Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-87

306 Az országgyűlés képviselőházának 8 gyei közgyűlésen vitéz dr. Tóth Béla, a vármegyei tisztifőorvos megdöbbentő adatokaí tárt elő a gyermekhalandóságról. Elmondotta a tisztifőorvos, hogy az elmúlt esztendőben a vármegye területén 3000 születés történt, de az újszülöttek közül 500 még ugyanebben az évben meghalt. A tuberkulózis 200 gyermek életét oltotta ki a múlt évben. A hitbizományok .megszüntetésével kapcsolatban a körülöttünk levő államok áttértek egy olyan termelési politikára, amelyet nekünk feltétlenül szem előtt kell tartanunk és amelynek segítségével biztosítanunk kell ezeknek a nyomorgó magyaroknak a megélhetését is. Amikor Ausztriában meg tudták csinálni azt, hogy ezer méter magasságban búzát termelnek, (Csoór Lajos: A csehektől vettek ötezer mázsát!) amikor a Balkánon erőteljes gyümölcs termelési akció folyik; amikor Olaszországban megnyerték a búzacsatát; amikor minden cserjét kiirtanak és eperfát ültetnek a helyébe selyemtenyésztés céljából; amikor Amerikában új százezer holdakat szántanak fel és termel nek ottan búzát: akkor nálunk Magyarországon sem maradhatunk tétlenül és rá kell térnünk olyan termelési politikára, olyan gazdasági politikára, amely biztosítja elsősorban terményeink elhelyezését, azután 'biztosítja másodsorban a műnk anélkül levő, 800.000-et is meghaladó földmunkásnak munkábaállítását, a fogyasztásba való bekapcsolását és a gazdasági életnek új és helyes irányba való terelését. A termelési politika szempontjából a nagybirtok mellett szól különösen az az érv, — ezt állítják — hogy a nagybirtok többet termel, mint a kisbirtok. Mindenesetre többet termel a nagybirtok, amely megfelelő tőkével rendelkezik, amely megfelelő tőkével a kezében a mezőgazdasági céloknak megfelelő termelésre tud áttérni, tehát ennek folytán több embert tud eltartani, mintagazdaságokat képes létesíteni^ vetőmagnemesítő akciót indít és ezzel az ország kisgazdatársadalmát ellátja, az állattenyésztéssel kapcsolatban pedig tenyészállatokról gondoskodik és a kisgazdatársadalmat ezekkel ellátja. A hitbizományi birtokok mezőgazdasági m ívelés alatt álló területe kötöttségének teljes mértékben, illetőleg olyan mértékben való fenntartása, mint azt a törvényjavaslat kontemplálja, nem helyes. Hogy az erdősítéssel kapcsolatban a hitbizományi birtokokat meg lehet hagyni, ez elfogadható álláspont, hiszen köztudomásúak azok az Összegek, amelyeket az ország ma különféle faneműekért a bennünket környező államoknak kifizet. Már régen kellett volna a kormányoknak gondoskodni arról, hogy a kihasználatlan és meg nem mívelt földeken már évtizedekkel ezelőtt erdőket telepítsenek, hogy ne kellett volna ezeket a súlyos százezer és százezer pengőket a legutóbbi években a bennünket környező államoknak kifizetni. Mindamellett, hogy a nagybirtoknak bizonyos tekintetben megvannak a maga előnyei, nem lehet megjegyzés nélkül elhaladni a kisbirtoknak különösen szociálpolitikai szempontból való jelentősége mellett. A kisbirtok mellett sokan hozták fel azt az érvet, hogy a kisbirtok az a birtokkategória, amely sokkal intenzívebben megmívelhető és sokkal többet termel, mint a nagybirtok, Él. ülése 1936 február 7-én, pénteken. sősorban is intenzívebben mívelhető meg és több embert foglalkoztat. Köztudomású, hogy egy-két holdas kertgazdálkodásnál is a tulajdonos, intenzíven foglalkozva gadaságával, állandóan tud a nagyközönség részére terményeket szállítani. Különösen az szól a kisbirtok mellett, — a kisbirtok jövedelmezősége mellett — hogy ma, amikor mezőgazdasági válságban szenvedünk, százával és ezrével jönnek be hozzánk bulgárok, akik intenzív kertgazdálkodással foglalkoznak és itt eredményes kertgazdálkodást folytatnak és nemcsak megélnek ebből a kertgazdálkodásból, hanem még nagy jövedelmekre is tesznek szert és néhány év múlva meggazdagodva mennek vissza hazájukba. Fontos tehát megbecsülni azt az egyéni munkát és szeretetet, amellyel a kisbirtokos a saját földjét kezeli és iránta viseltetik. Ha ezeket a kisbirtokosokat annakidején, amikor a telepítéssel kapcsolatban földhöz fogjuk juttatni, nem olyan módon fogjuk földhöz juttatni, amint az az 1920-as években történt, hogy odaadták neki a földet, azonban instrukcióra nem adtak semmiféle tőkét, ellenben már a következő évben törleszteni kellett a föld árát és adót is fizetni, hanem igenis nagy szeretettel és megértéssel olymódon fogjuk ezeket a telepítéseket eszközölni, hogy az első két-három esztendőben ne kelljen nekik törleszteniök és adót fizetniök, hanem alkalmat adunk nekik, ezeknek a kisembereknek arra, hogy ezekben a kisbirtokokban először megerősödjenek, s csak ha ez megtörtént, akkor követelje tőlük az állam^ azt, hogy földbirtokuk ellenértékét törlesszék és adófizetési kötelezettségeiknek tegyenek eleget, akkor a telepítés sikerülni fog. Az 1920. évi rossz földbirtokreformmal kapcsolatban elsősorban a megváltást szenvedettek panaszkodnak, mert nem kapták meg földjük ellenértékét, panaszkodnak továbbá a földhöz juttatottak is. Erről a földbirtokreformról tehát meg leihet állapítani azt, hogy egyáltalán nem sikerült. Sikertelennek mondható pedig abból a szempontból, (Cseh-Szombathy László: Sok nyomorúságnak lett a. forrása!) hogy ma is 12 meg 15 év múlva sokan vannak, akik r nem tudnak eleget tenni fizetési kötelezettségeiknek azért, mert annakidején a földek árát olyan horribilis magasan állapították meg, hogy az a földbirtokok mai árához képest, annak némelykor a többszöröse. Ha a hitbizományok elhelyezkedését vizsgáljuk, megállapíthatjuk a statisztika alapján a következőket: a hitbizományok aránya az Alföldön 2'1%-át teszi ki az egész földbirtokállománynak az északi megyékben az arány már 2'8%, míg Dunántúlon majdnem 10%-ra ugrik. Ez az országrész tehát a hitbizományok klasszikus hazája. Az egyes vármegyék között Sopron vezet, mert földbirtokának majdnem egy ötödrésze, 19 '1% -a hitbizomány, tehát a 337.000 katasztrális holdból 63.000 hold van kötöttség alatt az 1867. évi IX. te. alapján. A legnagyobb kiterjedés tekintetében Somogy megyéé a pálma, mert ott az 1,100.000 hold területből 12"5% a hitbizomány, vagyis 143.251 katasztrális hold. Hogy mégis Dunántúlon áll legjobban a mezőgazdasági kultúra, annak többrendbeli oka van. Legelsősorban a szerencsés fekvésben keresendő annak az oka, hogy a hitbizományok Dunántúlon virágzanak legjobban, azonkívül a hő- és csapadék jobb eloszlása is hozzájárul a