Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-87

306 Az országgyűlés képviselőházának 8 gyei közgyűlésen vitéz dr. Tóth Béla, a vár­megyei tisztifőorvos megdöbbentő adatokaí tárt elő a gyermekhalandóságról. Elmondotta a tisztifőorvos, hogy az elmúlt esztendőben a vármegye területén 3000 születés történt, de az újszülöttek közül 500 még ugyanebben az év­ben meghalt. A tuberkulózis 200 gyermek életét oltotta ki a múlt évben. A hitbizományok .megszüntetésével kapcso­latban a körülöttünk levő államok áttértek egy olyan termelési politikára, amelyet nekünk feltétlenül szem előtt kell tartanunk és amely­nek segítségével biztosítanunk kell ezeknek a nyomorgó magyaroknak a megélhetését is. Amikor Ausztriában meg tudták csinálni azt, hogy ezer méter magasságban búzát termelnek, (Csoór Lajos: A csehektől vettek ötezer má­zsát!) amikor a Balkánon erőteljes gyümölcs ­termelési akció folyik; amikor Olaszországban megnyerték a búzacsatát; amikor minden cser­jét kiirtanak és eperfát ültetnek a helyébe se­lyemtenyésztés céljából; amikor Amerikában új százezer holdakat szántanak fel és termel nek ottan búzát: akkor nálunk Magyarorszá­gon sem maradhatunk tétlenül és rá kell tér­nünk olyan termelési politikára, olyan gazda­sági politikára, amely biztosítja elsősorban terményeink elhelyezését, azután 'biztosítja má­sodsorban a műnk anélkül levő, 800.000-et is meghaladó földmunkásnak munkábaállítását, a fogyasztásba való bekapcsolását és a gazda­sági életnek új és helyes irányba való terelé­sét. A termelési politika szempontjából a nagy­birtok mellett szól különösen az az érv, — ezt állítják — hogy a nagybirtok többet termel, mint a kisbirtok. Mindenesetre többet termel a nagybirtok, amely megfelelő tőkével rendel­kezik, amely megfelelő tőkével a kezében a mezőgazdasági céloknak megfelelő termelésre tud áttérni, tehát ennek folytán több embert tud eltartani, mintagazdaságokat képes létesí­teni^ vetőmagnemesítő akciót indít és ezzel az ország kisgazdatársadalmát ellátja, az állat­tenyésztéssel kapcsolatban pedig tenyészálla­tokról gondoskodik és a kisgazdatársadalmat ezekkel ellátja. A hitbizományi birtokok mezőgazdasági m ívelés alatt álló területe kötöttségének teljes mértékben, illetőleg olyan mértékben való fenn­tartása, mint azt a törvényjavaslat kon­templálja, nem helyes. Hogy az erdősítéssel kapcsolatban a hitbizományi birtokokat meg lehet hagyni, ez elfogadható álláspont, hiszen köztudomásúak azok az Összegek, amelyeket az ország ma különféle faneműekért a bennün­ket környező államoknak kifizet. Már régen kellett volna a kormányoknak gondoskodni arról, hogy a kihasználatlan és meg nem mí­velt földeken már évtizedekkel ezelőtt erdőket telepítsenek, hogy ne kellett volna ezeket a súlyos százezer és százezer pengőket a leg­utóbbi években a bennünket környező álla­moknak kifizetni. Mindamellett, hogy a nagybirtoknak bizo­nyos tekintetben megvannak a maga előnyei, nem lehet megjegyzés nélkül elhaladni a kis­birtoknak különösen szociálpolitikai szempont­ból való jelentősége mellett. A kisbirtok mellett sokan hozták fel azt az érvet, hogy a kisbirtok az a birtokkategória, amely sokkal intenzívebben megmívelhető és sokkal többet termel, mint a nagybirtok, Él­. ülése 1936 február 7-én, pénteken. sősorban