Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-76

Az országgyűlés képviselőházának 76, csehországi, lengyelországi, sziléziai birtokai számára elméletileg és gyakorlatilag képzett gazdákat neveljen. A tanfolyam kezdetben kétéves volt és azon az előadások német nyelven folytak. Magam is a keszthelyi Georgikon-akadémiát végeztem és így tudom, hogy mi ezeknek az akadémiáknak a történeté. A hitbizományokat csak a szakképzett gazdatisztekkel való rendelkezés szükségessége késztette arra, hogy akadémiákat alapítsanak, más megoldás nem volt, saját érdekükben alapították azokat a bizonyos mezőgazdasági szakiskolákat, amelyekből később akadémiák lettek. Hol van Festetics mezőgazdasági téren Tessedik Sámuelnek a szarvasi papnak a gesztiójától, aki hatholdas szikes talaján a Georgikon alapításával egyidejűleg már szakiskolát alapított a saját pénzéből? Mérjünk igazságos mértékkel. Legyünk igazságosak a főnemesi osztállyal szemben, de legyünk igazságosak a Tessedik Sámuelekkel szemben is. Legyünk igazságosak abból a szempontból is, hogy a magyar történelem lapjait végignézve tárgyilagosan kimondhassuk az ítéletet, hogy ha a főnemességnek voltak is tagjai, — sajnos, megítélésem szerint kevesen voltak — akik a nemzet érdekében végzett munkából kivették részüket — ilyenek ma is kevesen vannak — a magyarság szempontjából ezek a Tessedik Sámuelek, Kossuthok, Deákok, Jókaik. KőrösiCsoma Sándorok, — százával tudnám felsorolni — akiknek nem volt nagy védett birtokuk, hitbizományuk, de volt magyar szívük, magyar akaratuk, akik a magyarságukért dolgoztak és hírt, becsületet szereztek a magyar névnek, legalább olyan mértékben kivették a részüket a nemzetért végzett munkából, mint a hitbizományok birtokosai. Ezért mondottam azt, hogy nem a hitbizományokban, hanem a magyar szívben, a magyar lélekben és a magyar akaratban rejlett mindenkor az igazi erő. Tovább megyek, azt mondotta még a t. képviselő úr, hogy a kormány javaslatát azért tudja üdvözölni, mert egy 150 esztendő óta kísértő kérdés jutott nyugvópotnra. (vitéz Csicsery-Rónay István: Ügy van!) Végtelenül örülök, hogy éppen kedves képviselőtársam ennyire meg van elégedve, de méltóztassék megengedni, hogy én nem tudok olyan nagyon megelégedett lenni (vitéz Csiesery-Rónay István: Nagyon meg lehet elégedve! Ez a kérdés nem revolúciós, hanem evolúciós alapon van megoldva!) és nekem kötelességem kifogásaimat előadni. (Ras

