Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.
Ülésnapok - 1935-84
Az országgyűlés képviselőházának 8U. ez a bizottság, amikor már 1898-ban az állagváltoztatás kötelező elrendelését kívánta. A háború után pedig az ingatlanok forgalmának ideiglenes szabályozásáról szóló 5200/1919. M. E. számú rendelet 9. §-a kimondotta, hogy a hitbizomány ingó vagyonát mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlan szerzésére fordítani nem szabad. Ez egy nagyon helyes megkötés és az új hitbizomány ok létesítésével, valamint a felszabaduló pénzösszegnek invesztíciójával kapcsolatban feltétlenül fenntartanám ezt a tilalmat, hogy mezőgazdasági müvelés alatt álló ingatlanok ne legyenek sem új hitbizományok keretébe bevonhatók, sem pedig hitbizományhoz csatolhatok, »hanem kizárólag erdőbirtokok alkothassanak új hitbizományi és boldog lennék, ha pár százezer hold új erdő születnék meg egy ilyen impulzus hatása alatt. Örömmel üdvözölném a hitbizományt, ha az végeredményben a Magyarországon annyira nélkülözhetetlen és közérdekű erdősítésnek az előbbrevitelével járna. (Helyeslés bal felöl.) Mert méltóztassanak elhinni, hogy ha a hitbizománytulajdonos jogcímet akar szerezni magának a jövőre az ő privilégiumának a fenntartásához, akkor ezzel szerez magának új erkölcsi jogot ahhoz, hogy az országtól a maga számára bizonyos előjogokat követelhessen. Aki ma Magyarországon erdősít, aki ezt a legelsőrendű nemzeti feladatot a maga erejéből teljesíti, az erkölcsi jogcímet szerez magának ahhoz, hogy ellenszolgáltatásként bizonyos privilégiumokat is kívánhasson. (Ügy van! Ügy van! balfelöl.) En tehát úgy a hitbizománytulajdonosok, mint az ország érdekében elsőrendű kérdésnek tartom azt, hogy minden motort felhasználjunk, amely ebbe a törvényjavaslatba beszorítható abban a tekintetben, hogy a hitbizománytulajdonosokat erdősítésre késztessük és adjunk meg minden könnyebbséget a hitbizománytulajdonosoknak, hogy ilyen irányú állagváltoztatásokat minél nagyobb terjedelemben hajtsanak végre. (Helyeslés. — Lázár Andor igazságügy miniszter: Erre törekszik a törvényjavaslat!) Ebből a célból a 112. §-:ba feltétlenül felveendő volna az rendelkezés, hogy ilyen állagváltoztatás illetékmentesen eszközölhető. (Lázár Andor igazságügy miniszter: Meg fog történni!) Nagyon örülök, miniszter úr, csakhogy a javaslatban ez nincs benn, azért vagyok bátor megemlíteni. Nem tudom azután, hogy^ például a 20. § ötödik bekezdésének mi az értelme. A 20. § ötödik bekezdése szerint a hitbizománytulajdonos hat hónap alatt köteles bejelenteni ^ az k\lagváltoztatásra irányuló szándékát és két éven belül köteles azt kérni. Miért kötjük ezt határidőhöz 1 ? Ha most például három év múlva akarja egy hitbizománytulajdonos a mezőgazdasági -művelés alatt álló földet erdőbirtokká átalakítani, akkor azt már nem teheti meg? Ne kössük ezt, igen t. miniszter úr, határidőhöz, ne nehezítsük a hitbizomány tulajdonosok közérdekű tevékenységét, ne dugjunk botokat a küllők közé, amelyek előre akarnak haladni. Ha nem óhajtjuk azt, hogy visszafelé haladjon az ország szekere, ha előre akar haladni az a szekér, akkor ne dugjunk botokat a küllők közé. Nem látom be, hogy miért kell ilyen prekluziv határidőkkel megnehezíteni a hitbizománytulajdonosnak azt az esetleges szándékát, amely tökéletesen egyezik a közérdekkel. (Lázár Andor