Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-86

282 Az országgyűlés képviselőházának 86. (Helyeslés.) A másik dolog, amivel lehetne ezeken segíteni, a kisbirtok adómentessége volna, (Helyeslés. A kisbirtokok óriási adóval vannak megterhelve. Hogiy a t. kormány a földadó 25%-át elengedte, ez tulajdonképpen nem érezteti a hatását annyira, mintha elengedték volna • a pótadóknak és a többi adóknak a 25%-át. (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Mindet! — Derültség.) Az volna a legjobb, (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Ezt csak az ellenzéki oldalról lehet mondani!) Az volna a helyes, ha volna egy maximum a kisbirtoknál, amelyen alul nem kell adót fizetni, mert végeredményben a pótadó, az útadó, a betegápolási pótadó rendkívül nagy terheket jelentenek és ezek az okai annak, hogy a kislbirtok tényleg agyon van terhelve. Ez volna az igazi segítség. A kislbirtok rentábilissá tétele roppant sok más kérdéssel isi —

j mint pl. a vízrendészet, az értékesítés szervezése, stb. — van összefüggésben. A másik pedig, amivel ezeken segíteni lehetne, volna ,a földbérlet-rendszer bevezetése, mégpedig a felesbérlet bevezetése. Az igazságnak tényleg 'ez felelne meg a legjobban. Ha ugyanis földbérletbe mennek ezek a kisemberek, — tapasztalatból tudom, mert régebben pár földbérletet vettem ki én is az embereimnek — akkor, ha jön egy-két rossz esztendő, tönkremennek; de ha felesbérletet vállalnak és munkájukkal járulnak hozzá, akkor feltétlenül elkerülhető az ilyen katasztrófa. Ha az egyik esztendői gyengébb, a másik esztendő ezt pótolni fogja és így lehetne ezeken az embereken segíteni. De mindenképpen gondoskodnunk kell róluk, ez elkerülhetetlen és minél előbb, annál jobb. Ami az államot illeti, a T>ápa merészen túlteszi magát azokon a korlátokon, amelyeket a liberalizmus az államnak szabott, és bátran hirdeti, hogy (olvassa); »Az állam nemcsak jogállam és nemcsak őre a törvényes rendnek, hanem minden eszközzel oda kell törekednie, hogy olyan törvényeket ós intézményeket teremtsen, amelyeknek nyomán a köz- és magánjólét felvirágozzék. Az egyes polgároknak és családoknak biztosítani kell ugyan a cselekvési szabadságot, de mindig a közjó és mások jogának sérelme nélkül. Az államhatalom kötelessége az egész nemzetet és annak minden egyes tagját megvédelmezni, de a jogvédelem, gyakorlásánál különös figyelemmel kell lennie a gyöngékre és szegényekre.« Éppen azért teljesen jogosult a földbirtokreform, és mindent el kell követni, hogy ezt minél előbb és hatásosabban keresztül lehessen vinni. De amikor a hitbizományi reformról van szó, annak csak az első lépésnek szabad lennie, a hitbizományi reformnál megállani nem szabad. Mélyen t. Ház! A háború után roppant sokat beszéltek a háborús vagyonról, és azt látjuk, hogy a háborús vagyon megmaradt. x\mí.g százezrek kint voltak a harctereken és ott sárban és fagyban harcoltak és védték a hazát, addig egyesek itthon maradtak és papirosbakancsokat szállítottak, (Ügy van! Ügy van!) sőt még annak a kis ásónak a nyele is papirosból volt csinálva, úgyhogy nem tudta ma gát a katona beásni és idehaza szereztek maguknak nagy vagyonokat, amelyeket érintetlenül hagyni nem szabad. (Helyeslés.) Ezeknek történelmi múltjuk nincs, ezek oly módon szerezték vagyonukat, amely teljesen jogosulttá teszi azt, hogy ezeket a vagyonokat szintén igénybe