Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.
Ülésnapok - 1935-91
398 4-z országgyűlés képviselőházának 91 pel község 25.000 lakossal, Pestszentlőrinc község 34.000 lakossal, Szarvas község 25.000, Törökszentmiklós 30.000 lakossal, ugyanakkor pedig a városok között Komárom, Kőszeg, Magyaróvár, Szentendre 10.000 lakos alatt. Tehát az egyik oldalon a megyei városokban létesítünk hivatásos tűzoltóságot, — amit nagyon helyesnek tartok — és ez ki fog terjedni a 10.000 lakosúnál kisebb városokra is, a másik oldalon pedig a 20—30.000 lakosú községekben a javaslat nem teremt hivatásos tűzoltóságot. Már pedig szerintem a hivatásos tűzoltóság az ideális megoldás» mert az biztosíthatja legjobban a vagyon és az érték védelmét. Ha nagyobb értékekről van szó, akkor nagyobb biztosítékot nyújtó rendszert kell^ alkalmaznunk, tehát nem aszerint kell elhatárolást csinálnunk, hogy kisközség, nagyközség legyen az egyik oldalon, a másik oldalon pedig a megyei és a törvényhatósági város, hanem aszerint, hogy milyen gazdasági értékek megvédéséről van szó. Ha erre most azt fogja mondani a belügyminiszter úr, hogy az első szakasz jogán elrendeli azt, hogy — mondjuk például — a 34.000 lakosú Pestszentlőrinc községben is hivatásos tűzoltóság legyen, akkor mindjárt visszatérek arra, amit először mondtam, hogy igenis nagy alkotmányjogi, általában nagy közjogi sérelem az, hogy rendelettel kötelezni lehessen egy községet arra, hogy hivatásos tűzoltóságot állítson fel és ilyen költségeket hárítsanak rá a nélkül, hogy erre törvényes rendelkezés volna. Az 1. § tehát gyakorlati szempontból sem felel meg annak, hogy a kisközségek és nagyközségek a belügyminiszter korlátlan fennhatósága alatt álljanak, a megyei városokra és a többi városra pedig hivatásos tűzoltóságot rójon rá a törvény. Utóvégre is 60 olyan nagyközségünk van, amelynek lakossága 10.000 főnél nagyobb s amely majdnem egyenrangú a városokkal. Itt tehát az elbírálást abból a szempontból kellene megcsinálnunk, hogy milyen gazdasági értékeket védenek a tűzoltók egyes helyeken. T. Ház! A törvényjavaslat 2. §-a szerint a belügyminiszter úr a törvényhatósági jogú, úgyszintén a megyei városokat, valamint a nagy- és kisközségeket, tűzoltói .szervezetük és berendezésük kiegészítésére kötelezheti. Elismerem, hogy az államhatalomnak, illetőleg a belügyminiszter úrnak felügyeleti jogánál fogva jogában áll meggyőződni arról, hogy az egyes községekben a tűzoltóberendezések megfelelnek-e a korszerűségnek és a szükségleteknek, de e jog mellett gondoskodjék a belügyminiszter úr arról is, hogy miből fedezzék a községek az így felmerült költségeket. Mert jogot adni a belügyminiszternek, hogy az egyes községekre és az önkormányzatokra ráróhat bizonyos kötelezettségeket, de ugyanakkor nem gondoskodni arról, hogy miből tegyenek ezek eleget ennek a kötelezettségnek, ez szerintem nem megoldás, hanem egyoldalú jog. Eddig is úgy volt, hogy a községek fejleszteni akarták tűzoltói berendezéseiket és hogy beruházásokat akartak eszközölni. Láttam költségvetéseket, amelyekben 1000 és 2000 pengő volt felvéve ilyen célokra a községek költségvetési előirányzatában s amikor ezek a költségvetési előirányzatok felkerültek a miniszterközi bizottsághoz, a kék ceruza működött, jobbról és balról is kihúzták ezeket a tételeket s nem engedélyeztek semmit erre a célra. Tehát nem a közületek makacsságán