say Károly: Ha meg volnánk elégedve, akkor ott ülnénk! Engedjék meg, hogy ne legyünk emgelégedve!) Nem vagyok megelégedve. Tisztelettel tudomásul veszem, hogy képviselőtársam meg van elégedve, én iparkodom tárgyilagos kritikát mondani. (Zaj.) Elnök:" Csendet' kérek, képviselő urak. (Friedrich István: Akkor ott ülnénk!) Dinnyés Lajos: T. Ház! A továbbiakban itt azt állították, hogy a hitbizományok, nevezetesen az Esteirházy-hitbizomány, mint olyan, sok mezőgazdasági üzemágat hozott létre és foglalkoztat. Tárgyilagosan megállapítom azt, hogy az Esterházy-féle hitbizományt üzletszerűleg, pekuniáriusan, a legutóbbi években nagyszerűen vezetik és adminisztrálják. Amikor azonban törzskönyvezett tehenészetet állit fél, amikor húsgyárat és sajtgyárat alapít, amikor gőzfűrésztelepeket állít fel, vagy bármilyen más üzleti ágat. létrehoz, az egy üzleti kalkuláción alapul és azt az üzemet megszüntetik, ha nem rentábilis. Ép azért ne méltózillése 1936 január 21-én, Tcedden, 5 tassék érdemnek feltüntetni ezt. (Lázár Andor igazságügyminiszter: Közérdeket szolgál!) Elérkeztünk ehhez a ponthoz. Nagyon köszönöm, miniszter úr, hogy megelőzött és alkalmat adott itt nekem arra, hogy a mezőgazdasági kultúrára is rátérjek. A mezőgazdasági kultúráról méltóztattak itt beszélni és egy közbeszólás formájában felhívni reá az én figyelmemet. Az Esterházy-uradalom vezetése, irányíltása gazdasági szempontból, elismerem — egy-két hibától eltekintve — tökéletes és jó. Azonban, mélyen t. miniszter úr, úgy-e méltóztatik azt nagyon jól tudni, hogy vannak ilyen törzskönyvezett tehenészetek, ahol siementhali vagy bármely más vidékeken kitenyésztett állatokat tenyésztenek nem a hitbizományok, hanem az egyszerű parasztgazdák. (Lázár Andor igazságügyminiszter: Az is) helyes! — Zaj.) Vannak olyan birtokok, amelyek nem hitbizományok, de amelyek — láttuk állatállományukat és produktumaikat a

? tenyészállatvásáron — hitbizományi kötöttség nélkül is csudákat művelnek és gyönyörű egyedeket állítottak elő. Ezeket nem védi a hitbizományi törvényjavaslat. Ez a helyzet nem igazolja a hitbizományokat, mert azok csak azért tudják előállítani azt, amit előállítanak, mert hitbizományok. Itt van az állami birtok, amelynek szükségszerűségét minden józanul gondolkozó és hozzáértő gazdaember elismeri, mert tényleg kell kiváló egyedeket előállítani és bizonyos mértékben bemutatni azokat a produktumokat, a mezőgazdaságig termelés új irányelveit, amelyeket a gazdasági fejlődés és a szükségszerűség ír elő, de ezt érdemnek feltüntetni egyáltalán nem lehet. f Az elmúlt esztendők folyamán, miként már arra kitértem, két ok miatt volt kitéve a nagybirtok és egyáltalán a hitbizomány támadásnak és éppen ezen okok miatt a földmívelésügyi kormányzat nem javasolta új hitbizomány rendszeresítését. Ez a két ok az egyke és a kivándorlás. Rá fogok ezekre is térni. Az egyke Magyarországon katasztrofális méreteket ölt. Roszner t. képviselőtársam német példákból — nagyon szereti a németeket, úgy látom, mindig német példákból idéz — kimutatta, hogy az egykének nem az az oka, hogy a magyar paraszt nem tud földet szerezni, hanem más oka van, mert Németországban, pl. Rottalban, milyen remekül élnek a kisbirtokosok. Ha az a német paraszt majd magyarul fog beszélni és ha a magyar paraszt németül fog 'beszélni, akkor lehet erről szó; más nép, más szokás, más emberek vannak ott. Legyen szabad rámutatnom arra, hogy az egykének nem azok aas okai, amelyeket képviselőtársam mondott, aki igazolta azt, hogy nem hitbizományi (birtokokon van az egyke, mert hiszen a cselédeknek nagyoibbszámú gyermekeik vannak. Ez igaz addig, ameddig, kenyere van annak a parasztnak. Nagyon jól tudjuk, hogy igen sók parasztgazda szeretne cseléH lenni valahol, mert legalább^ 'biztosítva ivolna a mindennapi kenyere. Lepsény község elöljárósága azonban — Matolcsy könyvéből idézem, nem Matolcsy mondja, hanem Lepsény község elöljárósága (olvassa): »az egyke okát abban látja, hogy a lakosság birtoka kevés, (birtokot a kötött ibirtok miatt nem szerezhetnek, nem terjeszkedhetnek és meglevő csekély vagyonúnknak a több gyermek közötti- megosztásától irtóznak,« Herczegszőllős község: elöl-