Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-87

Az országgyűlés képviselőházának 87. szonyok között, ameddig tudniillik ez a törvényjavaslat végrehajtást nyer, hanem azután is pressziót gyakorolhat az illető hitbizományi birtokosra; ez az intézkedés esetleg politikumot is. tartalmazhat, az illető birtokos politikai magatartását is figyelembe veheti. A javaslatot ezért nem fogadhatom él. (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.) Az igazságügyminiszter úr mindazokra a dolgokra, amelyeket beszédem első részében akartam elmondani, hogy tudniillik a hitbizomány nem magyar intézmény stb., már megadta a feleletet, mindezekről tehát további fejtegetéseket folytatni nem akarok. Nem tudjuk, mit hoz a telepítési javaslat, fogalmunk sincs arról, hogy tulajdonképpen mit fog tartalmazni, az igazságügyminiszter úr beszédéből azonban sejthetjük, hogy ez a javaslat a felszabadult birtokokra vonatkozólag valószínűleg másképpen fog intézkedni, mint •a kötött birtokokra vonatkozólag. Hogy azonban tulajdonképpen mit fog tartalmazni, hogy miképpen fogja ezeket az ügyeket elintézni, arról még nem tudunk semmit, ilyenformán tehát nem is tudjuk úgy elbírálni ezt, az ügyet, ahogy szeretnénk. A magyar föld szeretete, az ahhoz való ragaszkodás: alaptermészete a magyar népnek. Azt is mondotta a miniszter úr, hogy nem szabad árunak tekinteni a földet, nem szabad megengedni, hogy kereskedelmi célokra használják fel. A javaslatnak erről szóló részét helyesnek tartom, helyeslem, hogy a földbirtok teljes felszabadítását nem akarja keresztülvinni. En is azt kívánom, hogy Magyarországon minél több önálló egzisztencia legyen, hogy minél több önálló kis parasztbirtok keletkezzék és ezáltal minél jobban megerősödjék az az osztály, amelyből előreláthatólag a jövendő középosztály fog kifejlődni. Ellene vagyok azonban annak, hogy ez másoknak megkárosításával történjék meg, illetőleg a magántulajdonnak tiszteletben nem tartásával. Bethlen István igen t. képviselőtársam magasszárnyalású beszédében pontosan kifejtette azt, hogy egyedül a földbirtokreformmal tulajdonképpen nem lehet megoldani a kérdéseket, nem lehet a népnek kenyeret adni és nem lehet az összes birtokokat úgy elosztani, hogy a nép ellátásáról gondoskodni tudjunk. Bethlen István kimutatta, hogy a felhasználható 3,300.000 holdból 1,600.000 hold tulajdonképpen az, amelyet fel lehetne osztani abban az esetben, ha minden birtokosnak csak 500 hold földje maradna. így a 770.000 emberből csak 160.000 embernek lehetne földet juttatni és 610.000 ember maradna kenyér nélkül. Ha megméltóztatnak engedni, ismertetni fogok egy másik statisztikát is, amelyet én állítottam össze s amelyben kimutattam, hogy abban az esetben, ha minden'földet, minden birtokot felosztanának, tehát nem hagynánk meg senkinek még 500 holdat sem, akkor sem lehetne a földbirtokpolitikai dolgokat úgy elintézni, hogy mindenkinek megélhetése legyen. Méltóztassanak megengedni, hogy ezt röviden, egy pár szóval elmondjam. (Halljuk! Halljuk!) Egy holdon aluli birtokos családfői van 25.000,1—5 holdig terjedő földbirtokos van 294.000 ember, vagyis körülbelül 320.000 ember volna az, akinek a hirtokát ki kellene egészíteni, mert a legfontosabbnak azt tartanám, hogy először azokból a birtokosokból, akiknek már van birtokuk, akiknek van instrukciójuk, akik tényleg ülése 1936 február 7-én, pénteken. 301 meg tudják azt a földet mívelni, ha kevesebb földjük is van jelenleg, csináljanak önálló exisztenciákat. Ha ezeknek a (birtoka csak 5 holdra egészíttetnék is ki, — mert én ezt az 5 holdat is nagyon kevésnek tartom, miután -5 holdból nem tud megélni egy ember, tulajdonképpen legalább 10 holdat kellene az illetőnek adni — akkor a. következőképpen alakulna a helyzet. Ezek kiegészítésére kellene 800.000 katasztrális hold. Cseléd van az országban 215.000. Ha már most minden birtokot felosztanánk, akkor természetesen ezek is teljesen nincstelenek maradnának. Napszámos, aki kerttel és házzal bír, van 90.000, teljesen nincstelen van 461.000. Összesen 767.000 ember van tehát, aki szóbajön és ha ezeket 5 hold földdel el akarnók látni, 3,850.000 holdra volna szükség, ami az előbbi számmal együtt kitenne 4,650.000 holdat. Megjegyzem, hogy a cselédeknek, napszámosoknak és nincsteleneknek 5 hold földdel való ellátása előreláthatólag nem vezetne célra. miután ezek a földet megmunkálni nem tudnák és így neon tudnának belőle megélni, mert hogyan szereljék fel a földet, ia házat, stb., ez annyi pénzbe, befektetésibe kerülne, hogy ezidŐszerint ez. lehetetlen volna. Most erre mi áll rendelkezésre? Ezer holdon felüli szabad birtok van 781, amelynek birtokállománya 2

