Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-83

Az országgyűlés képviselőházának 8 különböző egészségügyi zárlatok egyszerűen és végérvényesen értelmüket vesztik, mert az a helyzet áll elő, hogy egészségügyi zárlat esetén az újdombóvári sarok mellett közvetlen létesült községben nincsen egészségügyi vesztegzár, ellenben a 30 kilométerrel odább fekvő területek vesztegzár alatt állanak. A környező községek és az állam effektive ráfizetnek erre a rend szerre, az uradalmi község létezésére, a környező községek pedig megszenvedik a létezését s a legszegényebbeknek egyenesen külön súlyos adót jelent az eszmei község fenntartása. Dombóvár viszont 9900 lakossal rendelkezik, de a valóságban csak 1500 hold a független hatara. A község belterületén húzódik át a hitbizomány. Faláig egyszerűen elzárnak minden fejlődési lehetőséget a község elől. A legelőhiány minden községben katasztrofális! Az eszmei község miatt,, a terjeszkedés lehetetlen. A bér kérdésében az uradalom természetesen abszolút diktátor. A kisgazda ugyanis, amíg csak lehet, nem vesz igénybe napszámosembert a terhei miatt, a munkanélküliek között pedig tetszés szerint válogathat az uradalom nemcsak a helybeli, hanem a messze vidékről beözönlő még olcsóbb napszámosok között is. Ez az ősi, feudális bérrendszer azonban még mindig segítséget jelent, sokszor az utolsó segítséget, ennek a szerencsétlen népnek, amely az Összeszűkült határ következtében nem tudnak megélni, nem tud terjeszkedni, nem tud fejlődni, népesedésében pedig, szükségképpen stagnál. T. Ház! Vessünk egy pillantást magára a valóságos életre. Abban a tekintetben, hogy kinnt a valóságban hogy és mint hat tulajdonképpen az eszmei község és a hitbizomány, bátorkodom egy pár adatot felhozni. Szakaly községben a földreform-föld gyenge és tőzeges s a kaposi ármentesítés óta teljesen kiszáradt. Mellette egy másik községben, Pariban, viszont a reformrétek víz alatt állanak, de azért fizetni kell ezekért is. A szakályiak fizetik az ártéri járulékot azért, mert tönkretették őket a lecsapolással. A földreform-földek ellenértéke 800 és 1000 pengő, a terhe holdanként 32—35 pengő. A föld testvérek között megér 200 vagy 250 pengőt. A terheit tehát a kisgazda, a kisember nem tudja megfizetni. Mit csinálnak tehát? Semmit sem csinálnak, nem fizetnek; beállt a legrosszabb állapot: a jogbizonytalanság állapota. A község kapott legelőnek 124 holdat. A 124 hold ellenértéke 97.633 pengő, évi terhe 3071 pengő, összbevétele ma 2363 pengő, vagyis a tiszta ráfizetés 718 pengő. Egy község, amely azért kapott legelőt, hogy 718 pengővel megemelkedjék a pótadója! Ez a 97.000 pengőért átadott rét, illetőleg legelő testvérek között megér 20.000, mond: húszezer pengőt. Csibrák egész kisgazdahatára 1300 hold. Nyáron 80 fillér, télen 60 fillér a napszám a hitbizományi birtokon. Munkásai aratók, részes kukorica- és répaművelők, ebből tengetik az életüket. Gyulaj nagyközségben nincs nagybirtok, 800 birtokos kezén 6500 hold a határ. Itt látszik különben az elaprózásra épített földreform súlyos hatása. Katasztrális holdanként látszólag marad az összes terhek levonása után 27*75 pengő, ez azonban a legnyomorultabb munkabért sem adja ki a földbirtokreform során földhözjuttatott szegény embernek. Ott hagyják a kapott földeket és ahol keresnek, az megint csak a hercegi erdő, ahol a téli 3. ülése 1936 január 31-én, pénteken. . 211 munkálatoknál valamit tudnak keresni maguknak. Pari német község, amely azt mondhatni, vagyonos volt a földbirtokreform előtt, a földbirtokreform után ment tönkre. Ez volt a legsűrűbben lakott község, ma már ennek a sűrűsége is súlyosan csökken. A földbirtokreformföldek használati díja és közterhe évi 33 pengő. Ennek a községnek a lakosai végtelenül szorgalmasak. (Létay Ernő közbeszól.) Mind az, amit mondok, igen t. képviselőtársam, száz százalékig helytálló és szívesen bizonyítom. Döbrököz színmagyar lakossága 4202 lélek és határa6221 hold. Réthez, legelőhöz nem tudnak hozzájutni. Nak-Lápafő-Várong színmagyar lakossága pusztul és elvész a gaadasági nyomorúságban. Ez a Nak község hercegi kisbérleteket kapott a földbirtokreform előtt és ma vágynak aiz emberek ezek után a hercegi kisbérletek után. Amikor tehát végre megkapták ezeket a földeket saját tulajdonul, akkor lett rosszabb a helyzetük s most alacsony napszámbéreken tengetik életüket. Nak határa akkora, mint amilyen 200 évvel ezelőtt volt, à lakossága azonban ötszörösére emelkedett. 200 évvel ezelőtt családonként 20—25 katasztrális hold föld is jutott, ma pedig 350 család kezén van 1100 hold szántó. Ezeknek az; embereknek egyetlen kívánságuk, hogy törvényesen rendezett kisbérleti lehetőséget kapjanak a hitbizományból. Legelője itt sincs a községnek. Ezek az emberek tehát oda akarnak visszamenni, — igen egészségesen — ahonnan kiindultak, mielőtt a földbirtokreform során földet kaptak. Koppányszántó határában nincs hitbizomány, de van veszprémi püspökségi föld. Ahol legerősebb a színmagyar lakossága a Dunántúlnak, ott a legtöbb a határokban^ a kötött föld. Földjük eredetileg csak a németeknek volt, mert a németek, mint telepesek, mégis csak földhöz jutottak. Ez a különbség a német és a magyar lakosság között, mert hiszen a török megszállás után nem keresték a császáriak, hogy hol van a régi magyar lakosság, hanem elvették ezeket a földeket és a telepeseknek adták oda. Koppányszántó 1500 lakosú község és 2*4 hold szabad föld jut egy lakosra. Ez a legjobb átlag. Kurd és Csibrák állattenyésztő községek megfelelő legelők nélkül. Rendkívül jó állattenyésztők. 92 hold rét és 139 hold homokos rossz legelőterület mellett még ma is^ hatalmas állatállományuk van, amelyet istállózni kénytelenek. Hogy ez mit jelent kiadásokban és mennyiben drágítja meg a termelést, azt mindenki tudja. A község ^melletti uradalmi földeken az uradalom elárverezteti a lekaszált szénát. Az utóbbi időben azonban elviteti és ezeken az árveréseken sem vásárolhatnak takarmányt a kurdiak. Kurd és Csibrák községeknél valósággal belenyúlik a hercegi rét a községbe. A falusi parasztemberek tyúkja a hercegi területen tojik, a tojás is odakerül. A bérleti kérelmek elől az uradalom mindenképpen elzárkózik. A napszámbérek itt is 60—80 fillér között váltakoznak. Kocsolán az emberek a földreform alapján nagyjában azt kapták, amit azelőtt kisbérletben bírtak a hercegtől, csakhogy sokkal roszszabb feltételek mellett, ez csodálatos! A nemzeti reform sokkal rosszabb feltételek mellett juttatta földhöz a kisembereket, j mint ahogyan annak idején a szabad megegyezéssel a hercegtől földet kaptak. A régi rendSl*