Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-87

Az országgyűlés képviselőházának 87. udvari rendelet kiadása után sem. 1866-ban az országgyűlés bizottságot küldött ki a kodifikálandó témák összeállítására. A bizottság számára Deák Ferenc állította össze egész részletesen a feladatokat, de összeállításában szó sincs a hitbizományról. Az 1869 :LIV. te, amely a törvénykezési rendtartást szabályozta, az igazságügy miniszternek felhatalmazást adott a hitbizományi eljárás szabályozására is. E törvény létrejötténél Deák Ferencnek vezető szerepe volt, de Deák Ferenc ebben a kérdésben nem hallatta szavát. De nem hallatta szavát Deák Ferenc 1869 április 7-ike után sem, amikor az igazságügy miniszter, aki kétségtelenül Deák Ferenc szuggesztiója alatt állott minden ténykedésében, 1869 áprilisában kiadta a hitbizományokra vonatkozó ezt a rendeletét. , Ebből tehát logikusan csak egy következtetést tudok levonni azt, hogy 1834-ben, amikor Ausztriának túlzott hatalma a melléje sereglett aulikus főurakkal együtt Magyarországra nézve károsnak és veszedelmesnek látszott, az ellenzéki Deák Ferenc felemelte sziavát a hitbizományok ellen, mint olyan intéamény ellen, amely az ő politikai ellenfeleinek erősségét alkotta. Amikor azután az 1867-es kiegyezés hatása alatt arisztokráciánk kezdett magyarosodni, kezdett Budapesten letelepedni és tekintélye, valamint | pénzügyi ereje nem látszott a nemzet érdekével olyan inertekben ellentétesnek, mint amilyen volt az 1830-as években, akkor ezt a kérdést Deák többé nem támadta. Hogy mit mondana most Deák Ferenc, azt senki sem tudja megmondani. De én ezek után nyugodtan állítom, hogy Deák Ferenc szellemében járok el akkor is, amikor ezt a törvényjavaslatot a mai független Magyarország nemzeti élete egyik alapköve gyanánt itt előtérj észtem. (Élénk helyeslés és taps' a jobboldalon és a középen.) Hogy a hitbizományi reform kérdésével már régóta foglalkozunk; hogy már az 1790-es, majd az 1821-es országgyűlés is küldött ki bizottságot; hogy a magyar általános polgári törvénykönyv előkészítésére kiküldött bizottság tárgyalásai során ez a kérdés is szőnyegen volt, ezek olyan köztudomású dolgok, amelyekről nem kívánok beszélni. De azt mégis kénytelen vagyok hangsúlyozni, hogy 150 év óta erről a kérdésről állandóan beszélnek pro és kontra, különösen kontra. A Gömbös kormány az első kormány azonban, amely az erre vonatkozó törvényjavaslattal a közvélemény ítélőszéke elé mert kiállani. (Ügy van! Ügy van! jobb felől.) Ez. nem lekicsinylendő dolog, mert nem a gondolatok feletti vita az, amely egy nemzet sorsát kormányozza, hanem azok a tények, amelyek a törvényalkotásban megnyilvánulnak. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől. — Zaj a balközépen. — Gr. Pálffy-Daun József: Most beszéljenek, amikor itt vagyok, ne máskor járjon a szájuk! — Dulin Jenő: De szigorú! — Zaj.) r Már most legyen szabad a képviselőház nyilvánossága elé hoznom azokat az indokokat és azokat a korlátokat, amelyek ennek a törvényjavaslatnak mikénti megalkotásánál a magyar kormányt vezették. A kormányzat teljes mértékben a magántulajdon tiszteletének alapján áll. (Elénk helyeslés jobbfelől és a középen.) A magántulajdon és a család intézménye minden szolid állami és társadalmi lét alapja. Az, aki ezt a két intéményt tagadásba veszi, az állami é» társadalmi lót alapjaiban igyekszik rést Uése 1936 február 7-én, pénteken. 