5

024.000 holdat tesz ki. Hitbizományi birtok van — tudniillik természetesen csak a szántóföldet, szőlőt és kertet veszem — 463.436 hold. Egyházi birtok, alapítványi birtok, községi birtok, stb. van 784.000 hold, tudniillik itt is csak a szántóföldet, rétet, legelőt stb.veszem.Mindèz együtt kitenne 3,271.436 katasztrális holdat. Ha most ezt elioisiztjuk 5-el, akkor ebből a 770.000 emberből 654.287 családfőnek tudnánk birtokot adni és maradna 112.713 családfő, aki teljesen elvesztené .munkaalkalmát, mert hova mehetne dolgozni, ha uradalom egyáltalában nem volna, az öt holdas kisbirtokos pedig sem atratót, sem cselédet tartani nem tudna. Legfeljebb a 100 holdon aluli kisbirtokosok tudnának egypáT embert alkalmazni, ezeknek • lenne kenyerük. Ezen a módon tehát lehetetlen volna megoldani ezt az, ügyet. Ennélfogva, okvetlenül szükség van közép- és nagybirtokra, hogy az ország népessége munkához jusson. De más okokból is szükséges ezeknek fenntartása. Hogy mást ne mondjak, itt van a közélelmezés, azután esetleges veszélyek idején vagy bármikor is a városok élelmezése Leginkább ezek a birtokkategóriák szokták ellátni a városokat élelmiszerrel, úgyhogy a kis-, közép- és nagybirtokok teljes; felosztását lehetetlen dolognak tartanám. De nemcsak a jelenlegi viszonyokra kell gondolni, hanem a jövőre is Ha most egyszerre mindent felosztanánk, milyen tartalékok maradnának a jövőre, ha csak azt vesszük is, hogy tíz esztendő alatt Magyarország lakossága esetleg megint 4—500.000 fővel szaporodnék, mit csinálnánk ezzel a lakossággal? Rendelkezésre áll azonban földbirtokpolitikai célakra — az én szerény véleményem szerint — a hitbizományi kötöttségből felszabaduló^ birtokokon felül még nagyon sok birtok. Az én szerény véleményem szerint elsősorban ezeket a birtokokat kellene igénybe venni és pedig először a eladó birtokokat, azután azokat a teljesen eladósodott birtokokat, amelyek kataszteri tiszta jövedelmüknek 60%-án felül vannak megterhelve, amelyeket tehát a védettség ellenére is aligha lehet megmenteni és amelyek a legrövidebb idő alatt úgyis dobra kerülnek. Azután az eladósodott birtokok sza-