Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.
Ülésnapok - 1935-81
164 Az országgyűlés képviselőházának £ ide be, meg nemi oldjuk és ezt a munkaterhét bizonyos mértékig le nem apasztjuk, többek között éppen az oda felvihető ügyek számának a korlátozásával, — mert azt nem tudom belátni, hogy egypengős, vagy kétpengős illetékügyben a közigazgatási bíróság öttagú tanácsa legyen szükséges és azt lehessen igénybe venni — addig ebben a kérdésben, bármennyire rokonszenves a jogelv szempontjából az egész, nem tudok kilátásba helyezni mást, mint azt, hogy keresem az alkalmat, hogy ezzel a kérdéssel a jövőben foglalkozzam, de rögtöni novelláris beavatkozást — és itt kérném a Ház szíves elnézését — most nem helyezhetek kilátásba. Kérem válaszom tudomásulvételét. (Helyeslés.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Nagy Iván: Tudomásul veszem Î Elnök: Kérdeni a t. Házat, méltóztatik-e tudomásul venni a pénzügyminiszter úrnak az interpellációra adott válaszát. (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következnék Némethy Vilmos interpellációja, de a képviselő úr interpellációját törölte. Következik Peyer Károly képviselő úrnak a belügyminiszter úrhoz intézett interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a budapesti szociáldemokrata képviselők 1936 január 26-ára a Vigadóban hirdetett beszámolóját a főkapitányság betiltotta? Hajlandó-e a miniszter úr az alárendelt közigazgatási hatóságokat utasítani arra, hogy a képviselők beszámolóját átlátszó, helyt nem álló indokkal ne akadályozzák megl Hajlandó-e a miniszter úr intézkedni, hogy a képviselők a választóikkal szemben fennálló kötelezettségüknek zavartalanul eleget tehessenek és azon jogukkal, hogy beszámolót tartsanak, élhessenek?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Peyer Károly: T. Ház! A szociáldemokratapárt budapesti képviselői január 26-án a budai Vigadóban beszámoló gyűlést kívántak tartani és azt a budapesti főkapitányságnál a fennálló rendeletek alapján szabályszerűen be is jelentették. Legnagyobb meglepetésre a főkapitány úr ezt a gyűlést azzal az indokolással tiltotta be, hogy (olvassa): »Értesülésem szerint a gyűlésen olyan egyének megjelenése várható, akiknek magatartása a gyűlés nyugodt lefolyását veszélyezteti, ezért a közrend és a közbiztonság megóvása érdekében a gyűlés megtartását meg kellett tiltanom.« A budapesti főkapitány úr végzésében hivatkozik ugyan a fellebbezés jogára, tekintettel azonban arra, hogy köztudomású, hogy a budapesti főkapitány úr ilyen gyűlésengedélyezések tárgyában mindenkor a belügyminiszter úr előzetes útmutatása alapján intézkedik, feleslegesnek tartottuk ennek a határozatnak a megfellebbezését. Ez ellen a gyakorlat ellen azonban a leghatározottabban tiltakoznom kell, két okból. Először is, ha ez a gyakorlat érvénybe lép, úgy a gyülekezési jognak az a korlátolt formája is, amely ma fennáll, teljesen megszűnik és ennyi gyűlést sem lehet tartani, mert a főkapitány úr és a főiszolgabírák is vidéken mindenkor hivatkozhatnak arra, hogy a gyű1. ülése 19$6 január 29-én, szerdán. lés nyugodt lefolyásának veszélyeztetéséről valamelyes értesülésük van. (Buchinger Manó: Sajnos, hivatkoznak is!) Sőt a vidéki választói gyűléseken számtalanszor történtek ilyen kísérletek gyűlések megzavarására, sőt történtek nálunk is, a gyűlés rendezői azonban és mi speciálisan mindenkor rendet tudtunk tartani és a mi gyűléseinken soha a rendőrhatóságnak közbelépésre sem volt alkalma, — nyomatékosan kívánom ezt hangsúlyozni — mert mindenkor a párt rendezői biztosították a rend fenntartását. Éppen úgy nem volt szükség arra, hogy a gyűlés után esetleg történő rendzavarások alkalmával a rendőrhatóság közbelépjen, mert tudtommal ilyen rendzavarások igen hosszú idő óta egyáltalában nem fordultak elő, leszámítva talán egy pár egészen jelentéktelen apró incidenst. Ez tehát nem olyan indok, amelynek alapján egy politikai párt budapesti képviselőinek beszámoló gyűléseit betilthatják. KifíOígásolnom kell ezt azért is, mert a képviselőt nem lehet korlátozni abban, hogy választóival érintkezzék. A képviselői működés nemcsak abból áll, hogy a képviselő a házban teljesíti kötelességét, (Helyeslés jobbfelől.) a képviselő működése abból is áll, hogy választóit időről-időre tájékoztassa az ő itt kifejtett tevékenységéről és ebben a tekintetben bizonyos kontaktust létesítsen képviselő és választó között. Ha aem így történik, ez hiba, ha pedig ezt a hatóság megakadályozza, ez kétszeres hiba. En nem helyeselhetem, sőt a leghatározottabban tiltakoznom kell az ellen, hogy a főkapitány úr ilyen indokok alapján tiltson be gyűléseiket. Különösen azért kell ezt kifogásolnom, mert ugyanarra a napra a budai Vigadóban egy másik pártnak gyűlést engedélyezett, amelyről a főkapitány úrnak éppen így lehettek volna értesülései, hogy ott rendzavarások fognak történni, mint ahogyan történtek is valamelyes rendzavarások azon a gyűlésen. Annak ellenére azonban, hogy a főkapitány úrnak, egészen biztosan rendelkezésére állottak ugyanazok az információk, mint más alkalommal, ezt a gyűlést minden aggály nélkül engedélyezte. A Vigadó középület, a főváros lakossága összeségének a tulajdona. Mások is tartottak már ebben a fővárosi . Vigadóban politikai gyűléseket, tartottak az esti órákban is. Hangsúlyozni kívánom, hogy az esti órákban. Mi délelőtt kívántunk ilyen gyűlést tartani, nem az esti óráikban. Tartottak pártok gyűléseket, amelyek nem egészen sima lefolyásúak voltak, amikor a rendőrhatóságnak sokkal könynyebb volt előre értesülést szereznie, mert ezekinek a gyűléseknek megzavarására röpiratokban, újságokban hívták: fel a más politikai felfogású egyéneket. Ennek ellenére ezeket a gyűléseket nem tiltották be, a mi gyűlésünket pedig betiltották, holott ennek a gyűlésnek betiltására vonatkozóan — merem állítani — a főkapitány úrnalk semmiféle konkrét bizonyítéka nincs, nem lehetett arra nézve, hogy bárki is megkísérelné a szociáldemokratapárt gyűlését megzavarni. Ha előfordul ilyen eset egy-két-ember részéről, amit fel sem tudnék tételezni, azokat a rendezők kiteszik és módot adnak nekik, hogy a saját gyűlésükön mondják el véleményüket, de ez nem lehet ok arra, hogy egy politikai párt képviselői beszámolóját betiltsák. (Buchinger Manó: Szívességet akarnak tenni a náciknak! — Mozgás a jobboldalon.)