igazságügyminiszter: Ez egyáltalán nem ülése 1936 február U-ín, kedden, 241 nehezíti meg az állagváltoztatást, ez a kijelölési eljárásra vonatkozik!) A hitbizományi kisbirtokra vonatkozó rendelkezéseket kizárólag mint kísérletet fogom fel. Maga a törvényjavaslat is így fogja fel. Iparkodtam ennek a törvényjavaslatnak a pszichológiai vonatkozásait kifürkészni, hiszen a lélektani motívumokon fog megdőlni, vagy esetleg sikerülni a törvény. Nem hiszem, hogy a magyar vidékeken ennek a törvényjavaslatnak komolyabb hatása legyen, (Horváth Zoltán: Nem lesz!) nem tartom azonban kizártnak, hogy a sváb vidékeken fog bizonyos konzekvenciákkal járni. A magyar vidékeken kizártnak tartom, hogy a magyar apa gyermekei között ilyen különbségtételt olyan módon tudjon megtenni, hogy ő a maga lelkében ez gyermekeivel szemben bizonyos ellenséges vagy barátságtalan aktusnak ne érezné, vagy ne minősítené. Ezenkívül a. magam részéről nem is tartom lehetségesnek ezt a rendkívül terhes együttélést, amelyet ez a törvény a családtagokra előír, mert ezi nagyon ellenkezik az individualista magyar gondolkodással, hiszen mihelyt a katonaköteles korból . kikerül a fiú, lehetőleg azonnal iparkodik önállósítani magáit. Néni hiszem, — de végeredményben nem fontos, az élet majd meg fogja mutatni — hogy ennek az egész rendezésnek komolyabb jelentősége volna. De ha már a 'miniszter úr ezt a rendelkezést megcsinálta, akkor nem tudom, miért van itt ez a káros diszkrimináció a hitbizományi kisbirtok és a hitbizományi nagybirtok között. A hitbizományi kisbirtok helyzete ugyanis sokkal kevésbbé lesz előnyös, mint a családi hitbizoniányé, még pedig egy olyan ponton; amely rendkívül fontos. Tudniillik adótartozás esetén a hitbizományi kisbirtokot el lehet árverezni, a nagybirtokot azonban csak a jövedelem erejéig lehet végrehajtás alá vonni. Végeredményben mi értelme van a paraszt hithizománynak, ha nem az, — amint nagyon helyesen mondja a törvényjavaslat 78. §-a. — hogy a hitbizományi kisbirtok a jogosult családtagok ellátására szolgál, tehát a családnak akar a megélhetés tekintetéiben teljes- biztonságot nyújtani. Ez kardinális kérdés, és ezt nem lehet még a tervbe vett cél szempontjából sem megoldottnak tekinteni, ha ugyanaz a rendszabály, amely a nagybirtokra vonatkozik, a kisbirtoknak nem adáÜk meg, és a kisbirtok nem védetik meg az adóárveréstől. Ha valami értelme van ennek a rendelkezésnek, hát ez az egy az, hogy éppen adóárverés esetére, . szerencsétlenségek esetére 'akarja magát és utódait a család bebiztosítani. Ha adóárverés alá vonható, akkor mire való a hitbizomány? Valóiban nem tudom megérteni. (Rassay Károly: Ez mutatja,, hogy nem lehet a nagybirtokra szabott formát a kisbirtokra alkalmazni!) Van azután itt még egy kérdés, amelyről beszélnem kell azért, mert gróf Bethlen István igen t .képviselőtársunk ezt a kérdést az ország ellátása, a nincstelen proletariátus eltartása Iszempontjából hozta itt fel. Nem beszéltem volna róla ennél a javaslatnál, de belekerülve a javaslat vitaanyagába, világosan le akarom szegezni ebben kérdésben is álláspontomat, mert éppen az én pártom szokott szerepelni ebben a kérdésben — mondjuk — mint vörös posztó bizonyos érdekeltségek előtt. Arról van szó, hogy vájjon Magyarországon a munkanélküliség kérdését meg lehet-e oldani iparosítással, igen vagy nem? Nekem
