Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.
Ülésnapok - 1935-85
258 Az országgyűlés képviselőházának í vábbi elbocsátások lesznek és ennek következtében rövid öt esztendő alatt elnéptelenedik egész Pusztavacs községe, kenyér nélkül maradnak a környék gazdasági munkásai és e közérdekűnek csúfolt erdőtelepítés révén csak a vadállomány és a hitbizományi birtokos jut előnyhöz 1 ? Tudja-e a földinívelésügyi miniszter úr, hogy az elrendelt közérdekű erdőtelepítés révén a hitbizományi birtokosnak módjában lesz a tárgyalás alatt levő hitbizományi törvényjavaslatot megkerülni és további kötöttség alatt tartani az egész hitbizományi birtokát. Hajlandó-e a földmívelésügyi miniszter úr felülvizsgálni a törzskönyvezés alatt levő erdősítést és megtiltani, hogy a szántóföldi művelésre alkalmas területeken megengedtessék az erdősítés a hitbizományi birtokon? Hajlandó-e a miniszter úr intézkedni, hogy a már eddig elbocsátott gazdasági cselédeknek biztosíttassák a megélhetés, kenyérhez és fedélhez jussanak? Hajlandó-e a földmívelésügyi miniszter úr kijelenteni a Ház előtt, hogy a tárgyalás alatt levő hitbizományi törvényjavaslatban törvényileg fog kimondatni, hogy annak az alapját az 1935 január 1-i állapot fogja képezni.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Dinnyés Lajos: T. Ház! Abban a kellemes helyzetben vagyok, hogy az előttem szóló t. képviselőtársam interpellációjára a miniszter úr már válaszolt és így folytatom ennek a kérdésnek taglalását, ismertetését. Teszem ezt azért, mert olyan momentumokra akarok interpellációmban rámutatni, amelyek kétséget kizáróan beigazolják azt, hogy az az erdőtelepítés, amely ott Pusztavacson a Szász-Koburg-Gothai hitbizományi uradalmon történik, neon az alföldi fásítási ter vezetbe való bekapcsolódást célozza, hanem semmi egyéb, mint arra való, hogy a hitbizományi hirtokos továbbra is megtarthassa hitbizom-anyát a kötöttség alatt. Mielőtt interpellációmat elmondanám, leszegezni kívánom a (következőket. Magam is teljes tudatában vagyok annak, hogy az Alföldön íásítani kell, mert nemzetgazdasági szempontból elsőrendű feladat az, hogy minél nagyobb területek legyenek befásítva. Hogy az uradalom nem volt ezen az állásponton, erre nézve csak arra hivatkozom, hogy már 1931 december 1-én ia képviselőházban napirendi felszólalásom, során szóvátettem ennek a hitbizoniánynak ' az ügyét. Nevezetesen akkor az történt, hogy éppen az uradalom volt az, amely felmondva a cselédségnek, a birtokot egy konzorciumnak akarta kiadni azzal, hogy az a birtok területén levő 3553 katasztrális hold erdőt termelje ki. 1931 decemberében tehát ez volt az uradalom álláspontja, most pedig ugyanennek a hitbizoniánynak az az álláspontja és úgy tünteti fel a kérdést, mintha a nemzetnek hozna hallatlanul nagy áldozatot azzal, hogy itt erdősíteni kíván. Akkor az én interpellációm kapcsán Ivády Béla akkori földmívelésügyi miniszter úr megnyugtató kijelentést tett. A Szász-Koburg-Gothai hitbizomány, amely mint köztudomású, magyar eredetű hitbizomány, a Koháry-fiéle hitbizomány volt, — akkor gondnokság alá került és ma is zárgondnokság alatt van. Az uradalom vezetősége köréből hallatszottak hangok, hogy azért kell nekik ezt a köz'. ülése 1936 február 5-én, szerdán. érdekűnek nevezett erdőtelepítést csinálni ok, — ami azonban nemi így indult el — mert roszszak a földek és a hitbizomány nem fizetődik ki. Az 1935 : IV. te. negyedik címe szerint (olvassa): »Közérdekből erdőt kell telepíteni: a) azokon a^ területeken, amelyek elkopárosodás, vízmosás, vagy homokfúvás következtében vagy más okból termőképességükben jelentékenyen megromlottak, vagy amelyeken a termőtalaj jelentékeny leromlásától kell tartani; b) azokon a területeken, amelyeken erdő telepítése az 5. §-ban felsorolt védelmi célokra szükséges.« Ezek az esetek sem fordultak itt elő, tudniillik az 5. § szerint (olvassa): »Véderdőül kell kijelölni minden olyan erdőt, illetve olyan erdőrészt: 1. amely kő- vagy hógörgeteg, kő- vagy földomlás, talajcsúszás elhárítására, vadpatak, vízmosás vagy homokfúvás keletkezésének és továbbterjedésének megakadályozására szolgál és a káros szelek ellen védelmet nyújt; 2. amelynek elpusztulása az alantabb fekvő vagy szomszédos területek termőképességét, források vízibőségét, épület, ipartelep, közút, közforgalmú vasút, közhasználatra szolgáló mű vagy egyéb műtárgy biztonságát veszélyeztetné; 3. amelyet a mellette levő kórház vagy gyógyintézet érdekében kell fenntartani.« Ismétlem, ezek az esetek sem állanak fenn ennél a hitbizománynál. Ennél a hitbizományi birtoknál semmi más ok erre az erdŐtelepí; tésre nem volt, mint az, hogy most menteni akarják, ami menthető. A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat 141. §-a ugyanis világosan kimondja, hogy a jelen törvényt az igazságügy; miniszter — amennyiben a földmívelésügyi miniszter ügykörét is érinti, a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve — hajtja végre s egyszersmind megállapítja a törvény hatálybalé; pésének a napját iö. A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat 2. §-ának első pontja felsorolja, hogy milyen területek maradnak hitbizományi kötöttség alatt és a legvégén ott van, hogy azok a területek is, amelyeken közérdekből erdőt kell telepíteni, vagy amelyeknek beerdősítését az erdőrendészeti hatóság jogerősen elrendelte. Ennek a közérdekű erdőtelepítésnek, amely itt elrendeltetett, az előzményei a következők. 1935 július 7-én, szóval, amikor már híre kelt és mi, a képviselőház tagjai is tudomást szereztünk nagyjában ennek a törvényjavaslatnak az alapvonalairól, Fülöp Józsiás SzászKoburg-Gothai herceg erdőhivatala beadványt nyújtott be a földmívelésügyi minisztériumhoz, melyben a Pusztavacs határában levő birtokból 2003 — méltóztassanak a számra figyelni — katasztrális hold területnek kérte önként a beerdősítését. Akkor már folytak a tárgyalások a törvényjavaslat kodifikálása terén és már ismeretes lett az a maximum, illetve azok a feltételek, amelyek mellett továbbra is megtartható valamely birtok a hitbizományi kötöttség alatt s ekkor október 1-én az történt, hogy már nem az erdőhivatal, hanem az uradalom igazgatósága a fásítási terv soronkívüli elintézését kérte és egyben önként nagylelkűleg bejelentette, hogy az alföldi fásítási tervben kontemplált területen túlmenőleg önkéntes fásítást is fog eszközölni most már mintegy 4200 katasztrális holdon. Amíg máskor a bürokrácia, az adminisztráció olyan lassan és
