Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-82

Az országgyűlés képviselőházának 82, ülése 1936 január 30-án, csütörtökön. 185 ügyminiszter!) A látszat is ellentmond tehát, t. képviselőtársam, annak, hogy ez a törvényjavaslat gazdasági javaslat, (Farkas István:; Es aiér nyék is ellentmondanak neki! — Megay-Aleissn

er Károly: Képviselőtársam, úgy látszik, nagyon _rossz a memóriája. Ha megnézi a gyorsírói jegyzeteket, láthatja, hogy csak azt mondottam, hogy a javaslat gazdasági részével foglalkozom.) T. képviselőtársam, amikor közbeszóltam, azt méltóztatott mondani, hogy ez gazdasági javaslat, tehát csodálkozik rajta, hogy én, aki a dologba mindig politikát szoktam belevinni, közbeszóltam. Ebben a formában tehát meg méltóztatik állapítani, hogy ez nem gazdasági javaslat, hanem igenis igazságügyi javaslat. De tovább megyek, Hiszen ez az egész javaslat mindössze 53 családot érdekel. (Bárczay János: A másik: oldalon többet! — Ügy van! Ügy van! jobbfelől. — Zaj.) Az egész magyar törvényhozást 53 kiváltságos joggal felruházott osalad érdekében foglalkoztatják. (Zaj. — Elnök csenget. — vitéz Scheftsik György: Ezreket érdekel!) Ez a törvényjavaslat, t. képviselőtársam, igenis igazságügyi törvényjavaslat, (ügy van! ügy van! half elől.) ez semmi egyéb, mint az öröklési rend megállapítása. (Ügy van! IJgy van! balfelől. — vitéz Scheftsik György: Már nincs itt az igazságügyminiszter úr, csak a földmívelésügyi miniszter úr!) Ebben a javaslatban ©salk nagyon kis "rész a hitbizományok bizonyos csekély részben való felszabadítása. (Dinnyés Lajos: Azt ás kijátsszák, mint a pusztavacsd . ..) Ez a nagy vita tehát, amelyet itt t. képviselőtársaim, a statisztikai adatok felvonultatásával folytatnak, (Zaj. — Elnök csenget.) tulajdonképpen a javaslat mellé való beszélés, (Dulin Jenő: Akadémiai értekezés.0 semmi egyéb, mint — ahogyan t. képviselőtársam mondja — akadémiai értekezés. (Farkas István: így csalják a magyar népet a kormányok!) Mi a nemzeti munkaterv 53. §-a alapján egy komoly, mélyreható hitbizományi törvényjavaslatot vártunk (Egy hang jobbfelől: Meg is van!) s miután ezzel nem tudtak jönni, az idő pedig sürgetett, idedobták ezt koncnak azzal, hogy rágódjatok: rajta, higyjétek azt, hogy itt birtokpolitikai javaslatot tárgyaltok, (Farkas István: Ezt is a fiókból vették ki?) pedig ez csak időtöltés, csak arra való, hogy a komoly birtokreformmal annál későbben jöjjenek, ha egyáltalán jönni fognak. (Dulin Jenő: Erre jó az ügyvéd, hogy észrevegye! — vitéz Scheftsik György: Csak erre!) A tbirtokreform organikus intézkedést igényel. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Ennek a munkának el kell kezdődnie a gazdaadósságok rendezésénél... (Egy hang jobbfelől: Megtörtént!) Megtörtént

1

? Nem azzaí a gazdaadósságrendezéssel kell elkezdődnie, amelyet mi itt tárgyaltunk és amelynek révén szintén egy kiváltságos réteg jutott előnyökhöz. Ennek a munkának folytatódnia kell az új kataszter elkészítésével... (Ügy van! Ügy van! balfelől. — Megay Meissner Károly: Tudja, mennyi idő kell egy új kataszterhez? — Dinnyés Lajos: Mit szól hozzá? —• Felkiáltások jobbfelől: Na, mennyií Hány év? — Megay Meissner Károly: Hány év kell? — Zaj.) Alapos földbirtokpolitikát a kataszter újra való szerkesztése nélkül el sem tudok képzelni., Hiszen itt panaszolta éppen Rakovszky képviselőtársam, hogy egymásmellett van a nagybirtok és a kisbirtok és hogy micsoda különbség van az adózásban. (Farkas István: Bizony, bizony. Az adót a kisbirtok fizeti, a jövedelmet a nagybirtok élvezi!) Ha most ennek a törvényjavaslatnak alapjává nem a területet tették, hanem a katasztert, akkor önkéntelenül is felvetődik az a kérdés, hogy helyes nyomon járnak-e? Azt mondják, hogy 30.000 aranykorona az az öszszeg, amelynek megfelelő kataszteri tiszta jövedelem mellett a_ hitbizomány meghagyható. (Mózes Sándor: Mindenütt erdőket telepítenek mellette!) 30.000

