Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-91

Az országgyűlés képviselőházának 91. ülése 1936. évi február hó 14-én, pénteken, Kornis Gyula és vitéz Bobory György elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A belügyminiszter benyújtotta a hatósági orvosi szolgálatról és a közegészségügyi törvények egyéb rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslatot. — A rendőr- és csendőrlegénységi betegsegélyezési alapról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — A tűzrendészetről azóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : vitéz Hadnagy Domokos előadó, Csoór Lajos, vitéz Árvátfalvi Nagy István, Payr Hugó, Petrovácz Gyula, Malasits Géza, Pinezich István. ~ A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen volt: vitéz Kozma Miklós. (Az ülés kezdődik í óra í perckor.) (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom! A mai ülés jegyzökönyvének vezetésére Vásárhelyi Sándor, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Huszár Mihály, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig vitéz Kenyeres János jegyző urat kérem fel. A .belügyminiszter úr kíván szólni. vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: T. Ház! Van szerencsém a hatósági orvosi szolgálatról és a közegészségügyi törvények egyéb rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslatot benyújtani. Kérem a t. képviselőházat, méltóztassék a törvényjavaslatot kinyomatni» szétosztatni s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a képviselőház közigazgatási, pénzügyi és társadalompolitikai bizottságához utasítani. Egyben kérem, hogy a bizottsági tárgyalásra a sürgősséget kimondani szíveskedjenek. Elnök: A benyújtott törvényjavaslatot a Ház kinyomatja, szétosztatja s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadja a belügyminiszter úr által jelzett bizottságoknak. Miután a belügyminiszter úr a törvényjavaslat bizottsági tárgyalására nézve a sürgősség kimondását kérte, kérdem, méltóztatik-e a sürgősség kimondásához hozzájárulni? (Igen!) A Ház a sürgős tárgyaláshoz hozzájárult. Napirend szerint következik a rendőrlegénységi és csendőrlegénységi betegsegélyezési alap létesítéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. vitéz Kenyeres János jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Méltóztatik-e az imént felolKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ V. vásott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadta és azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik a tűzrendészet fejlesztéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Vitéz Hadnagy Domokos előadó urat illeti a szó. vitéz Hadnagy Domokos előadó: T. Képviselőház! Van szerencsém a tűzrendészet fejlődéséről szóló törvényjavaslat lényegét a következőkben ismertetni. Ez a törvényjavaslat az előbbi intézkedések hiányait pótolja, amennyiben a tűzrendészet vezetéséről és szervezéséről eddig törvényes, vagy legalábbis törvényadta intézkedések nem állottak rendelkezésünkre. Ezt a kédést intézményesen először az 53.888/1888. B. M. rendelet szabályozta, amely a községeket kötelezte a legszükségesebb tűzoltóberendezések beszerzésére és a tűzoltóság felállítását elrendelte. Egyben a tűzrendészet terén mutatkozó nagy hibák, hézagok.^ hiányosságok kiküszöbölésére a közigazgatási hatóságok közreműködését kapcsolta be. E rendeleti úton való intézkedés azonban nem hozta meg a kívánt sikert és sokévi próbálkozás, vajúdás után végre az Országos Tűzoltó Szövetség döntő lépésre szánta el magát és pályázatot hirdetett egy tűzrendészeti törvénytervezet szövegére. A pályanyertes munkát további tárgyalások alapjául a belügyminiszterhez terjesztette fel. Ez a lépés sem járt kellő sikerrel, sőt még az ököritói szörnyű tűzkatasztrófa után sem történt semmi, minden maradt a régiben. Ököritóban ugyanis 1910-ben egy nádfedeles csűrben 337 magyar szenvedett borzalmas tűzhalált. A rettenetes tragédia ugyan megrázta pillanatnyilag a lelkeket, megszólaltatta a közvéleményt, megdöbbentette az illetékeseket és felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar tűzrendészetnek vannak igen sürgős megoldandó problémái és feladatai, de azután jött a világháború, amely alatt és az azt követő évek folyamán nem volt az idő alkalmas arra, hogy 58