Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.
Ülésnapok - 1935-91
Az országgyűlés képviselőházának 91. i nevezendő egyének megfelelnek-e majd a hozzájuk fűzött várakozásnak, (vitéz Scheftsik György: Azt sohasem lehet tudni!) nem értem tehát, miért ad megbízást tíz esztendőre, amikor a többi felügyelő alkalmazását bármikor visszavonhatja,, s miért ikell éppen a tűzrendészet legfőbb tényezőinek alkalmazási időtartamát tíz, illetve öt esztendőre biztosítani? Ebből Önkéntelenül is arra gondol az ember, hogy igen t. túloldali rezsim ingadozni látja saját pozícióját (Zaj és ellenmondás ok jobb felöl.) és ezért hosszú életbiztosítást akar juttatni híveinek. \(Egy hang jobbfelöl: Nßgy tévedés 1 ! — vitéz Scheftsik György: Szenzációs! Tűzoltóság és életbiztosítás! Tűzbiztosítás és tűzoltóság! — Zaj.) (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el.) Egészen furcsán hat a törvényjavaslatnak az a szakasza, amely arról szól, hogy a kerületi felügyelők vidéken a tűzoltóparancsnokok, mert hiszen azok lesznek egyes helyeken a kerületi felügyelők... (vitéz Scheftsik György: Nem biztos!) Benne van a törvényjavaslatban! Tessék már elolvasni, az Isten szerelméért! (vitéz Scheftsik György: Elolvastam, csakhogy értelmesen olvastam. Es meg is értettem!) Mondom, ezek saját hatóságukat megfellebbezhetik. Nem akarok ezzel a kérdéssel hosszasan foglalkozna!, mert meg vagyok győződve róla, hogy a belügyminiszter úr is rájön arra a lehetetlen helyzetre, mely előáll akkor, ha valamelyik város nem akar vagy nem tud megvenni, mondjuk, egy modernebb fecskendőt, s erre a tűzoltóparancsnok törvényhatóságának vagy polgármesterének intézkedését megfellebbezheti. T. Képviselőház! A biztosítási intézetek tűzbiztosítási járulékáról nagyon nehéz beszélni addig, amíg nem tudjuk, hogy ez mit jelent. Nemcsak nem tudjuk és nem látjuk azt, hogy a kormány milyen összeget akar egy vagy két százalékban behajtani, (vitéz Scheftsik György: Amennyire szükség lesz! A szükséglet szabja meg!) hanem azt se tudjuk és a törvényjavaslat ebben a tekintetben nem intézkedik, hogy a biztosító intézeteknek ez az adója mire fordítandó, (vitéz Scheftsik György: Tűzbiztosításra!) Nincs benne a törvényjavaslatban, (vitéz Scheftsik György: Nincs?) Nincs! Adok egy példányt, olvassa el a t. képviselő úr. Nem tudjuk, hogy ez céladó lesz-e, nem tudjuk, vájjon lehet-e ezt az összeget másra fordítani. Nincsen megállapítva, hogy ebből az összegből mennyi mehet dologi kiadásokra, mennyi személyi [kiadásokra? (vitéz Scheftsik György: Azt előre rendszerint nem is szokták meghatározni!) szóval maga a törvény csak felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy kéthárom-négy vagy ötszázezer pengő, évenként befolyó külön összeggel tetszése szerint diszponáljon és rendelkezzék. (Egy hang a jobboldalon: Görögtűz-beszéd ez!) T. Képviselőház! Ez a törvényjavaslat bizonyítéka annak, hogy a 1 kormány csak arra törekszik, hogy saját hatalmi pozícióját és érdekszféráját szélesebbé, nagyobbá tegye és bitosítsa. Ennek természetszerű következménye az, amit a közelmúltban láttunk. (Zaj.) Az elmúlt három esztendő alatt láttuk, hogy az emberek gerincét megtörték, (Felkiáltások a jobboldalon: Hol?) hogy anindekit letérdepelitetilése 1936 február lh-ên, pénteken. 