múlik, hogy a tűzrenülése 1936 február lb-én, pénteken. dészet nincs kellő módon kifejlesztve, hanem azon, hogy nem volt eddig sem fedezet rá s a törvényjavaslat most sem mondja meg, hogy miből teremtsenek fedezetet ezekre a költségekre az egyes községek. A törvényjavaslat 5. §-a a felügyelet kérdését szabályozza. A kerületi felügyeleti kérdést elvi szempontból már ismertettem. Itt is meg szeretném világítani gyakorlati szempontból ezt a kérdést. Örömmel hallottam, hogy hét kerületet akarnak felállítani. Átlagosan számítva, 500 község esik egy kerületi felügyelő hatáskörébe. Kérdem, mit fog csinálni ez a kerületi felügyelő? Nem látok rendelkezést a törvényjavaslatban arra vonatkozólag, hogy mi lesz ennek a hatásköre? Ellenőrzi az alantas tűzrendészeti hatóságot? Hát lehet hatályos felügyeletet gyakorolni 500 község felett? (vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: Lehet!) Hiszen három esztendő is beletelik, t. miniszter úr, amíg meglátogathat egyegy községet csak egyetlenegyszer. Szerintem ez teljesen felesleges, mert ugyanezt a felügyeletet elvégezheti a vármegyében a vármegyei felügyelő, aki közvetlen kapcsolatban van az országos felügyelővel és attól kap irányítást. Nagyon helyeslem a központi országos irányítást a miniszter úr részéről, legyen egy országos felügyelő is, mint szaktanácsadó, de teljesen felesleges intézménynek tartom a kerületi tűzrendészeti felügyelőket, mert amúgy sem tudják ellátni a feladatukat, ha csak nem fizetett hivatali állásuk kreálásáról van szó. Mert nem tudom megállapítani a javaslatból azt sem, hogy költségátalányos, tiszteletdíjas megbízatás lesz-e ez» vagy pedig hivatali állás? Ha költségátalányos, tiszteletdíjas megbízatásról lesz szó, akkor kár azért a 300 vagy 500 pengőért, mert az a kerületi felügyelő nem sokat lendít a tűzoltóság ügyén, ha pedig állás lesz, hivatal lesz, akkor Isten őrizzen meg tőle, mert már amúgy is annyi hivatalunk van és annyi adminisztrativ teendőnk van, hogy felesleges ezeket még tovább szaporítani. Hiszen mindig a közigazgatás egyszerűsítéséről beszélünk s most még egy állást kreáljunk? Nem tudom kiolvasni a javaslatból, hogy ez hivatali állás lesz-e vagy nem, de ha igen, akkor mit fog csinálni? (Malasits Géza! Táborszernagyi uniformisban lesz!) Arra talán elég lesz az a jövedelem, amely ebből a biztosítási hozzájárulásból telik, hogy uniformist kapjanak, de hogy hatályosabb közigazgatási ellenőrzést csináljanak, azt nem látom biztosítva, mert ez olyan nagy költséggel járna, hogy a mai viszonyok között ezt nem merném vállalni. Most jövök egy másik pontra, a biztosítással foglalkozó vállalatok hozzájárulására. A javaslat indokolása azt mondja, hogy a többi országokban magasabb a díj, 2—3—5, sőt 10%-os hozzájárulás van elrendelve a biztosító intézetek részéről, ez a javaslat pedig 1, illetőleg maximum 2%-ot állapít meg. A biztosító vállalatok múlt évi tűzkárbiztosítási bevétele nettó 15 millió pengő volt, az összes bevétele 22 millió pengő, ennek 1%-a tehát körülbelül 200.000, 2%-a pedig 400.000 pengőt jelentene. Ez a 400.000 pengő olyan csekély összeg, amely tényleg elegendő lehet annak adminisztrálására, hogy az országos és a kerületi felügyelők, általában a felügyelet, a közigazgatás bizonyos költségátalányt kapjon, de a legfontosabb célra, amivel most is bajunk van, hogy t. i. nincsenek tűzoltófelszereléseink, ebből nem