vegyük. Nem mondjuk, hogy erőszakos kisajátítást akarunk, mindent beülése 1936 február 6-án, csütörtökön. csülettel megfizetünk, de ezeket kímélni nem szabad. Éppúgy itt vannak a bankok is. Ma rengeteg sok föld van a bankok és a pénzintézetek kezén. A bankok és pénzintézetek olcsó áron, a legolcsóbb pénzen vették meg ezeket a földeket, de mivel nem rentábilis a mezőgazdaság, azért benthagyják a régi tulajdonosokat, hadd küzködjenek és fizessenek nekik tovább, de 'ezt nem számítják be az adósságba, és a szegény tulajdonos örül még, hogy a mindennapi kenyeréért ott megdolgozhatik. A mi határunkban is van egy 380 holdas birtok, amelyet a Magyar-Olasz Bank megvásárolt. Körülbelül 10 éve már, hogy ezt a bank megvette és maga gazdálkodik rajta. Hány kisgazdát lehetett volna azóta már exiszteneiához juttatni! Az volna tulajdonképpen az igazi telepítés, hogy ott, ahol a bankok kezén birtokok vannak, ezeket a birtokokat kisajátítsák és azokon telepítést végezzenek. Már csak azért is, mert végeredményben a bankoknak, pénzintézeteknek nem az a feladatuk, hogy ők mezőgazdasággal foglalkozzanak, hiszen nagy baj van itt abból is, hogy a bankok és pénzintézetek olyan térre mentek át, amely nem tartozik szorosan az ő szerepkörükbe: van mezőgazdaságuk, gyáriparuk, mindenük, de amikor elmegy a földmíves és pénzt akar kapni tőlük, soha sincsen pénzük. (Gr. Pálffy-Daun József: Ez a politikájuk!) Itt vannak azután a kartelek. Maguk a gyárak is mennyi földet vásárolnak, pl. a cukorgyárak is milyen óriási földtömegek felett rendelkeznek és ők saját maguknak termelnek. Miért ne termelhessenek a kisgazdák, és miért ne vennék meg a cukorgyárak a kisgazdák répáját, miért kell házikezelésben termelniökf (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) A gyáriparnak erre nem volna létjogosultsága, és ha erről volna szó, ehhez szintén hozzá kell nyúlni, mert ezek szintén nem őstermelők, és azért tagadom azt a jogosultságukat, hogy ilyen birtokokat huzamosabb időn keresztül a maguk kezén tarthassanak. Ha másképpen nem lehet, az állam gyakorolja velük szemben az elővásárlási jogot, a birtokokat vegye magához ós ezekre telepítsen. (Gr. Pálffy-Daun József: Gyorsan!) Mindenesetre ! minél előbb, mert a helyzet olyan sürgető, a ! kedélyek annyira fel vannak csigázva, hogy j ezt meg kell tennünk. (Jenes András: Meg kell nyugtatni a kedélyeket!) Ezzel kapcsolatban a kereszténypártnak az ! volna az álláspontja, amikor ezekről a juttatásokról van szó, hogy mindenesetre meg kell vizsgálni azt, akit akár hitbizományi földből, akár máshonnan földhöz juttatunk; nézzük meg, hogy vájjon őseik 1848 előtt őstermelők voltak-e! (Helyeslés és taps a középen.) Itt nem szabad mindenféle protekciónak engedni, hogy olyanok jussanak hozzá a földhöz, akiknek ősei nem művelték ezt a földet. (Gr. PálffyDaun József: Apáink bűnös törvényeit ki kell javítani!) Tisztelettel kérném a mélyen t. miniszter urat, hogy a 19. §-hoz ezt a módosítást fogadja el (olvassa): »A hitbizományi kötöttI ségből felszabadult ingatlanvagyon csak olyanoknak tulajdonába, birtokába, vagy bérletébe j juthat, akiknek ősei legalább 1848 óta őstermeléssel foglalkoztak.« (Helyeslés a középen. — Lázár Miklós igazságügyminiszter: Ez nem a hitbizományi javaslatba való, hanem a telepítésibe!) De a hitbizományi javaslathoz ezt 1 hozzá lehet fűzni. (Túri Béla: Én beadtam egy