhetik. T. Ház! Ha a törvényjavaslathoz mellékelt kimutatásokat nézem, akkor szinte elkéipedek azokon az óriási károkon, amelyeket a kimutatások feltüntetnek, mint a tűzvész pusztításainak következményeit. Ilyen veszedelmek, ilyen pusztítások megállapítása' után nem lehet kétséges itt a t. Házban, hogy a tűzvész puisztí-