Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.
Ülésnapok - 1935-87
Az országgyűlés képviselőházának 87. ülése 1936. évi február hó 7-én, pénteken, Sztranyavszky Sándor és Kornis Gyula elnöklete alatt. Tárgyai: Elnök kegyeletes megemlékezése Sándor Pál elhunytáról. — A családi hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Csik József, Csoór Lajos, Lázár Andor igazságügyminiszter, Flandorffer Ignác, Mózes Sándor, Vitéz Árpád, Lányi Márton előadó, Farkas István. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzökönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen voltak : vitéz Gömbös Gyula, Darányi Kálmán, Fabinyi Tihamér, Hőman Bálint, Lázár Andor. (Az ülés kezdődött í óra 7 perckor.) (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor foglalja el.) Elnök: A i Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Veres Zoltán, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Rakovszky Tibor, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Brandt Vilmos jegyző urakat kérem fel. T. Képviselőház! Mai ülésünket kegyeletes kötelességteljesítéssel kezdem, (A Képviselőház tagjai felállanak.) amikor őszinte megilletődéssel emlékezem meg arról a súlyos veszteségről, amely a Ház egyik legrégibb és egyben legidősebb tagjának, Sándor Pálnak az elhunytával a magyar közéletet, közvetlenül bennünket, képviselőtársait és az egész magyar törvényhozást érte. Sándor Pál nemcsak korban járt elől, hanem a közbecsülésben is, amelyet széleskörű tudása, a tiszteletben, amelyet tiszta jelleme és a közszeretetben, amelyet konciliáns egyénisége biztosított számára. Harminchat éves képviselősége alatt, négy évtizednek változó légkörében, sokszor súlyos viharfelhők nyomasztó árnyékában Sándor Pál mindig nyilt sisakkal, korrekt eszközökkel küzdött elveiért és a mögötte felsorakozott kereskedői érdekek védelmében. Azért becsülték ellenfelei is, mert egész férfinak bizonyult úgy a törvényhozás házában, mint a közéletben vívott harcai közepette és végzett tiszteletreméltó, komoly munkássága során is. Amikor a koradta jogon a nemzet akaratából itt összesereglett képviselők élén elfoglalta az elnöki széket, ennek az imént vázolt tiszteletreméltó életnek az elismerése jutott, kifejezésre az általa a korelnöki székben pártatlanul és páratlan lelkiismeretességgel végzett közérdekű munkának a megbecsülésében is. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ V. Politikai pályájának erre a méltó befejező akkordjára a kegyelet érzésével emlékezve, kötelességemnek ismerem, hogy ravatalára a képviselőház koszorúját magam helyezzem el. Javaslom, hogy Sándor Pálnak, volt korelnökünknek tiszteletreméltó emlékezetét elmúlása felett érzett igaz részvétünkkel együtt örökítsük meg mai ülésünk jegyzőkönyvében. (Helyeslés.) A Ház az elnöki javaslatot magáévá teszi. Napirend szerint következik a családi hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról szóló törvényjavaslat (írom. 110, 121.) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Csik József képviselő úr, aki beszédének elmondására tegnapi ülésünkben halasztást kért és kapott. Csik József képviselő urat illeti a szó. Csik József: T, Ház! A magyar agrárpolitikának talán nem volt még olyan vajúdó kérdése, mint a hitibizományok problémája. Közel másfél évszázad kellett hozzá, míg ez a kérdés törvényjavaslat alakjában a törvényhozás elé került. Általában ^ három iszempont vált uralkodóvá a hitbizományok rendszerét illetőién. Az első szempont a hitbizományok rendszerét a mágia egészében meg akarta tartani; a második szempont ezt teljesen el akarta törölni; végül a harmadik szempont a hitbizományok rendszerét meg akarta reformálni. Az első szempont volt tehát az, amely ,a hitbizományok rendszerét a maga egészében meg akarta tartani. Hogy ezt a. szempontot kellően mérlegelhessük, fel kell vetnünk a kérdést, vájjon szükség van-e új földfoirtokpolitikáraf Az említett szempont^ ugyanis szervesen beleilleszkedik ebbe a kérdéskomplexumba, mert ha nincs szükség új földbirtokpolitikára, akkor felesleges volna a hitbizományok rendszerét bántani, viszont ha szükség van rá, akkor nem lehet a hitbizományi rendszert a maga merevségében továbbra is fenntartani. Ennek a vitának folyamán majdnem kivétel nélkül minden szónok hangoztatta, hogy igenis ebben az országban szükség van új földbirtokpolitikára, mégi pedig elsősorban azért, mert ennek az országnak a földterülete nincsen egészen arányosan, tehát igazságosan meg42 \
