Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-83

Az országgyűlés képviselőházának 8 mint 6 hónapra 8 métermázsa vegyes gabonát, vagy ha jól megy, tiszta búzaértéket. Az egésznek az értéke kitesz: 13 pengő a hópénz, a 36 pengő fizetség és a 128 pengő értékű gabona együttvéve 164 pengőt. Ezt hathónapi munkaidő alatt keresi meg. Ezt viszi haza otthon reá váró családjának. Otthon a téli hónapokban más munkaalkalma nem is lehet, mint némi kis erdei favágás, amit azonban ezért kap, az nem elégséges sem házának fenntartására, sem adójára, vagy arra, hogy esetleg házbérét abból fizethesse. Tehát családját neki ebből a 164 pengőből kell eltartania. (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.) Milyen könnyű volna ezeken segíteni úgy, hogy ezeket betelepítjük a földekre egy gazdatiszt, vagy több gazdatiszt vezetésiével, sommás (munkásokként, somanásmunkási fizetéssel, amelyet az első esztendőben az állam folyósítana nekik. A második esztendőben már a föld hozamából is tudnák fedezni a munkabérüket, sőt megkezdhetnék az előkészületet a saját gazdasági berendezkedésükhöz is. Az eddigi felszólalók a tekintetbe jöhető szempontok legnagyobb részét felhozták már, amelyek a latifundiumok mellett és ellen szólnak. En arra az egy szempontra kívánok rámutatni, amely szinte államgazdasági érdekből teszi szükségessé, hogy csökkentsük a nagy latifundiumokat és minél több kisbirtokost teremtsünk és ez az adóbevételi különbség", amely a kisbirtokok és a nagybirtokok között fennáll. Erre vonatkozólag nem áll rendelkezésemre más statisztika, mint azok az adatok, amelyeket kiírtam magamnak volt kerületem községeinek jegyzőségeinél, és pedig Kerkaszenfckirály, Lendvaújfalu, Kerkaszentmiklós, Lentiszombathely, Lentikápolna, Rédics, Lenti, Dobri és Tormafölde községekben. Abból a szempontból állítottam össze ezeket az adatokat, hogy mennyi adót fizet a falu népe és mennyit fizet az abban a faluban levő uradalmi rész. (Halljuk! Halljuk!) Kerkaszentkirályban a falu mezőgazdasági földterülete 1237 hold, az uradalom földterülete 812 hold, tehát kétharmada, ezzel szemben a község fizet 3513 pengő földadót, az uradalom ugyanakkor 2253 pengőt. Itt a differencia még nem nagy, ellenben ehhez hozzájön mindjárt a község részéről 3858 pengő házadó, amit az uradalom egyáltalán nem fizet, holott az uradalomnak is van ott majorja. Az összes adókat számítva már horribilis a különbség, mert a község adója 12.751 pengő, ugyanakkor az uradalom adója csak 5475 pengő. (Rakovszky Tibor: Es mi van a közmunkaváltsággal?) Itt hozzá kell tennem azonban, hogy a jövedelmi adót az uradalom nem a községben fizeti, hanem a központjában. Azonban ez 20—30%-nál nagyobb differenciát semmiesetre sem okozhat a számadatoknál. De hogy méginkább .szembetűnjék a különbség, rámutatok Rédics községre, ahol a községnek van 1123 hold mezőgazdasági területe, az uradalomnak 1804 holdj a, a falunak van 90 hold erdeje, az uradalomnak 1542 hold erdeje, és — tessék ezt megfigyelni — a falu földadóban fizet 2769 pengőt, az uradalom pedig 2533-at, tehát 200 pengővel kevesebbet már földadóban, holott szántóban 700 holddal van többje, erdőkben pedig 1500 holddal van többje. Hogy ez végösszegben az összes adókra vonatkozóan mekkora differenciát tesz, azt mutatja az, hogy amikor a község összes adója 17.006 pengő, ugyanakkor az uradalomé 5324 pengő. '. ülése 1936 január 31-én, pénteken. 211 Az összes községekre vonatkozóan összeállítottam egy összegezett arányt, amelyből kitűnik, hogy ha a mezőgazdasági területeknél egynek veszem az uradalmi területet, akkor ehhez viszonyítva 1"44% a falvak mezőgazdasági területe. Erdőben az uradalomé 5'03, szemben a falu 1%-kal. Földadóban már a differencia ;