is intenzívebben mívelhető meg és több embert foglalkoztat. Köztudomású, hogy egy-két holdas kertgazdálkodásnál is a tulaj­donos, intenzíven foglalkozva gadaságával, állandóan tud a nagyközönség részére termé­nyeket szállítani. Különösen az szól a kisbirtok mellett, — a kisbirtok jövedelmezősége mellett — hogy ma, amikor mezőgazdasági válságban szenvedünk, százával és ezrével jönnek be hoz­zánk bulgárok, akik intenzív kertgazdálkodás­sal foglalkoznak és itt eredményes kertgazdál­kodást folytatnak és nemcsak megélnek ebből a kertgazdálkodásból, hanem még nagy jöve­delmekre is tesznek szert és néhány év múlva meggazdagodva mennek vissza hazájukba. Fontos tehát megbecsülni azt az egyéni munkát és szeretetet, amellyel a kisbirtokos a saját földjét kezeli és iránta viseltetik. Ha ezeket a kisbirtokosokat annakidején, amikor a telepítéssel kapcsolatban földhöz fogjuk jut­tatni, nem olyan módon fogjuk földhöz jut­tatni, amint az az 1920-as években történt, hogy odaadták neki a földet, azonban instruk­cióra nem adtak semmiféle tőkét, ellenben már a következő évben törleszteni kellett a föld árát és adót is fizetni, hanem igenis nagy szeretettel és megértéssel olymódon fogjuk ezeket a telepítéseket eszközölni, hogy az első két-három esztendőben ne kelljen nekik tör­leszteniök és adót fizetniök, hanem alkalmat adunk nekik, ezeknek a kisembereknek arra, hogy ezekben a kisbirtokokban először meg­erősödjenek, s csak ha ez megtörtént, akkor követelje tőlük az állam^ azt, hogy földbirto­kuk ellenértékét törlesszék és adófizetési kö­telezettségeiknek tegyenek eleget, akkor a te­lepítés sikerülni fog. Az 1920. évi rossz földbirtokreformmal kap­csolatban elsősorban a megváltást szenvedet­tek panaszkodnak, mert nem kapták meg föld­jük ellenértékét, panaszkodnak továbbá a föld­höz juttatottak is. Erről a földbirtokreformról tehát meg leihet állapítani azt, hogy egyálta­lán nem sikerült. Sikertelennek mondható pedig abból a szempontból, (Cseh-Szombathy László: Sok nyomorúságnak lett a. forrása!) hogy ma is 12 meg 15 év múlva sokan vannak, akik r nem tudnak eleget tenni fizetési kötele­zettségeiknek azért, mert annakidején a földek árát olyan horribilis magasan állapították meg, hogy az a földbirtokok mai árához ké­pest, annak némelykor a többszöröse. Ha a hitbizományok elhelyezkedését vizs­gáljuk, megállapíthatjuk a statisztika alapján a következőket: a hitbizományok aránya az Alföldön 2'1%-át teszi ki az egész földbirtok­állománynak az északi megyékben az arány már 2'8%, míg Dunántúlon majdnem 10%-ra ugrik. Ez az országrész tehát a hitbizományok klasszikus hazája. Az egyes vármegyék között Sopron vezet, mert földbirtokának majdnem egy ötödrésze, 19 '1% -a hitbizomány, tehát a 337.000 katasztrális holdból 63.000 hold van kö­töttség alatt az 1867. évi IX. te. alapján. A legnagyobb kiterjedés tekintetében Somogy megyéé a pálma, mert ott az 1,100.000 hold te­rületből 12"5% a hitbizomány, vagyis 143.251 katasztrális hold. Hogy mégis Dunántúlon áll legjobban a mezőgazdasági kultúra, annak többrendbeli oka van. Legelsősorban a szerencsés fekvésben ke­resendő annak az oka, hogy a hitbizományok Dunántúlon virágzanak legjobban, azonkívül a hő- és csapadék jobb eloszlása is hozzájárul a

Next

/
Thumbnails
Contents