Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-87

296 Az országgyűlés képviselőházának 8"t fog- mutatni, amely a statisztika adatai szerint községenként mintegy 20% szokott lenni. r A következő lépés a helyes birtokmegosalas felé vezető úton a hitbizományi reform, amely most van tárgyalás alatt és ki foga a egészíteni, illetőleg be fogja tetőzni az egész földbirtokpolitikai elgondolást az a telepítési törvény, amelyet a közeljövőben a földmívelésügyi miniszter fog benyújtani. (Éljenzés. — Friedrich István: Már készen van, úgy tudjuk!) Már nyomják! En tudom! (Derültség.) Ha a javaslatnak földbirtokpolitikai hatásait... (Friedrich István: Nyugodt lehetsz, nyomják! Ha én mondom, akkor nyomják! Nem beszélünk a levegőbe! — Derültség.) Tévedni méltóztatik, mert már nem nyomják! — Derültség. — Friedrich István: Mert már készen van! — Zaj. — Elnök csenget.) akarjuk levonni, akkor természetszerűleg a telepítési javaslat hatását is bele kell kombinálnunk ennek a (hitbizományi reformjavaslatnak a hatásába. (Rassay Károly: Kombinálhatja, aki ismeri!) Rövid időn belül módjában lesz a t. Ház minden tagjának a felfogása iszerint a kérdéssel foglalkozni. Ezzel rövid vonásokban — és igazán azt mondhatnám, repülőgép magasságból nézve — megadtam a magyar birtokkötöttség történetének némi vázlatát. Bizonyára érdekelni fogja a t. Házat az is, — amiről itt már sok szó esett — hogy hogyan illeszkedett bele ebbe a magyar birtokkötött ségi rendszerbe a hitbizományok rendszere. Általában azt mondják, hogy az 1687. évi törvényhozás hozta be, ültette át idegen talajból a magyar talajba a hitbizományi intézményt, amely nem volt itt fakadott növény. Ez csak félig meddig igaz. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Ugyanis az 1687-iik évet jóval megelőzően voltak már Magyarországon hitbizományszerű, — bár még nem így nevezett — y agyonkomplexumok. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Ezek a vagyonkomplexumok nem hitbizományi alapítólevél alakjában létesültek, hanem fejedelmi adománylevelekben, vagy fejedelmi adományleveleket kiegészítő, illetve módosító végrendeletekben, amelyeket a fejedelem jóváhagyott. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Már 1556-ban Thurzó Elek végrendelete tartalmaz ilyen intézkedéseket. Azzután az 1687-ik évet megelőző időből származik, — az 1653. és 1681. közötti időből — két Pálffy-, egy Harrach- és egy Königs egg-féle hitbizomány. (Gr. Pálffy-Daun József: Fellnerék később jöttek! — Rassay Károly: Megérkeztek, ott vannak a pártban! Az a fontos, hogy megérkeztek!) Ha ezekről a hitbizományokról is beszélnem kellene, nagyon sokáig tartana a beszédem. (Derültség. — Gr. PálffyDaun József: Pedig beszélni fogunk róla! Meg is fogjuk nyirbálni őket! — Derültség.) 1693ban létesült a Zichy-szeniorátus, 1691-ben a • herceg Eszterházy Pál nádor alapította szeniorátus és innen kezdve 1725-ig még négy hitbizomány. Mint látjuk tehát, az 1687-es törvény meghozatala utáni időben, egészen 17254g mindössze hat hitbizomány létesült, — legalább is az adatok erre mutatkoznak — és nagyobb mértékben nem vették igénybe a törvény nyújtotta lehetőségeiket. Ennek főoka az ősiség intézményében rejlő akadályban van. Az ősi vagyont t. i. hitbizományiként nem lehetett lekötni, mert az ősi vagyon nem az akkori birtokosnak, hanem a volt és a leendő családtagoknak a tu. ülése 1936 február 7-én