>az uradalmi 1-gyel szemben 1"67. Tehát itt már az erdőt teljesen figyelmen kívül hagyva, mintha ez teljesen adózatlan maradna, a falunak már 0'27%-kai magasabb a földadója, mint az uradalomé. Az összadóknál pedig az arány 1:4*37. (Rakovszky Tibor: Melyik a fajfenntartó elem?) T. Ház! Ez az összeállítás, amelyet voltam bátor itt bemutatni és felolvasni, elevenen beszél. Nem azt mondom, hogy itt ez az adó tisztán a földadóból és a kisgazdák adójából adódik. Ebben benne van az egyik faluban a suszter, a másik faluban a szabó, harmadik faluban a kocsmáros adója is. Ha azonban az uradalom területe is^ parcellákra volna felosztva, akkor ott is megélne és adózna új fűszeres és további szabó, cipész, stb. (Rakovszky Tibor: Es az intelligencia!) Ezt tehát semmiesetre nem lehet felhozni differenciaként. Miből származik ez a nagy különbség? Elsősorban a házadóból van nagy különbség. (Rakovszky Tibor: Az egyszoba-konyhás többet fizet, mint amennyit az egész társulati adóban fizetnek.) Magam is privilégiumban részesülök a törvény alapján. Majorom és cselédlakásaim után nem fizetek adót, de ezt igazságtalannak minősítem, mert lehetetlen az, hogy a nagybirtok teljes mértékben mentesüljön a házadó alól akkor » amikor olyan borzasztó súlyos teher nehezül arra a kisbirtokosra. Ezt annak idején szociális okból csinálták. Azt mondották, hogy ezt megadjuk,, hogy annál jobb lakásban és jobb elhelyezésben részesítse a nagybirtokos a cselédséget. Ez azonban a legkevesebb helyen, a birtokosoknak alig 5%-ánál található fel. Eo ipso feltétlenül házadóval rovandó meg a nagybirtok mindenütt, mint ahogyan a kisbirtok. T. Ház! Az adózásnál másik nagy igazságtalanság a közmunkaváltság. Közmunka váltságot kell fizetni mindenkinek. Zalában 3 év előtt a közmunkaváltság a következő módon volt kiróva: zsúpos ház után fizettek 6 pengőt, téglaház után 9-et, tehénfogat után 12-t „ egylovas fogat után 12-t, kétlovas fogat után 24 pengőt, s ezenkívül még minden 16 évnél korosabb férficsaládtag 1 pengő 50 fillért, — ez három tagig van számítva — és a zsellérlakó fizet ugyancsak 1 pengő 50 fillért. Az a sommásmunkás tehát, aki egész esztendei munkájával 200 pengőt keres meg és viszi haza az esztendei keresetét családjához, amikor hazaér, kénytelen még fizetni közmunkaváltságot is. Ugyanakkor ezzel szemben az uradalom ugyanezen kulcs szerint fizeti az adót, vagyis fogatok szerint, holott az uradalomnál 40—50 holdra esik egy igásfogat, míg az 5 holdas kisgazda is kénytelen már igást tartani magának. Ezekből adódik az a borzasztó nagy közteherviselési különbség, amely megvan a nagy- és kisbirtokosok között. (Ügy van! balfelől.) Ha ehhez hozzávesszük oniég a sok fogyasztási és forgalmi adót, akkor feltétlenül megállapíthatjuk, hogy az adóztatás igazságtalan és ha már az igazságtalan adóztatás fennáll, nem azt kívánom mai felszólalásomban,, hogy ezen változtassunk, mert hiszen ez nem tartozik az igazságügyminiszter úrra, ellenben azt kívánom, hogy a nagybirtok, a latifundium feltétlenül ugyanazt