Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.
Ülésnapok - 1935-87
Az országgyűlés képviselőházának 87. ülése 1986 február 7-én, pénteken. 307 hitbizományoknak a dunántúli vidékeken való .jobb prosperitásához. Bővelkedik erdőkben is. Azonkívül a nyugati civilizációhoz is legközelebb állott a Dunántúl, ennélfogva ez is oka annak nagyrészt, hogy a hitbizományok ott tudtak legjobban kialakulni. Nagyon sajnálatos, hogy a hitbizományok mellett az egyke is a Dunántúlon terjedt el a legjobban, nagyon elfogult megállapítás volna azonban az, ha valaki arra a következtetésre jutna, hogy az egyke azért terjedt el a Dunántúlon, mert ott a nagybirtok van elterjedve. Ennek ugyanis más társadalmi okai is vannak, hiszen tapasztaljuk, hogy azokon a vidékeken is elterjedt az egyke, ahol kis- és középbirtokok vannak. Mindenesetre a hitbizományi kisbirtok intézménye, amelyet ez a törvényjavaslat kontemplál, törvényesíteni fogja az egykével kapcsolatban a Dunántúlon fellépett törvénytelen állapotot és a jövőben, ha lesznek olyan kisbirtokosok, akik tényleg meg fogják valósítani ezt az intézményt, ezek már mintegy törvényes alapon fognak hozzájárulni annak a magyar néppusztításnak fenntartásához, amely ellen az államhatalomnak minden eszközzel, a legnagyobb eréllyel küzdenie kellene. A hitbizománnyal kapcsolatban az előttem felszólalt képviselőtársaim nem hozták fel azt az egyébként elterjedt érvet, amely szerint a hitbizományt nem lehet megszüntetni, mert azt á király adta. Ezzel kapcsolatosan mindenesetre fel lehet tenni azt a kérdést is, amelyet fél szoktak tenni akkor, amikor valaminek tulajdonjoga vitás, hogy amikor a király várat adott, honnan szerezte a várat. Egyszerű a válasz: onnan szerezte a várat, ahol volt. Tény az, hogy a magyar föld a magyar népnek nemzeti szerzeménye és ha a király a föld tekintetében hitbizományokat létesített, nem tett mást, mint azt, hogy a nemzet által szerzett földet törvényes úton, a hitbizományi törvény útján juttatta tulajdonosainak. A nemzetnek tehát, amely azt a földet szerezte, jogában áll azt saját szolgálatára vissza is venni és a hitbizományt megszüntetni. A múlt év tavaszán, amikor az országgyűlés kapui megnyíltak, mindenki azt hitte, hogy meg fog indulni az a törvényhozói munka, amely a magyar nép széles rétegeinek szociális felemelkedésével és gazdasági előrehaladásával egy új Magyarországnak alapjait fogja lerakni. Sajnos, ezek a várakozások, amelyeket nemcsak az ellenzéki képviselőjelöltek tápláltak, hanem maga a miniszterelnök úr is megerősített az ország különböző városaiban ; tartott programbeszédeiben, nem váltak valóra. Az előttünk tárgyalás alatt levő törvényjavaslat nem valósítja meg azokat a reformgondolatokat, amelyeket a nemzeti munkatervben a miniszterelnök hirdetett és ezért, minthogy földbirtokpolitikai és társadalompolitikai szempontból nem valósítja meg azokat a reményeket, amelyeket a magyar nép ehhez a törvényjavaslathoz mint a földbirtokpolitikai reform egyik alapjához fűzött, a törvényjavaslatot nem fogadom el. (Helyeslés bal felől.) Elnök: Kíván még valaki a törvényjavaslathoz hozzászólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Kíván az előadó úr szólni? Lányi Márton előadó: Nem! Elnök; Minthogy az előadó úr nem kíván szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatik-e a családi hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról szóló törvény javaslatot az igazságügyi és földmívelésügyi bizottságok szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen, vagy nemi (Igen! — Nem!) Azok a képviselő urak, akik a javaslatot elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Többség! A Ház a törvényjavaslatot a bizottságok szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. T. Ház ! Mielőtt az általános tárgyalási során beadott határozati javaslatok felett való szavazásra áttérnék, bejelentem, hogy az általános tárgyalás során Rajniss Ferenc képviselő úr kétrendbeli olyan határozati javaslatot nyújtott be, amelyek a törvényjavaslat egyes szakaszaira vonatkozó módosítások, amelyeket tehát az általános vita megkezdéséig kellett volna írásban két példányban benyújtani. Ezeket a határozati javaslatokat, minthogy házszabály-ellenesek, szavazás alá nem bocsátom. Következik az általános tárgyalás során beadott határozati javaslatok felett való szavazás. Az első Takács Ferenc képviselő úr javaslata. Kérdem a t. Házat, naéltóztatik-e a határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem? (Igen! — Nem!) — Csoór Lajos: Halljuk a javaslatot. — Zaj a jobboldalon.) Akik a határozati javaslatot elfogadják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Kisebbség! A Ház a határozati javaslatot nem fogadta el. (Csoór Lajos: Nem is tudjuk, hogy miről van szó! — Zaj a jobb- és a baloldalon.) Ha nem méltóztatott elolvasni, akkor a képviselő úr nem teljesítette kötelességét. (Csoór Lajos: Nem kaptam meg! - Zaj.) Következik a Farkas István képviselő úr által benyújtott határozati javaslat feletti szavazás. Kérdem a t Házat, méltóztatik-e a határozati javaslatot edfogadni, igen vagy neon? (Igen! — Nem!) Kérem azokat a képviselői urakat, akik a határozati javallatot elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház a határozati javaslatot nem fogadja el. Most pedig áttérünk a törvényjavaslat részletes tárgyalására. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Rakovszky Tibor jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét). Elnök: Kíván valaki a címhez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a címet elfogadottnak jelentem ki. Következik az 1. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Veres Zoltán jegyző (felolvassa az 1. §-t, amelyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Felolvassa a 2. §-t.): Széchenyi György gróf! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentkezése tehát töröltetik. A 2. §. meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 3. §. Veres Zoltán jegyző (felolvassa a 3—6. §-okat. amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Felolvassa a 7. §4.) Vitéz Árpád! Elnök: Vitéz Árpád képviselő urat illeti a szó,