Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-81

Az országgyűlés képviselőházának 81 szere abban a törvényben, még pedig nincs meg azért, mert elvonattak az 1912 : LXV. te. 32. §-a alól, amely kimondja azt, hogy a közszolgálati alkalmazottak felett fegyelmi bíróság ítélkezik és dönt. T. miniszterelnök úr, higyje el nekem és higyje el azoknak,, akik ezt a kérdést abszolúte objektíven nézik: ha ezt a fegyelmi bíróságot benne hagyták volna a törvényben, akkor nem lett volna a törvénynek olyan demoralizáló hatása és nem lett volna olyan elkeseredés, olyan rettenetes dermedtség a közalkalmazottak között, nem lett volna pattanásig feszült elégületlenség, mint amilyen ma van. {Zaj a jobboldalon. — Mózes Sándor: Elnémult hivatalokról lehet már beszélni. — Gr. Festetics Domonkos: Csak az hallgat, akinek vaj van a fején. — Zaj.) Megvan a fellebbviteli fórum, az igaz, de abban a fórumban a mellett az egy közigazgatási bíró mellett, aki éppen a mi javaslatunkra van benn ebben a bizottságban. De ott van négy közigazgatási tisztviselő is. (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Szóval bajtársaik!) Igen, miniszterelnök úr, bajtársak, sínylődő társak, nélkülöző társak. (Nagy zaj és ellenmondások a jobboldalon. — Mózes Sándor: Ellenzékiek nincsenek bent a fegyelmi bíróságban!) így van, igen t. uraim! (Csizmadia András: Hát a falu népe mit csinál? Éhezik! — vitéz Mikolay József: Jöjjenek el ma gazdának!) Teszek egy ajánlatot: cserélje el igen t. képviselőtársam egy miniszteri tanácsosi fizetéssel is adja oda neki cserébe vagyonát! (vitéz Mikolay József: Arról lehet beszélni! Meg lehet csinálni! Zaj.) Nem akarok időmből kifogyni, ezért tovább folytatom. A fellebbviteli fórum, ez az ötös bizottság dönt, de erre az ötös bizottságra is vonatkozik a hóhérszakasz, — amint a közvélemény elnevezte ezt a bizonyos szakaszt — ezek sem olyan független emberek, akik mindenkor és szabadon mondhatnák el a maguk véleményét. Végső fokon a miniszter dönt, aki csak egy ember és aki tévedhet, vagy elfogult lehet. Befejezésül még csak azt szeretném mondani, — nehogy megint kifussak időmből — vájjon mit szólna a túloldal, amely annyira fel van háborodva a közalkalmazottak ellen ... (Nagy mj és ellenmondások jobbfelől. — Mózes Sándor: Meg vannak velük elégedve, mert nagyon Nep.-szemek!) Nagyon jól tudom, hogy máskép beszélnek ma, mint ahogy beszéltek a múltban. (Zaj.) A mélyen t. túloldalnak is vannak — elhiszem — olyan tagjai, akik hasonlóképpen gondolkoznak, mint mi, (Mózes Sándor: De nem merik véleményüket nyilvánítani!) de a pártfegyelem korlátai kötik őket abban hogy sürgessék azt, hogy az általam kifogásolt bizonyos szakaszt az igen t. kormány a parlament útján mielőbb helyezze hatályon kívül. Azt mondottam: mit szólnának a túloldali'' igen t. képviselőtársaim., vagy a kormánynak a tagjai, vagy akár a miniszterelnök úr, ha annakidején amikor például ő, mint vezérkari százados fungált, vagy a kormány tagjai más állásban voltak, ez a törvény fennállott volna? (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: A hadseregben sokkal szigorúbb! — Ángyán Béla: Félrefogott! — Gr. Festetics Domonkos: A katonaságnál mindig megvolt! — Nagy zaj.) A törvény a következők épp en szól: »A közszolgálati alkalmazottak, a honvédség tagjai és . ülése 1936 január 29-én, szerdán. 147 hozzátartozói. (Zaj a jobboldalon.) Nem engedem magam kizökkenteni. {Derültség a jobboldalon és a középen.) En elolvastam a mélyen t. miniszterelnök úrnak nagyszerűen •megírt életrajzát s abban láttam, — és őszintén megmondom, tetszéssel láttam, — hogy annak idején egy alkalommal kemény szavakat ibaisznált. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: De mivel) Olvassák el. Azt hiszem, Önök akkor elolvasták. A miniszterelnök úr tudja és bizonyára önök is tudják, ha elolvasták. Mondom, hogy az helyes volt, de amit mondott fiatal százados- korában, viagy más miniszter miniszteri tanácsos korukban, vagy főszolgabíró korukban tettek, azt engedj ék tnieg^ a. ina f alkalmazottainak is. Az »egyéb jogcímek« és az »egyéb kellékek« igen tág fogaioim, ebibe bele lehet mindent magyarázni. (Mozgás és zaj a jobboldalon, — Ángyán Béla: Andersen meséi!) En semmi egyebet nem kérek a kormánytól, mint az igazságos elbánást, a fegyelmi bíróság visszaállítását és ennek a lehetetlen szakasznak mielőbbi visszavonását, illetőleg ennek parlamenti úton való hatályon kívül helyezését r azzal, hogy egyidejűleg nyújtson be a kormány a szolgálati pragmatikáról szóló törvényjavaslatot. (Helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) £lnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a miniszterelnök úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? {Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a választ tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a választ tudomásul vette. Következik Sulyok Dezső képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Esztergályos János jegyző (olvassa): »Interpelláció a magyar királyi miniszterelnök úrhoz a magyar közélet általános színvonalának az ország jövőjét veszélyeztető leromlása tárgyában. Van-e tudomása a miniszterlen ök úrnak a magyar közélet egyre nagyobb számban jelentkező és egyre szélesebb területen tapasztalható olyan jelenségeiről és tényeiről, amelyek ennek a közéletnek súlyosan beteg voltára utalnak és amilyenek pl.: 1. A minden polgári önérzetet megcsúfoló szervilizmusnak, hízelgő szolgalelkűségnek olyan mértékű elharapódzása, hogy az ellen az ország első közjogi és egyházi méltósága, a hercegprímás is kénytelen volt tiltakozó szavát felemelni; 2. a felelőtlen besúgások, névtelen r levelek útján történő denunciálások olyan arányú el: terjedése, hogy azok miatt emberek az öngyilkosságba menekülnek és magasrangú közhivatalnokokat állásuktól fel kell függeszteni; 3. az egyes városi önkormányzatok gazdálkodásában előforduló tömeges, közvagyon ellen elkövetett sorozatos bűncselekmények; f 4. némely állami intézmények ügykezelésében előforduló hasonló jellegű bűncselekmények, amelyek már a betegek gyógyszereiből a gyógyanyagok elvonásáig merészkednek és ezzel közvetlenül és tömegesen veszélyeztetik az élet biztonságát; 5. egyes közpénzen fenntartott önkormányzati intézmények (pl. <a Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár) vezető állásainak egyedül pártszempontokhoz igazodó, pártszolgálatokat jutalmazó, vagy rokoni kapcsolatokat honoráló betöltése; esetleg olyan nyűg-