} pénteken. lajdonia, úgyhogy hitbizományt kizárólag szerzemény, vagy az illetőnek adományozott javakból lehetett alapítani. 1861-ben, amikor az ősiségét eltörölték, ezek az akadályok megszűntek és a hitbizományalapításnak egyetlen akadálya a köteles rész maradt, amely természetesen már sokkal kisebb terjedelmű és így a hitbizományalapítást könnyebben tette lehetővé. Hallottunk itt igen részletes és nagyon komoly előadásokat a hitbizományi intézmény ellen folytatott harcról. Ne méltóztassanak rossz néven venni,, ha az egyes szónokokat nem nevezem meg néviszerint, hanem csak általánosságban válaszolok nekik. Mondom, hallottunk igen részletes előadásokat a hitbizományi intézmény ellen folytatott harcról. Az igaz, hogy volt ilyen harc s ez részben a francia forradalom által az európai közvéleménybe bedobott gondolatokból táplálkozott. Ez a doktriner felfogás. Volt azonban egy másik igen tiszteletreméltó felfogás is, amely magyar nemzeti szempontból foglalkozott ezzel a kérdéssel és az országtól távol élő, a bécsi udvarnak készségesen szolgáló főurak túlságos hatalmát a nemzetre nézve károsnak látta. Ennek a hatalomnak csökkentését oly módon vélte elérhetni, ha a hitbizományi intézményt, amely vagyoni bázist adott ehhez a hatalomhoz, kihúzzák lábuk alól. Voltak azonkívül jogi formába öltöztetett kifogások is. így például Deák Ferenc 1834-ben tartott beszédében nem tartotta helyesnek és megengedhetőnek, hogy valaki több generációra megkösse a vagyont, amely birtokában van. Én különösen Deák Ferenc felfogásával óhajtok pár percig foglalkozni, igen t. Ház. Volt alkalmam már kijelenteni ebben a Házban, hogy igazságügyminiszteri tevékenységemben előttem, mint követendő példa, Deák Ferenc áll. Nagyon helytelen volna tehát, ha talán két évvel ez után az itt tett kijelentésem után azt volna kénytelen valaki konstatálni, hogy ezzel a kijelentésemmel teljesen ellentétesen cselekszem. Éppen ezért nagyon gondosan áttanulmányoztam Deák Ferenc elmondott beszédének mind a hat kötetét, áttanulmányoztam kiadott levelezését, és megállapítottam, hogy Deák Ferenc 1834 után soha sehol egyetlenegy alkalommal sem emelte fel szavát a hitbizományokkal szemben. Pedig erre számtalan alkalma nyílott. Alkalma nyílott volna rá az ősiségi nyilt parancs kibocsátásakor, 1852-ben; hiszen Deák Ferenc — aki különösen fiatalabb korában a pozsonyi országgyűlésen az ellenzéknek valóságos vezére — éles kritikai elme volt, aki nem mulasztotta el, hogy a vele egy nézeten levőket a maga véleményéről informálja, vagy az ellentétes nézeten levőket igyekezzék argumentumokkal a maga nézetének megnyerni. Az 1852. évi nyilt parancs kibocsátása után Deák Ferenc egyáltalán nem nyilatkozott a hitbizomány intézményéről. Az 1861. évi országbírói értekezlet, amely ezekkel a kérdésekkel foglalkozott, Deák Ferencet vallhatja vezérének, s ez a zországbírói értekezlet expressis verbis kimondta, hogy a Ihitbizományi intézmény a hajadonjoggal együtt fenntartatik. Ez a kérdés tehát 1861-ben az országbírói értekezleten szóbakerült. ^ Az országbírói értekezleten Deák Ferenc elejétől .végig vezető szerepet játszott, de ehhez a kérdéshez nem szólt hozzá, ezt nem ellenezte. iNem szólt hozzá az 1862 október 9-én kiadott