Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-86

266 Az országgyűlés képviselőházának 86. Kérdezem, t. Képviselőház: Magyarország jövő nagysága, Magyarország jövő boldogsága, Magyarország jövő jóléte csak ennek az ő általa védett 58 hitbizománytulajdonosnak jólététől és magas kultúrájától függ? Nem méltóztatik azt hinni, Koszner báró^ igen t. képviselő úr, hogy Magyarország jövő nagyságához, Magyarország jövő jólétéhez és boldogságához elsősorban a magyar nép jóléte, a falusi és városi szegénység megsegítése fontos és nélkülözhetetlen? Mind olyan kérdések ezek, amelyekre választ szerettem volna hallani az igen t. túloldalról. Sajnos, a választ bölcsen elhallgatták. Méltóztassék most még megengedni, hogy még egy-két (Jurcsek Béla: Gsak tessék! Van idő!) igen t. és általam nagyrabecsült képviselőtársam felszólalásával foglalkozhassam röviden. (Boczonádi Szabó Imre: Kiével?) Bethlen István gróf igen t. képviselőtársam gyönyörűen és nagyszerűen felépített beszédével eltakarta a tulajdonképpeni célt, —' beszédének az volt a konzekvenciája, hogy ő bizony a mai nagybirtokokat teljes egészükben meg akarja tartani a jövő számára, mint mondotta, konzerválni akarja a jövő számára — s feltette a kérdést, mintegy önmagához: ha most elosztjuk a meglevő földet, mi történik majd tíz esztendő múlva? (Boczonádi Szabó Imre: Nem lesz mit osztani!) Abban a pillanatban, amikor igen t. képviselőtársam ezt a mondatot mondotta, eszembe jutott egy német mondás, amely így szól: Dort am Dach, dort sitzt ein Greis, der isich nicht zu helfen weiss. Igen t. képviselőtársam aggódva tette fel a kérdést: mi történik majd tíz esztendő múlva. Mélyen t. Képviselőház és mélyen t. képviselőtársam, legyen szabad erre egy kérdéssel válaszolnom: mit csináltak azok az államok, amelyek felosztották a nagybirtokokat és ezzel megnyugvást teremtettek az országban? (Egy hang jobbfelől: Megnyugvást? Csehszlovákiában?) Nem, ön téved! Nem akarok én az utódállamokról beszélni, nem akarok én Jugoszláviáról, Romániáról, Csehszlovákiáról beszélni, (Boczonádi Szabó Imre: Beszéljen Oroszországról!) mert módomban van^más államokról beszélni, amelyek felosztották, megszűntették a nagybirtokokat. (Boczonádi Szabó Imre: Azért beszéljen Oroszországról!) Bukovinában 405.000 hektár községi birtokból és 115.000 hektárnyi nagybirtokból a reform után maradt a megelőző tulajdonos birtokában összesen 30.000 hektár. (Gr. Festetics Domokos: Az is utódállam!) Bosznia-Hercegovinában 600.000 holdnyi földesúri birtok került felosztásra a leszerelt katonák között. Ott megtartották, amit ígértek: az agrár-reform céljaira eddig 2,400.087 katasztrális holdat osztottak fel. Bulgáriában a kiosztott birtokok területe 600.000 hektárt tesz ki; a törvény"rendelkezése szerint 30 hektárnál nagyobb nem lehet senkinek a magántulajdona. Es így tovább. Lettországban, Észtországban, Finnországban, mindenütt megszüntették a nagybirtokot és egészséges kisbirtokokat létesítettek, de megteremtették a belső nyugalmat. Mit fognak ezek az államok csinálni, eszerint tíz esztendő múlva? Nekem erre az a .válaszom, hogy mindenkor az állam kormányának kötelessége gondoskodni arról, hogy az ország lakosságának jóléte biztosítva legyen. Kötelessége erről gondoskodni majd 10^—20—50—100 év múlva is. (Zaj a jobboldalon.) Véleményem szerint az a kormány, amely a hatalom birtoülése 1936 