407 tek... (vitéz Scheftsik György: Példa rá a Gaal Olivér-eset!) T. képviselőtársam, lesz módunk majd egy másik esetről is beszélni, (vitéz Scheftsik György: Hol van a gerincbetörés?) r Látjuk, hogy a kormány minden intézkedésével arra törekszik, hogy a társadalomnak nagyobb és nagyobb rétegét magától függővé tegye (vitéz Scheftsik György: Ugyan!) és miután 'meggyőződésem, hogy ez a tendencia és ez a itörekvés az országra nézve káros, sőt katasztrofális ... (Derültség és felkiáltások a jobboldalon: Óriási!) T. belügyminiszter úr, gúnyosan méltóztatik mosolyogni, (vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: Katasztrofális!) akkor, amikor én annak a véleményemnek adok kifejezést... (vitéz Scheftsik György: Ilyen felszólalásnál < mit csináljon az ember?) Ez az a tendencia, hogy a kormány minél nagyobb társadalmi réteget akar tőle függő helyzetbe hozni. Ez a kormányzati rendszer a magyar társadalmat szisztematikusan megrothasztja, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) pedig egy elesett, gyenge, másoktól függő és mindig felfelé, a hataiom fellé tekintő társadalom kritikus időkben nem fogja tudni megállani ia helyét. {Ügy van! a szélsőbaloldalonJ Es méltóztassék elhinni nekem, hogy ha önök nemzeti öncélúságróll szónokolnak és nemzeti Öncélúságot hirdetnek, de ebiből igen gyakran elmarad a »nemzeti« és csak az »öncélúság« marad meg, akkor, ti. képviselőtársaim, ezt a társadalmat félteni kell attól, hogy kritikus esetben nem fogja felismerni a nemzeti érdekeket. Ezért félek én az ilyen kormányzati rendszertől, és mert ez a törvényjavaslat egyik lépcsőfoka annak a nyílt törekvésnek, amelyet a t. túloldal támogatásával iái kormány ihárom esztendő óta folytat, a javaslatot nem szavazom meg. Elnök: Szólásra következik: vitéz Kenyeres János jegyző: Petrovácz Gyula. Petrovácz Gyula: T. Képviselőházi Az ellenzéki oldalról a javaslat mellett iratkoztam fel, egyrészt tárgyi okokból, mert ebben a javaslatban^ gondos átolvasás után, néhány apró megjegyzéstől eltekintve, nem találok olyan tárgyi okot, amely a javaslat ellenzésére késztetne. {Taps a jobboldalon. — vitéz Scheftsik György: Na kérem, ez tárgyilagos dolog! — Payr Hugó: Akkor ne menjen ki, hanem hallgassa meg!) Ebben a javaslatban én a magam részéről semmi néven nevezendő politikát nem találtaim ez teljesen apolitikus javaslat. (Ügy van! a jobboldalon.) és igazán csodálkozom, hogy előttem szólott t. képviselőtársam ezt tisztán politikai szempontból bírálta (Egy hang a jobboldalon. Mi egyáltalában nem csodálkozunk!) egész beszéde a kormány iránti bizalmatlanság kifejezése volt, más szavakkal elmondva. Azt hiszem, hogy a törvényhozás tárgyilagossága megkívánja, hogy politikai javaslatokat igenis politikai szemszögből bíráljunk meg (Ügy van! a jobboldalon.i, de tárgyi és szakj avaslatok a-t »semmi esetre sem szabad politikai szemüvegen át bírálni (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl.), mert ez, torzképet ad és ezt a torzképet nem szabad odáig fejlesztenünk, hogy úgy tüntesse fel a helyzetet, mintha ebben a parlamentben a megértésnek, az egymás megértésének szelleme sohasem érvényesülhetne. (Éljenzés és taps a jobboldalon.) De a javaslat mellett iratkoztam fel egy személyi szempontból is, mert a belügyminiszter úr a javaslat bizottsági tárgyalása során