297 hasítani. Figyelmeztetem egyes képviselőtársaimat, hogy a magántulajdonnak akármilyen megjelenési formája ellen szólalnak is fel, akár a ..földbirtok elvételét hangsúlyozzák és ezáltal akarják támadni a magántulajdont, akár a Házban megjelenő magántulajdon ellen beszélnek, ugyanegy eredményt érnek el: alapjában aknázzák alá az állami és társadalmi élet rendjét. (Ügy van! Ügy van! Taps jobbfelől és a középen — Felkiáltások bal felől: Éljen a kart el! — Gr. Pálffy-Daun József: Mi van a 18—19-esekkel? Mindig közbeszólnak! — Zaj!) Elnök: Csendet kérek. Gróf Pálffy-Daun (képviselő urat ismételten figyelmeztetem. (Esztergályos János: Hiszen olyan ártatlan!) Esztergályos képviselő urat rendreutasítom. Lázár Andor igazságügyminiszter: Ennek a gondolatnak a Ház igen illusztris tagjai adtak kifejezést úgy a kormánypárt oldalán, mint ellenzéki oldalon. En csak kötelességemnek tartottam, hogy ezekhez a kifejezésre juttatott gondolatokhoz a magam részéről is teljes mértékben csatlakozzam és rámutassak az ellenkező irányú, talán öntudatlanul veszedelmes elgondolásoknak nemzeti és társadalmi szempontból való káros hatására, (Helyeslés a jobb- és baloldalon.) A hitbizományi javaslat célját a javaslat 1. §-a Kassay képviselőtársam szerint talán kissé túlságosan ideális alakban adja meg. Ne méltóztassék rossznéven venni, hogy a magunk, talán kissé elfogult, Vagy ideális felfogásában azt reméljük, hogy abban az 1. f-ban kitűzött célt ezael a javaslattal el is tudjuk érni vagy meg tudjuk közelíteni. (Kassay Károly: Ez az apai szeretet elfogultsága!) Mindenesetre sokkal szebb, ha az apák szeretik gyermekeiket, mintha mostoháknak tartják őket. (Ügy van! Ügy vdyu! Tups joMtfelol és\ a középen.) Az örökjogi szabályok szempontjából a magyar örökjoghoz közelebb hozzuk a hitbizományi intézményt azáltal, hogy a primogeniturát általában kötelezővé tesszük az eddigi senioratusi és majorátusi rendszerek helyett. Az ellátási kötelezettség is kötelező alakban jelenik meg a javaslatban. A teherviselés szabályozása pedig az örök jogban kialakult magánjogi elveket követi. Különleges és igen érdekes szabályai ennek a javaslatnak azok, amelyek a hitbizományi intézmény közjogi privilégiális jellegéből következnek. A hitbizománynak ezt a privilégiumszerű jellegét szem előtt tartva lehet csak megérteni, hogy a törvény intézkedik, hogy az utódlásból, a birtoklásból kiket lehet kizárni és hogy intézkedik a hitbizományi vagyon kezelésének felügyelete tekintetében is. Csak így lehet magyarázni a felszabadulás egész szásztémáját is, mert megtartja a családi magántulajdon gondolatát és odajuttatja azok kezébe, akik az alapító várományosai lesznek. Méltóztassanak megengedni, hogy ennél a kérdésnél egy perere megállják. Itt t. i. támadták azt, hogy a hibizományi reform nem válik azonnal hatékonnyá. Elhangzottak olyan szemrehányások, hogy ez egy tessék-lássék intézkedés, hogy a kormány az egyik oldalon nagy hangon beharangozza, hogy mit fog csinálni, de amint Bethlen István gróf mondotta, a másik oldalon bölcsen gondoskodik arról, hogy ez ne következzék be. (Gr. Pálffy-Daun József: Az egy százalékban sem következett be, amit Debrecenben hirdetett! —Mózes Sándor: 86 év múlva lesz belőle valami!) 43*