Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-76

20 Az országgyűlés képviselőházának 76. telién jelezni, hogy ez a nyomás egy természetes visszahatásképpen jelentkezett — amely a hitbizományok reformjára és eltörlésére irányult. Azt hiszem, ha *az első perctől kezdve olyan nemzeti közérzés jelentkezik, .amelynek kifejezésére a nemzet legjobb fiai vállalkoznak, akkor az idő múlásának ez a vonatkozása igazolja azt a tényt, hogy ez az intézmény a magyar nemzet lelkületében, gondolatvilágában soha mélyebb gyökeret ereszteni nem tudott és ez az ellenérzés nemcsak az indulatnak vagy talán az irigységnek a kifejezője volt. Ez az, ellenérzés mély szociális, erkölcsi és gazdasági Ojkokban talált kifejezést és argumentumokban talált megnyilvánulást. Igazságtalannak: minősítették a hitbizományi azért, mert nem a családi érdeket védi, hanem minden egyes alkalommal a családnak egy tagját és magával a családdal szemben a legnagyobb igazságtalanságot foglalja magában. (Ügy van! Ügy van! a szétsőbaloldalon.) Es ha ez így volt a múltban, — aminthogy így volt — mennyivel inkább így áll ez a mi viszonyaink közepette, a mi gazdasági leromlottságunk közepette. Méltóztassanak csak elolvasni a botránykrónikákat; meg vagyok győződve arról, hogy az ott szereplő főnemesi fiatalságnak egy része nem minden összeköttetés nélkül áll ilyen családi hitbizományokkal és azoknak kizárt tagjai közé tartozik. Itt van a hitbizomány hatása abban a tekintetben is, hogy a leendő hitbizományi birtokosnál az ap ú tekintélyt rombolja, a minimumra szállítja le. Az illető nem az apai érzés alapján, nem apai jótétemény alapján, hanem a törvény alapján, »aját joga alapján lép be a hagyatékba. Ennek eredményei azután azok az elkeseredett családi viszályok, amelyek ha nem is jutnak mindig napvilágra, de a hitbizományi családok keretén belül igenis elkeseredett gyűlölködéssel folynak és megmérgezik az egész család életét is. Meg kell állapítani azt is, hogy a hitbizományi intézmény gazdasági szempontból is kifogásolható. Beszélünk arról, hogy a földnek jó kezekbe kell jutnia. Hát van biztosíték a családi hitbizomány intézményénél arra, hogy a föld mindig a legalkalmasabb kézbe lug jutni? Volt ref ormimozgalom, amely azt célozta, hogy az apának adassék meg a jog arra, hogy az ő leszármazó! közül jelölje ki a legalkalmasabb egyént a hitbizomány élvezetére és birtoklására. ' A mai helyzetben a hitbizomány ki van szolgáltatva a természet rendje szerint, a születés rendje szerint annak, hogy a legöregebb családtag kezébe jut. Gazdasági szempontból is hátrányos, mert a hitbizományi birtokos belterjesen nem gazdálkodik, részben azért, mert nem akar, részben azért, mert nem tud. Nem akar, mert a családi érzés kitör belőleés nem elégszik meg az alapító által annakidején megállapított öröklési' sorrenddel, hanem igyekszik saját gyermekei részére is szabad vagyont gyűjteni, tehát logikusan tartózkodik a nagyobb inveszticióktól. (Pesthy Pál: Ezért kell a hitbizományi birtokosnak jobban gazdálkodnia! — Friedrich István: Tévedsz, Pali bácsi!) Nem teória kérdése ez, hogy jobban kell gazdálkodnia. Ha invesztál, t. képviselőtársam, akkor éppen a szabad vagy ont csökkenti, mert a beinvesztált vagyon természetszerűleg nem szerepelhet a felosztásnál az ő többi gyermeke számára. (Lázár Andor igazságügyminiszter: Az követelés lesz számára!) Tudom, t. miniszter úr, nagyon jól tudom. De ülése 1936 január 21-én, kedden. azt is tudom nagyon jól, miniszter úr, hogy az ilyen inveszticiók rizikóval járnak. A másik ok, amiért a hitbizományi birto kos, a megkötöttség mellett, természetszerűleg nem tud úgy gazdálkodni, ahogy kellene, az, hogy az ő hiteligényeinek kielégítése korlátozva van. Megengedem, hogy ez a törvényjavaslat az eddigi merevséggel szemben — mint mondani méltóztatik — bizonyos könnyebbséget akar nyújtani, ezek azonban olyan hátrányok, amelyek természetszerűen velejárnak a hitbizomány kötöttségével. És a szociális hatás? Nemcsak Dinnyés képviselőtársam állapította meg a hitbizományoknak a népesedésre való káros hatását, hanem Kenéz i képviselőtársam, a túloldal kitűnő szónoka is megállapította, hogy megengedve más körülmények közrejátszását is, el kell fogadni azt, hogy a latifundium és a hitbizomány káros hatással van a népesedés alakulására. Már most, t. Ház. ha ezeket a káros hatásokat nézem és másfelől nézem azt, hogy a kormány a hitbizomány intézményét nemcsak a meglevő hitbizományokra tartja fenn, hanem ki is terjeszti, akkor rám nézve ez az egész kérdés már el is dőlt. Mert állítom, hogy ezek a káros hatások a kisebb hitbizományok nál, a közép- és kishitbizományoknál fokozottabban fognak érvényesülni. Nem lehet tehát tagadni, hogy a családi hitbizomány a nagyvagyonra volt alapítva, a hűbériségből eredő intézmény volt. Méltóztassanak elképzelni, hogy ezt az intézményt át fogják vinni néhány százholdas vagy még annál is kisebb paraszthitbizományra is. Ennek az átvitelnek következménye az lesz, hogy ha alakulnak ilyen hitbizományok, akkor ezeknél a hitbizományoknál az erkölcsi romboló hatás, amely a család nyugalmának, békéjének feldúlásában áll, fokozottan fog jelentkezni. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Méltóztassék csak elképzelni azt a kisgazdagyermeket, aki felnő az apja házában, aki abban a tudatban él, hogy ő mint kisgazda fogja folytatni talán egy kis darab földön az életét s egyszerre proletár sorba süllyed és legfeljebb elmehet béresnek vagy kocsisnak testvérének vagy elődjének a birtokára. Éreztetni fogja ez természetszerűleg gazdasági hatását is, amely a lekötöttséggel velejár. Éreztetni fogja társadalmi hatását és éreztetni fogja a népesedésre való káros hatását még fokozottabb mértékben. Ilyen körülmények között hogyan járulhassak hozzá egy javaslathoz, amely nemcsak egy régi anachronizmust tart fenn, hanem minden indok és kényszerűség ellenére ezt a káros hatásokat produkáló latifundiumot még szélesebb körre terjeszti ki! Egy mentsége és enyhítő körülménye van ennek a javaslatnak, az, hogy hiába gondolják el a közép- és a kishitbizományokat, nem fognak alakulni közép- és kishitbizományok sem. Nem fognak alakulni középhitbizományok sem, mert ha nem alakultak az utóbbi időben 250 év alatt, vagy mondjuk, leszámítva egy bizonyos időközt, összesen csak 11 köznemesi hitbizomány alakult, hogyan méltóztatnak elgondolni, hogy a mai gazdasági viszonyok között tehermentes ingatlanból a köteles rész kielégítése után középhitbizományok fogTI ÍI lí* íí 1 í3 nil I n I És hogyan állunk a kishitbizományokkal, a paraszthitbizományokkal? Ebben a tekintetben egy pillanatig sincs illúzióm. Nem fognak