> aranykorona éppen abból az indokból kifolyólag, amelyet az előbb voltam bátor említeni, igen elasztikus. Ez lehet majd 10.000, de lehet majd 20.000 hold is. (vitéz Scheftsik György: Ez nagyon helyes! Az egyik kevesebbet ér, a másik többet!) T. képviselőtársam, el méltóztatott már felejteni, amit az előbb mondtam, (vitéz Scheftsik György: Még nem!) hogy a kataszteri tiszta jövedelem megállapítása nem egyformán történt. Ezen a téren örökös a panasz. En azt hiszem, t. képviselőtársam is, mikor programmbészédét mondta, búsmagyarként elpanaszolta azt is, hogy a nagybirtokolk kataszteri tiszta jövedelme sokkal kisebb mértékben van megállapítva, mint a kisbirtokoké, (vitéz Scheftsik György: Tévedni méltóztatik, én nem hordóról, hanem pódiumról beszéltem. — Farkas István: Ó nem is beszélt, helyette a jegyzők beszéltek. — Zaj. "—' Elnök csenget.) T. Képviselőház ! Szeretnék arról látni statisztikát ebben a statisztikagyárban, hogy mi a különbség egy nagybirtok és egy kisbirtok kataszteri tiszta jövedelme között, (vitéz Scheftsik György: Ezt nem általánosságban állapítják meg, hanem rendszerint holdanként, a szerint, amint az egyik legelő, a másik rét,, kaszáló vagy szántó. Ez rendszerint így van. — Zaj balfelől.) Megay Meissner t, képviselőtársam, az organikus földbirtokpolitikának tartalmaznia kell a telepítést is. Önök, t. képviselőtársaim a túloldalon a telepítési törvényjavaslatról úgy beszélnek, mint amit ismerek. Mi nem tudjuk, nem ismerjük. Azt méltóztatott mondani, hogy ennek a törvényjavaslatnak többek között az is a célja, hogy bizonyos korlátokat, bizonyos akadályokat a bekövetkezendő telepítési törvényjavaslat útjából elhárítson. Hát ez zsákba macska, nem tudom, hogy mit tartalmaz, (vitéz Scheftsik György: Ki lehet találni. — Dinnyés Lajos: Mi ez? Keresztrejtvény?) Ez„ t. Képviselőház, a tekintély lenézése. Mi tárgyalunk egy törvényjavaslatot és ennek már hatóerőt tulajdonítanak egy olyan törvényjavaslatra vonatkozólag, amely még meg sem született, amelyet még nem is ismerünk. Az organikus gazdaságpolitikához a mezőgazdasági ipar és a mezőgazdasági oktatás fejlesztése is szükséges, a nélkül, t. képviselőtársam, nem tudok elképzelni egységes, nagy, organikus mezőgazdasági politikát. Azonkívül azt is szükségesnek tartanám, hogy a földmívelésnél is, mint egyéb foglalkozási ágaknál — legyen az akár szabad pályán lévő iparos vagy kereskedő — a végrehajtási novella bizonyos dolgokat, amelyek a létminimum előteremtéséhez szükségesek, foglalásmentessé tegyen. Miért nem méltóztatik nemzetmentő eszméik között arra is időt és módot találni, hogy a földmívesre nézve is állapítsuk meg a létminimumot, hiszen az akis darab föld az ő megélhetése,, az ő foglalkozási eszköze^ és szerszáma. Ennek a kérdésnek a megoldását sem látom ebben a törvényjavaslatban. T. Képviselőház! Nem lehet azt mondani, hogy ez a törvényjavaslat organikus birtokpo-