február 6-á/n, csütörtökön. kában nem tuidja ezt biztosítani és megszerezni az ország lakosainak, nem méltó arra a helyre, amelyet betölt. Egyben teljesen igaza volt és teljesen, száz százalékig akceptálom Bethlen István grófnak a megállapítását, amelyet a különböző kötött birtokokra vonatkozólag tett. Teljesen igaza volt abban, hogy a felszólalt urak mindannyian a hitbizomány kérdése körül folytatták vitájukat, de egyetlen egy úrnak sem jutott eszébe, hogy említést tegyen a többi kötött birtokról, pedig őszintén szólva, ezek a kötött birtokoknak a területe holdakban elég tekintélyes. Egyházi birtok van 888.000 katasztrális hold, községi és városi birtok 690.000 katasztrális hold, közbirtokossági birtok 659.000, kincstári 170.000 katasztrális hold van és itt vannak még a különböző vallási és tanulmányi alapok és egyéb kötött birtokok is. Ezek a kötött birtokok a hitbizományokkal együtt 3,693.776 katasztrális holdat tesznek ki. Szálljunk magunkba e pillanatban, tegyük kezünket a szívünkre és kérdezzük meg becsületes szívünktől azt, hogy több, mint 3'5 millió katasztrális hold kötött birtok mellett szabad-e egy világ botrányára megtörténnie annak, amiről az urak valamennyien olvashattak az elmúlt héten, amikor Károlyi Imre gróf egy vármegyei közgyűlésen megrázó szavakkal ecsetelte az ősi magyar földön élő 40.000 magyarnak szörnyű vergődését az élettel. Szabad-e ennek megtörténnie? Kérdem az urakat, nyugodt lelkiismerettel tudnak-e napirendre térni e kérdés felett? Azonnal fel kellett volna állaniok az uraknak itt a házban Károlyi Imre grófnak e megállapításával szemben, mely szégyene ennek az uralkodó rendszernek; fel kellett volna állaniok és megnyugtató szavakat kellett volna mondaniok a 40.000 főnyi éhező és rongyos tömeg felé. Csak egy pár mondatot idézek abból, amit Károlyi Imre gróf mondott. (Gr. Károlyi Viktor: Ez nem tartozik a hitbizományi javaslathoz!) Bocsánatot kérek t. gróf úr, méltóztassék megengedni, hogy én állapítsam meg, hogy mi tartozik hozzá és mi nem. (Zaj és mozgás a jobboldalon.) Ha az elnök úr a házszabályok szigorú betartása mellett nem talál ebben kifogásolni valót, > akkor önnek igen t. képviselőtársam kevés joga van erre. Elnök: Ne méltóztassék a Ház elnökének védelmére pazarolni beszédidejét. (Derültség.) Méltóztassék a javaslathoz tovább beszélni. (Hertelendy Miklós: Elnézőek a János bácsival szemben!) Esztergályos János: Az általam megnevezett úr többek között ezt is mondotta (olvassa): »Állandó éhezés folytán, a táplálkozás minimális mértékének hiánya folytán ezek az emberek, alföldi mezőgazdasági munkások és kubikusok, akik a magyar faj legerőteljesebb részét képezték, el fognak pusztulni.« Befejezésül, mint konzekvenciát említi meg, hogy nem a becsületes rámutatás izgat, hanem izgatnak maguk a tények izgat a fekete nyomor, a rongyosság*, a fázás és a didergés, izgat az éhezés, izgat a piszok és a szenvedés, izgat ez a helyzet ugyanakkor, amikor 35 millió katasztrális hold föld birtokosai alig vannak 100—150-en. (Gr. Festetics Domonkos: Beszéljünk az ipari és a kereskedelmi nagy hitbizományokról! Azok miatt sokkal több munkás éhezik!) Mélyen t. képviselőtársam méltóztassék megengedni, hogy szíves kívánságának eleget tegyek, de pár percnyi türelmet kérek. Beszélni fogok arról is. T. Ház! Legyen szabad még Pesthy Pál igen t. képviselőtársamnak felszólalásával né-